Cikkek idő szerint
2024. 09. (20)
2024. 08. (70)
2024. 07. (72)
2024. 06. (51)
2024. 05. (55)
2024. 04. (62)
2024. 03. (52)
2024. 02. (63)
2024. 01. (64)
2023. 12. (63)
2023. 11. (52)
2023. 10. (66)
2023. 09. (62)
2023. 08. (64)
2023. 07. (70)
2023. 06. (56)
2023. 05. (59)
2023. 04. (47)
2023. 03. (71)
2023. 02. (44)
2023. 01. (55)
2022. 12. (76)
2022. 11. (54)
2022. 10. (48)
2022. 09. (65)
2022. 08. (75)
2022. 07. (62)
2022. 06. (80)
2022. 05. (52)
2022. 04. (81)
2022. 03. (60)
2022. 02. (54)
2022. 01. (66)
2021. 12. (63)
2021. 11. (56)
2021. 10. (45)
2021. 09. (58)
2021. 08. (76)
2021. 07. (74)
2021. 06. (55)
2021. 05. (63)
2021. 04. (67)
2021. 03. (54)
2021. 02. (56)
2021. 01. (65)
2020. 12. (45)
2020. 11. (82)
2020. 10. (64)
2020. 09. (51)
2020. 08. (61)
2020. 07. (53)
2020. 06. (49)
2020. 05. (66)
2020. 04. (69)
2020. 03. (82)
2020. 02. (48)
2020. 01. (55)
2019. 12. (55)
2019. 11. (37)
2019. 10. (52)
2019. 09. (51)
2019. 08. (75)
2019. 07. (58)
2019. 06. (53)
2019. 05. (71)
2019. 04. (60)
2019. 03. (61)
2019. 02. (71)
2019. 01. (74)
2018. 12. (39)
2018. 11. (46)
2018. 10. (34)
2018. 09. (58)
2018. 08. (41)
2018. 07. (50)
2018. 06. (36)
2018. 05. (39)
2018. 04. (30)
2018. 03. (30)
2018. 02. (34)
2018. 01. (40)
2017. 12. (27)
2017. 11. (47)
2017. 10. (26)
2017. 09. (28)
2017. 08. (42)
2017. 07. (51)
2017. 06. (28)
2017. 05. (36)
2017. 04. (44)
2017. 03. (54)
2017. 02. (28)
2017. 01. (50)
2016. 12. (49)
2016. 11. (46)
2016. 10. (43)
2016. 09. (37)
2016. 08. (44)
2016. 07. (56)
2016. 06. (48)
2016. 05. (55)
2016. 04. (35)
2016. 03. (40)
2016. 02. (69)
2016. 01. (69)
2015. 12. (44)
2015. 11. (43)
2015. 10. (65)
2015. 09. (65)
2015. 08. (68)
2015. 07. (74)
2015. 06. (85)
2015. 05. (102)
2015. 04. (69)
2015. 03. (68)
2015. 02. (74)
2015. 01. (57)
2014. 12. (56)
2014. 11. (56)
2014. 10. (55)
2014. 09. (63)
2014. 08. (64)
2014. 07. (58)
2014. 06. (42)
2014. 05. (64)
2014. 04. (48)
2014. 03. (92)
2014. 02. (59)
2014. 01. (44)
2013. 12. (46)
2013. 11. (53)
2013. 10. (33)
2013. 09. (41)
2013. 08. (48)
2013. 07. (52)
2013. 06. (62)
2013. 05. (60)
2013. 04. (55)
2013. 03. (83)
2013. 02. (62)
2013. 01. (61)
2012. 12. (58)
2012. 11. (45)
2012. 10. (54)
2012. 09. (56)
2012. 08. (61)
2012. 07. (63)
2012. 06. (31)
2012. 05. (30)
2012. 04. (33)
2012. 03. (24)
2012. 02. (20)
2012. 01. (37)
2011. 12. (33)
2011. 11. (33)
2011. 10. (30)
2011. 09. (26)
2011. 08. (25)
2011. 07. (29)
2011. 06. (25)
2011. 05. (21)
2011. 04. (21)
2011. 03. (20)
2011. 02. (19)
2011. 01. (29)
2010. 12. (24)
2010. 11. (21)
2010. 10. (25)
2010. 09. (14)
2010. 08. (26)
2010. 07. (32)
2010. 06. (24)
2010. 05. (23)
2010. 04. (32)
2010. 03. (25)
2010. 02. (33)
2010. 01. (42)
2009. 12. (34)
2009. 11. (26)
2009. 10. (26)
2009. 09. (16)
2009. 08. (26)
2009. 07. (37)
2009. 06. (32)
2009. 05. (31)
2009. 04. (39)
2009. 03. (41)
2009. 02. (23)
2009. 01. (56)
2008. 12. (24)
2008. 11. (22)
2008. 10. (13)
2008. 09. (32)
2008. 08. (41)
2008. 07. (31)
2008. 06. (10)

