Oroszlán úr és a hencegése, valamint a kapott csikizés kibírása (1)

Oroszlán úrral még régebben ismerkedtem itt meg s csikizés, csiklandozás volt a fétise. Most is azonnal azzal hencegett, hogy kizárt, hogy nevessen közben és simán kibírja a nélkül, s nagyon szeretné, ha valaki ebben megcáfolná. Kérte tegyem meg én, próbáljam ki is, újra. Mikor találkoztunk még hozzátette, hogy legyek kemény, határozott, és ellenállhatatlan, mint a múltban. Így is lett.
Megérkezett hozzám és azonnal panaszkodni kezdett, hogy itt fáj, meg ott fáj. Én meg a szaván fogtam és mondtam neki, hogy vetkőzzön csak azonnal meztelenre, mert most orvos leszek, ő meg a paciensem, akit meg fogok vizsgálni alaposan, minden porcikáját és nem ajánlom, hogy ellenkezzen, mert nagyon megbánná azt.
Oroszlán úr – nevezzük itt ezen túl Robinak - kicsit megijedt, mert emlékezett rá, hogy a múltkor milyen alapos volt a vizsgálatom, mindenre kiterjedő és mivel ő igencsak csiklandós mindenhol, igen nehezen tűrte, viselte azt, a végére még el is nevette magát.
Mit nevetett, harsogva kacagott, dobálta magát és a testét, ide-oda tekergetve azt. Még arra is emlékeztem, hogy csak akkor tudtam nekikezdeni az igazi csiklandozásához, mikor lekötöztem, de ahhoz előbb el kellett altatnom, másképpen nem ment.
Most felkészültem már előre, a kávéjába egy altatótablettát oldottam fel, s ha mégsem lenne elég, akkor a kloroformot is elő - azaz kéz közelbe - helyeztem. Megérkezve nem nagyon akart kávét inni Robi, mert sejtette az altatótablettát benne, de mikor én megittam előtte az ő csésze kávét, a másikat –az enyémet - felvette és megitta gyorsan. Utána hosszan beszélgettünk, de még csak le sem lassult, így valahogyan a háta mögé kellett kerülnöm, hogy a kloroformmal átitatott zsebkendőt az orrára tudjam szorítani.
Így magam kezdtem ásítozni, majd közöltem, hogy valamitől nagyon kimelegedtem s ezért vetkőzni kezdtem. Robi egyre élénkebben nézte, ahogyan ásítozom s beigazolódni látta a korábbi sejtését, hogy a csésze kávéjában altató volt. És az is felpezsdítette a vérét, hogy esetleg ha eldűlök, elalszom, akkor ő gyakorolhat rajtam, mert tehetetlen leszek és meztelen, azt tehet majd velem, amit csak akar. Egyre csak bíztatott, hogy vetkőzzem csak neki bátran.
Már nem sok kellett, mert csak a gatyám volt hátra a levételnél és már szörnyen laposakat pislogtam, nagyokat ásítoztam s hamarosan – pedig a gatyám még félig rajtam volt, fennakadt a merev farkamban a gatyagumi – eldőltem oldalra és már aludtam is.
Több sem kellett Robinak, odanyúlva már le is ráncigálta teljesen rólam a gatyámat, ott feküdtem előtte tök csupaszon, meztelenül, mereven előre meredő, felfelé álló fasszal és hangosan hortyogtam. Ő pedig jót mosolygott rajtam. Alaposan megcsikizett mindenhol, megfogdosta a faszomat és a markába fogva összeszorította a tökeimet.
Teljesen erre koncentrált, így alkalmam adódott, hogy előkapjam a kloroformmal alaposan átitatott zsebkendőt, lehúzva a fejét magamhoz az orrához-szájához szorítsam azt. És mivel az orrát is elszorítottam, így nem kapott levegőt, kénytelen volt a száján át venni. Én meg bíztattam: - Lélegezz csak jó mélyeket!
