A sötétség birodalma

Levegőért kapkodott, úgy, hogy a férfi még hozzá sem ért. Némán és bizonytalanul ácsorgott a helyiségben és akaratlanul támaszt keresett. Sötét volt, nem látott semmit és nem is láthatott, ha fény lett volna sem, hisz maga kötötte fel a látásától való megfosztásának eszközét, kissé ügyetlen ujjakkal a szemére,  mégis érezte a jelenlétét. 
Tétován előrenyújtotta az egyik kezét, bízva abban, hogy beleütközik valamibe, ami határt szab majd a kordinálatlan mozgásának. Előrelépett egyet s belerázkódott a saját ajkai közül feltörő sóhajába. Megremegett tőle a keze is, így egyesével, kényszeredetten a tenyerébe hajtotta az ujjait és  lassan, csendesen visszaeresztette maga mellé azt.

Próbálta a légszomját csillapítani és magában elszámolt tízig. Visszacsúsztatta a lábát  a másik mellé és kis terpeszben stabilizálta az egyensúlyát. Körbeölelte a csend, a sötét és a biztos tudat, hogy még sincs egyedül. Úgy érezte szétfeszíti ez a kettősség belülről, legszívesebben sikítani szeretett volna, csak még nem volt miért. Sírni vágyott, csak még nem volt mitől. Elemezte volna a neszeket, de nem érték el őt. Csak a saját testének lüktetése dübörgött észveszejtően hangosan az agyában.
A bőre simaságát megtörte a bőrfelszín felé emelkedő szőrtüszőinek sokasága lúdbőrként és érezte, amint az összes szőrszála a vágy hadrendjébe állva kiegyenesedik és felfelé mered. Elmosolyodott, selymes sündisznónak érezte magát valójában és összekuporodott volna automatikusan, de mozdulni sem mert, utasítás hiányában.

 Nem tudni meddig állt ott így, pedig tudatosan számolni kezdte enyhén megnyíló ajkakkal, némán a másodperceket, de minduntalan elúszott és ködbe veszett ez a reménytelen kísérlet, hiszen valóban megállt körülöttük az idő.
A bizonytalanság és a kínzó vágy elegye újból és újra kizökkentette az önuralmából és összezavarta a magára vonatkozó elvárásainak szigorú keretében való megtartását. Érezte, hogy elbukik önnön maga előtt és a felismeréstől dacosan, kissé hátravetette a fejét, hogy a nyakára fonódó ujjaival, kis nyomást gyakorolva megálljt parancsoljon önmagának.
A mozdulattal egyidőben egy finom reccsenést hallott a háta mögül, mely a fotelban ülő férfi pozícióváltását jelezte. A hangra  összerezzent és megmerevedett, visszatartva a lélegzetét is.