Fenyítés és jutalom

Törölt felhasználó
2023. 09. 14. 22:23 | Megjelent: 693x
- Jó kislány. - hangzott a szobában a kinyilatkoztatás. Mindent betöltött. Az orgánuma mély és erős. A hangja megkérdőjelezhetetlen stílust kölcsönzött neki. Kiállása egy állásfoglalás. Védtelen voltam vele szemben. Megszólalásaival belenyúlt a lelkembe és kivett onnan valamit. Mindig amire épp szüksége volt: kíváncsiságot, érdeklődést, csodálatot, alázatot, ösztönzést, motivációt - bármit.
Végig simította az arcom és elismételte: Jó kislány, ügyes vagy! Közben a farka még beljebb csúszott a popsimba. - Lélegezz! ... úgy. Nagyon jól csinálod. - biztatott tovább és szavait nyögéseivel is megerősítette. Egy idő után szinte hörgött. A mellkasomban erősen dobogott a szívem. Igyekeztem jól csinálni, kitartani - az ő megelégedésére. Lazán tartottam magam, újra és újra befogadtam őt. Belemarkolt a hajamba és hátra feszítette a nyakam, majd lecsúsztatta a tenyerét és megszorította - így húzott a farkára még ütemesebben. A szorítása miatt elfogott a nyugalom. Kellett az érintése. A szívem lelassult, a légzésem nyugodtabbá vált. Az ellenállás megszűnt. A farka most már nemcsak megfelelést váltott ki de élvezetet is. Mikor átengedtem magam ennek az érzésnek a lelkem is csatlakozott. Rácsapott egyet a fenekemre, majd sorban még háromszor. Mindig egyre nagyobbakat, éreztem hogy lángol a bőröm. És ettől még inkább beindultam. A farka már nem ütközött akadályba egyszer sem, élvezte a fel-le mozgást - mindketten együtt. Amikor elélvezett rám dőlt és közben megmarkolta a melleim. Néhány visszafogottabb kéjes hangocskát én is megengedtem magamnak. De az ő hangereje elnyomta az enyémet.

