A szertartás I.
2023. 08. 21. 10:38 | Megjelent: 1216x
Bea óvatosan lépdelt le a lépcsőn finoman kidogozott és drága, fehér, nyitott orrú nagyon magas sarkú szandáljában a felcsendülő Nászinduló dallamára. Minden oka megvolt az óvatosságra, figyelnie kellett a lépteire, hiszen nehezen egyensúlyozott, mivel a kezei a háta mögött egyrészt össze voltak bilincslve, másrészt karabínerrel a széles, fekete bőr nyakörvéhez is hozzá voltak kapcsolva. Tulajdonképpen ez volt számára a legveszélyesebb része a szertartásnak, az ezután következő használat és kínzások már ismerősek voltak számára.
Hősnőnk minden tekintetben az szertartáshoz öltözött, és elragadó látványt nyújtott. Szőke fürtjeit fodrász csinálta meg reggel, fehér kis gyöngyöket, csatokat dolgozott be a hajába, bal füle mögé pedig egy gyönyörű fehér orchidea került. Igazgyöngy fülbevalót viselt, a hozzáillő gyöngysort nem tehette fel a nyakörvek miatt, de sejtette, hogy előkerül az még a nap során. Bea nagy és intelligenciát sugárzó szemei zöldek voltak, a szája kicsi, de ajkai teltek. Szopós száj – mondta ki sokszor hangosan a párja, ha kettesben voltak, mielőtt letérdeltette.
Bea szépen ki volt sminkelve, a szája talán túlságosan piros volt, de tudta jól a rúzsa pont olyan hamar el fog kenődni a küszöbön álló kényszer szopatástól, mint a szemfestéke a sírástól a fenekelés és az érzékeny pontjainak megkínzása során. Sminkelni és öltözködni az egyik nyoszólyólány, Kinga segített neki, ő rögzítette Bea kezeit is a széles nyakörvhöz, és tette fel a csipeszeket a testére. Természetesen mindezt a párja írásos utasításainak megfelelően.
Bea ezen kívül egy hófehér , harisnyakötős derékfűzőt viselt, amely szabadon hagyta a melleit (A jelen lévő hölgyek valamennyien alárendelt szajhák voltak, és már megszokták, hogy nem takarhatták el magukat a BDSM összejövetelek alkalmával.) A derékfűzőről lelógó szalagok csatjai világoskékek voltak, egy szettet alkotva a bal combra felhúzott harisnyakötővel. Természetesen szintén fehér, csipkés harisnyát viselt a menyasszony, mintája megegyezett a könyéken felül érő csipkekesztyűvel, amelyek enyhítették a csuklón és bokán viselt fekete bőrbilincsek szorítását.
A vakító fehérséget fekete kiegészítők ellensúlyozták a világoskékek mellett, Bea nyakán a széles nyakörv alatt volt egy másik fekete szaténból készült is, amelyről szalagok végén 4 csipesz kígyózott elő. Kettő a mellbimbóira volta kapcsolva, ezek ívesek voltak, hogy jól rásimuljanak a bimbókra. A szeméremajkaira kacsoltak csipeszek viszont szélesek és laposak voltak, kellően szétosztva a szorító erőt ahhoz, hogy hosszú ideig kéjes fájdalmat okozzanak, de túl hamar ne rontsák el a mókát. Állítható szárításúak voltak, de egyenlőre csak annyira voltak meghúzva, hogy érezhetőek legyenek, izgatóan hassanak egy közepesen szubmisszív beállítódású hölgynek, akire még egy hosszú nap vár ma. Ez az eszköz újdonság volt Beának, Szilárd még soha nem próbálta ki rajta, direkt az esküvőre vette.
Ami Beának már szinte hiányzott volna, ha nem kapja meg mindig az ilyen alkalmakkor, az egy fekete anális tágító volt, nem túl hosszú, de 4 cm átmérőjű kúp a végén egy fehér „kristállyal”. Beát nem kényszerített a vőlegény mindig análszexre, de mivel Bea női készüléke szerencsés kialakítású volt, egy jó kemény popsi dugás alkalmával általában elé is élvezett, tehát semmi kifogása nem volt az ilyesmi ellen. Szilárd nem dugta meg egyébként a fenekét minden alkalommal, amikor előírta a tágító használatát, de úgy gondolta, hogy egy kristályban végződő dildó jól illik a nőkhöz, kihangsúlyozza a popsijukat, a popsilyukat és úgy általában a szépségüket.
