I. Befogtam a száját - Vasárnap délutáni belópozás

Enyhe esős-borús idő volt, lefeküdtem kicsit aludni. Nem volt jó kedvem, mivel állandóan cseszegetett valaki. Nem volt egy perc nyugtom se. De délutánra kiürült a ház és kaptam az alkalmon, hogy végre egyedül lehetek. Félálomba merülve hirtelen éreztem hogy egy meleg kéz csúszik a derekamra. Először azt hittem csak álmodom, de ahhoz túl valóságos volt. Kinyitottam a szemem és hátra fordultam. Ott volt. Valóban ott volt.
- Te mit keresel itt? - kérdeztem még félig álmodva.
- Tudtam, hogy egyedül vagy ... láttam őket elmenni. - mosolygott rám kacéran miközben simogatta a bőröm már a pólóm alatt.
Nem akartam megfordulni. Nem akartam a szemébe nézni. Nem akartam, hogy megcsókoljon. Ez a félig álom, félig ébrenlét épp tökéletes volt ahhoz, hogy ne foglalkozzak a következményekkel és ne akarjak megfelelni. Tudtam, hogy a múltkori óta próbálta keresni a szemkontaktust, ha elhaladtam a kerítés mellett vagy ha összetalálkoztunk az utcán. Néha azt is észrevettem, hogy merevedése volt mikor meglátott. Egyszer még azt is láttam, hogy önkielégítést végez a szobájában - gondoltam, direkt nem húzta el a függönyt a szobája ablakán amira pont ráláttam az én szobám ablakából. Néztem egy darabig, de mikor egyenesen rám nézett elléptem az ablaktól és otthagytam a látványt.
Most sem akartam egyenesen a szemébe nézni. Nem akartam, hogy irányítson. Elkalandozó gondolataimból merev farka rázott fel, amit a fenekemnek nyomott. Hátra nyúltam és megmarkoltam. Hangosan felnyögött.
- Nem élvezhetsz el, amig azt nem mondom. - közöltem vele kimérten és még mindig nem fordultam hátra.
Becsúsztattam a kezem a rövid sort alá amit viselt. Laza fazon, könnyű volt hozzáférni. Minden mozdulattal éreztem hogy mindjárt robban. Halkan nyögdécselt mögöttem, néha a fülembe sóhajtott. Közben éreztem a kezeit, hogy be akarja csúsztatni a bugyim alá ahogy átkarolt. Megfogtam még mielőtt eltűnt volna a tenyere. Magam mellé szorítottam. Megint felnyögött hangosan. Ekkor abbahagytam az izgatását. A vállamba harapott.
Erre megfordultam és egyetlen kérdés nélkül a mellkasára ültem. Hirtelen fordultam oda, mintha egészen pontosan kiszámítottam volna hogy oda érkezem majd. Két csuklójánál fogva lefeszítettem az ágyra.
- Ne mozdulj! - szóltam rá. Majd elvettem az egyik kezem a csuklójáról és a nyakára helyeztem át. Szép lassan szorítani kezdtem. Az álla megfeszült, feljebb emelte hogy még könnyebben hozzáférjek. Az arca elvörösödött - nyugodtságot láttam rajta. Lassan vette a levegőt. Figyelt a lélegzete ütemére, ahogy mondtam neki. Nem szabad pánikba esnie.
Majd néhány pillanat után elengedtem. Megint rendesen vette a levegőt. Ilyen nyugalmat még sosem láttam rajta. Szép volt.
-Ügyes vagy. -mondtam neki elégedetten.
Így hogy lenyugodott sokkal könnyebb volt elérni hogy azt tegye amit szerettem volna. Láttam rajta, hogy várja a következő lépést. Megadóan feküdt alattam. Feljebb csúsztam, a fenekem megfeszült majd nyelve elmerült bennem. A falnak támaszkodtam. Kicsit mozogni kezdtem rajta, mintha a farka lenne. Megmarkolt és falni kezdett. Most nem zavart hogy nem tartotta maga mellett a kezeit. Élveztem, hogy végre azt teszi ami a dolga: az én élvezetemért tesz meg mindent. Minden apró kis rándulást érzett, nem is bírta tovább - végül teljesen átadta magát az érzésnek. Persze minden csupa ragacs lett, ezért a jól megérdemelt kalodát is megkapta. Hisz mondtam, hogy nem élvezhet el. De nem tudott ellenállni a lüktető ozgazmusomnak, anélkül hogy hozzáértem volna elélvezett.
- Hozzád sem értem ... - dorgáltam miközben saját kezemmel csatoltam fel a büntetést.
- Bocsánat, de nem bírtam magammal annyira gyönyörű voltál. - próbált mentegetőzni.
- Ez most két órán keresztül rajtad marad. Legközelebb egész nap nem veheted le, ha előfordul. - magyaráztam neki a szabályokat. Mindre bólintott.
Szigorúan méregettem, nem hittem hogy megértette.
Megkértem hogy feküdjön az ágyra úgy hogy lásson engem. Odaléptem a fehérneműs szekrényemhez és szép lassan keresni kezdtem a harisnyáim közt. Mindet végig néztem úgy hogy ő is jól lássa mi van a kezemben. Hátra pillantottam, nem mozdult a helyéről de az arca már torzult a kínlódástól. Az egyik fekete, áttetsző combfixet kiválasztottam majd az ágy szélére tettem az egyik lábam. Elkezdtem felhúzni, lassan haladva míg el nem borított szép áttetsző anyag. Majd a másik következett. Ránéztem és láttam hogy kínlódik. A farka folyamatosan utat akart törni magának, de nem volt kiút. Majd lefeküdtem mellé keresztbe tett lábakkal és megkérdeztem, hogy érzi magát. Próbált mosolyogni, de nem volt őszinte.
Levettem róla a béklyót. Láttam a hálát a szemében. A mellkasomra hajtotta a fejét:
- Sajnálom Istennőm, legközelebb szófogadó leszek.
Nem szóltam, csak megsimogattam a fejét majd ismét a popsimat nyomtam hozzá jutalmul.

Folytatás következik