A tétova lassúság jutalma, 1.

Az egész estének volt valami furcsa dinamikája. Minden pillanatban érezhetően a tudat mélyén megkívánt irányba haladtak a dolgok. Utólag nehéz eldönteni, hogy ez a nem sokkal korábban megismert férfi akaratának volt-e köszönhető, vagy mindhármójuk tudatalattija állt össze nem szabályozottan olyan erővé, ami korábban nem tapasztalt élvezetet okozott mindannyiójuknak. V., a megismert férfi, egyszer csak ott volt, felbukkant annak a kelet-európai városnak a kávézójában, ahol egyébként Leopold von Sacher-Masoch is született.

L., a nő és férje, B. már egy órája ott ültek, kóstolgatták a hely döbbenetesen erős koktéljait. A falakon mindenütt erotikus rézkarcok, kicsit Zichy Mihály stílusában. A dominának öltözött felszolgálók időnként ostorcsapással jutalmaznak. L. és B. is azt érzik, hogy jó lenne, ha ez az éjjel tartana valami rendkívül izgató helyzet felé, de ez csak egy érzés, tenni érte az idegen város és környezet miatt nemigen lehet.

A kis asztalok, a szűk hely persze megengedi, hogy B. keze észrevétlenül L. szoknyája alatt kalandozzon. Az ajándékba kapott ostorcsapások tenyerét egyre feljebb és feljebb vezetik L. combján. Nincs rajta harisnya, illatos és álmosan langyos a késői tavaszeste. L. combjai lassan szétnyílnak, felkínálják az utat a tenyérnek, az ujjaknak. Izgatottságát L. csak azzal tudja kifejezni, hogy néha, nagy levegőt véve, lehajtja a fejét.

B. örül, hogy szűk farmerban van, így nem feltűnő keményen ágaskodó farka, amikor kimegy cigarettázni. Jól esik néha a lassítás, a vágy minden visszatéréskor csak nagyobb és nagyobb. Amikor egyszer visszajön, papírt lát az asztalukon, de a homály miatt még nem tudja elolvasni, mi áll rajta. L. a szomszéd asztal felé mutat tétován, szemöldökét kicsit felvonva. Egy férfi ül ott, s őket figyeli. A papíron annyi állt: "Gyönyörű vagy, átülhetek-e hozzátok?" L. kérdőn néz B-re, ő nem sokat gondolkozva rábólint.

V., mert ő a férfi, azonnal átül. Nem kertel. Felajánlja, hogy töltsék együtt az éjjelt a lakásán. Hagy egy kis időt gondolkodni, rendel egy kört hármójuknak, de közben a tenyerét azonnal a két férfi között ülő L. combjára helyezi, s az lassú, simogató mozdulatokkal máris a szoknya alá kerül. L. gyors lélegzetvétellel jelzi, hogy élvezi a játékot, várja a folytatást. B. sem tétovázik, a kis körasztal alatt az ő tenyere is megtalálja az utat L. combjára. Ekkor már mindenki tudja, hogy különleges élménnyé válik az éjjel, különösen L. és B. számára.

Folyt. köv.