***

Később, mikor este ült a foteljában a lábához kuporodtam. A térdére hajtottam a fejem és simogatni kezdtem a combját. Ő a hajamba túrt és a fejemet simította. A kézfejét cirógattam és a barázdákat tanulmányoztam. A másik kezében újságot tartott, fel sem nézett belőle, de a simogatást nem hagyta abba. A térdéről egyre feljebb csúsztam a másik combján. Ő pedig már nemcsak óvatosan rendezgette a fürtjeim, néha meg is markolta. Az ujjaimmal finoman, lopva merev farkához értem, mely még a nadrágja alatt húzódott. Teljesen kitüremkedett, pontosan tudtam mit csinálok. Észrevettem hogy az újság lapjai megfeszültek, kissé meggyűrődtek a markában. Nehezére esett tartania magát, és összpontosítani az olvasmányaira. De úgy gondoltam, amig nem szól rám folytatom.
Óvatosan kezdtem lehúzni a cipzárját, reménykedtem hogy nem veszi észre - feleslegesen. A lapok összerezzentek, de nem tette le az újságot. Tartotta a pózt, várta a fejleményeket. A makkja kicsúszott, én pedig a nyelvem végével megnyaltam. A marka most összeszorította a hajam egy kontyba és hátra húzott annál fogva.
- Megzavartál. - kezdte közömbös hangon. - Állj fel! - parancsolt rám. Mutatta, hogy feküdjek az ölébe. Én szó nélkül tettem amire némán kért. Végig hasaltam a lábain, a térdemmel támaszkodtam. - Büntetést érdemelsz, amiért engedély nélkül izgatni kezdtél és megzavartál az olvasásban, kislány! - közölte a tényeket, majd érkezett az első ütés. A szoknyám fejhajtva, a popsimról félig lehúzva a fehér, laza bugyi. Nem akart várni, szépen előkészíteni a terepet. Ebből tudtam, hogy tényleg felhúztam - csak még azt nem sejtettem, hogy milyen módon. Megint csattant a tenyere a bőrömön. A következő pedig még erősebb volt. Az azt követőbe pedig még több erőt fektetett. Még néhány ütés és egy simogatás. Hosszan folytatta váltakozva. A háttérben a lemez is már csak sistergő hangot adott ki. Ekkor befejezte a tenyérrel illetést. Felállított az öléből, felhúzta a bugyimat, megigazította a szoknyámat és a lemezjátszóhoz lépett, hogy megállítsa a tűt. Felemelte óvatosan, félre csúsztatta a helyére, majd a lemezt is felemelte és akkurátusan a papírba csúsztatta. Közben hátra szólt, hogy üljek most le a körszőnyegre (az volt a legpuhább a szobában). Én pedig letérdeltem és végül hason foglaltam helyet. Lapozgatni kezdtem egy könyvet, bele-bele olvastam, éreztem hogy a szoknyám néha felcsúszik láttatva a pirosságot, melyet az imént szereztem.
Ő ismét leült olvasni a fotelbe, de mivel olykor hallani vélt némi hümmögést rám szólt: - Így nem lehet olvasni... - jelezve finoman hogy fejezzem be a dúdolgatást. Engedelmeskedtem az el sem hangzó kérésnek. S mivel kicsit kényelmetlennek éreztem a pózt, olykor-olykor megmozdultam. Igyekeztem megtalálni a megfelelő szöget az olvasáshoz. Ő fel-fel nézett az újságja mögül és észre vette, hogy egyre inkább feljebb csúszik a szoknyám az izgágaságomtól. Majd felállt és odalépett hozzám. Leguggolt és végig húzta néhány ujjhegyét a még mindig pirosló, egyébként hófehér bőrömön. Nem néztem fel, lapozgattam tovább. - Gyönyörű. - szólalt meg végül. Ekkor hátra tekintettem hason fekvő pozíciómból. Óvatosan mosolyogtam rá. Felnéztem, láttam a tekintetében valami sötétebbet mint korábban. Közben engem nézett, mélyen a szemembe és az ujjai még beljebb csúsztak. Nem ellenkeztem, szétnyitottam a combjaim. Nem járt túl nagy mozgással, csak lassan arrébb húztam egyiket a másiktól. Láttam az elégedettséget a szemében. Végig húzta egy ujját a nedves puncimon. Majd a szájához érintette és lenyalta. Intett, hogy húzódjak közelebb és megint megragadta a hajamat. Úgy guggolva csókolt meg hevesen, beszívva az alsó ajkam. Körbe táncolt a nyelvével, majd eleresztett. Felállt és lehúzta a sliccét. Elővette a farkát és kért, hogy térdeljek elé. Finoman bevezette az ajkaim közé. Majd ahogy érezte, hogy semmilyen ellenállást nem tanúsítok, fokozatosan növelve a tempót ügyesen irányítva a behódolásomat végül keményen megdugta a számat. Ahogy elélvezett az arcomat teljesen összemaszatolta. Erősen markolva a tarkómat nem engedte, hogy idő előtt elhúzódjak. Teljesen kiélvezte a látványt. - Te kis csintalan... mosolygott rám, és gyönyörködött a művében.

***

Édesen mellém bújt az ágyba és ahogy odahúzódott még mielőtt átkarolt volna hátulról rácsapott a fenekemre amit csak némi fekete csipke takart. Az egyik kemény párnára dőlve nyúltam végig az ágyában, imádtam az illatát ami ott körül ölelt. Felszisszentem mert még a korábbi ütések nem múltak el nyomtalanul. Ő felnevetett. Tetszett neki, hogy hagy rajtam némi nyomot és emlékeztet rá hogy ne legyek engedetlen. Nincs bilincs ami ennél jobban kötne hozzá - az engedelmesség kézzel fogható jele. Ahogy hozzám préselődött éreztem a kemény férfiasságát. Végig csúsztatta a tenyerét az oldalamon, végig a karom felé ami a fejem fölött pihent. Majd ismét lecsúsztatta a popsim felé. A hátamon végig éreztem a súlyát, belém szagolt. - Hmmm....imádom. - szinte nyögte miközben orrát végig húzta a bőrömön.
Egész éjszaka simogatott és csókolt. Nevelt és formált. Olykor megütött, néha keményebben, máskor finomabban. Egész éjszaka tehettem a kedvére, érezhettem a teljes odaadását és mégis elvette amire szüksége volt. Teljesen feltöltött a lényével.
Csodás volt.

Hozzászólások (0)

A hozzászólások belépés után olvashatók.






 
aaaaaaaaaaaa