A menyasszonyi csokor 15 szál gyönyörű vörös rózsa volt, szépen elrendezve, gondosan vágva a virágszálakat, hogy a csokor a lehető legszebben mutasson. A virágszárak alján, és a leghosszabb virásgszálon közvetlenül a rózsa feje alatt vékony csipke szalag volt kötve, ami a menyasszony bal vállán feküdt átvetve. Így egy pillanatra azt az illúziót keltette, mintha Bea a karjában tartaná a virágokat, pedig az a háta mögött rögzített keze miatt nyilvánvalóan lehetetlen volt.
Ennyi ruha és kiegészítő elég is volt neki, így is vagyonba került. Napos, késő szeptemberi idő volt, de a házban már ment a fűtés, minden radiátor fel volt tekerve közepesre, hogy meg ne fázzanak a hölgyek.
A rózsák feje csaknem elérte Bea bal mellbimbóját, de nem takart bele, az komoly büntetés lett volna mindkét hölgynek. Egyébként Be csinos, 165 cm magas, ápolt 40-es nő volt, kerek feneke, nagy melle és szép fehér bőre vonzotta a verést. De Szilárd most egy hét önmegtartóztatást tanúsított a szertartás előtt, - már ami a verést illeti. Így Bea most nem látszó popsija is szép fehér és üde volt, de Bea legszebb ékessége mégiscsak a melle volt. Átlagosnál nagyobb, D kosaras, formás ikrek voltak, közepes udvarú, rózsaszín bimbókkal, és még mindig elég feszes, tömör formában ringott , picit körte alakkal.
Szilárd imádta a melleit, akár vanilla szex közben nyelvével kényeztetni, akár fortélyosan, egy bambusz pálcával elverni az alsó részüket. (Ezután egy kivágott ruhában általában sétálni indult Beával, akinek a lenyűgöző dekoltázsán, melle felső részén nem látszott a kivörösödött csíkozása a pálcának.)
Beuka pinája teljesen borotvált volt, a csipeszek által enyhén széthúzott szeméremajkai a szájrúzsával ki voltak húzva ugyanolyan színűre, mint mellbimbói az udvarukkal együtt. Kingával tanakodtak, hogy a rózsák bordójával egyező árnyalatú rúzzsal sminkeljék-e a menyasszonyt, de mivel Bea fehér bőréhez inkább a pasztel „cukorka” színek által jobban, elvetették az ötletet., és maradt a korallpiros árnyalat.
Kinga bátor volt az öltöztetés alatt, gyorsan letörte a tüskéket a rózsaszárakról, így Bea hasát és mellét nem sebezte meg semmi. Kingának két tüske is az ujjába szaladt, és most térden állva reszketett, hogy vajon kiderül-e akár az ő sebeiből, akár a menyasszony hibátlan bőréből, hogy engedély nélkül könnyített barátnője helyzetén.
Bea a popsijába feltolt dildóval alapvetően magabiztosan mozgott, most csak a hátrakötött keze miatt lépegetett lassan a lépcsőn, hogy el ne essen. Ez a lassúság összhangban állt a Nászinduló dallamával, az áldozat a zenével harmóniában haladt, csipeszei finoman himbálóztak a mellbimbóin. Előkészítettsége felizgatta, szinte tüzelt a pinája, ahogy remegő lábakkal és egyenes tartással haladt lefelé a házuk lépcsőin. Nedves volt , de a szeme is csillogott, és a párjára gondolt, meg azon töprengett, hányan is és hogyan hogyan fogják a mai napon megsimogatni, megkínozni, és használni, ami egyre jobban feltüzelte. Mosolyogva lépdelt lassan lefelé a lépcsőn, már túl volt a lépcsőfordulón, majdnem leért.
A kamera imádta.
folyt.köv.
Hozzászólások (0)