Hamar hatott a kloroform, mert éreztem Robi egyre gyengülő ellenállását és teste ernyedését.
Most én jöttem, gyorsan levetkőztettem én is őt tök meztelenre, csak a róla levett, kis gatyáját tömtem be a szájába, hogy ne tudjon kiabálni majd, ha magához tér. Követtem a jó példáját és én is alaposan megfogdostam a még nem merev farkát, és környékét, meg is húzkodtam párszor, így kezdett életre kelni az, majd a tökeit én is a markomba vettem és megszorítottam. Talán kicsit túl erősre sikeredett ez, mert megvonaglott Robi teste és felszisszent a kezeim alatt. Még gyorsan odavittem és elrendeztem a kezem ügyében a majdan szükségessé váló eszközöket, hogy azok már kézközelben legyenek, mire végleg felébred.
Már csak az volt hátra, hogy gúzsba kössem, s úgy fordítsam a hátára, hogy az összekötözött csuklói a háta alatt legyenek, a bokái szintén összekötve, de a térdeit pedig szétnyomtam.
Így terített plánban feküdt előttem egy jó alapos csiklandozáshoz, hiszen szabadon hozzáférhettem a „kiemelt” mellkasához, alatta a hasához és az öléhez, de még azon túl a csüngő tökeihez is és tovább is tudott menni, hatolni a kezem a gátján s mivel a hátrakötözött csuklóin feküdt, így a vágatához, ánuszrózsájához is hozzáfértem, nem beszélve a szinte szabadon megközelíthető belső combjairól. Egyvalamihez nem, vagy csak nehezen fértem hozzá: ezek pedig az oldalai, illetve a hónaljai voltak.
Nem is kellett sokáig várnom, míg magához tért. Kissé kábán körbenézett, nem tudva először hol is van és miért így, ahogyan van. Majd már öntudatára tért és konstatálva a helyzetét, kényszeredetten elnevette magát:
- Nyertél, átvágtál azzal a kávéval. – jelentette ki és hozzátette: - Tied a pálya, tehetsz velem, amit csak akarsz és megcáfolhatod a dicsekvésemet is Nevetésre ingerelhetsz, ahogy és amivel csak akarod!
- Így van s mindent meg is teszek, ne félj! S ne is reméld, hogy megúszod nevetés, vihogás nélkül a most következőket. A dicsekvésednek meg annyi, mert ha ez bekövetkezik, akkor már sok mindent mást is megtehetek a korábbi megállapodásaink alapján. – szögeztem le.
Robi magában feldolgozta a tőlem hallottakat és rezignáltan bólintott, hogy egyetért, nincs ellenvetése. De az is látszott, hogy valamin még kattognak az agytekervényei.
Hagytam, így egy kis idő múlva megszólalt:
- Azt ugye tudod, Uram, ha elaludtál volna, akkor én tettem volna meg ezeket veled.
- Hát, ez pech! Számodra. Igen, tudom, de azt azért nem biztos, hogy mindent tudok, hogy mit tettél volna velem, miket terveztél magadban. – kérdeztem meg tőle.
- Hohó, ez nem ér! Ez unfair! Ki akarsz faggatni, és ha valamit mondok, amire nem gondoltál, akkor azt is megtennéd velem. – válaszolta azonnal.
- Így is jó. Akkor mindazt megteszem, amit csak terveztem, vagy közben még eszembe jut. Vess ezért magadra! – jelentettem ki fenyegetően Robinak.
Az pedig vállat vont.
Én pedig levettem az odakészített, kitett eszközökről a terítőt, hogy Robi is láthassa azokat. Végignézte és libabőrös lett a látványtól. Sejtette nem kis kínok várnak rá azoktól.
Nem is haboztam, hanem mögé ültem, a feje az ölemben volt és átnyúlva a fején a kezeim, inkább az ujjaim máris a mellkasán, a bordáin pihentek, de nem sokáig, mert erős ujjbeggyel nyomtam azokat. Majd engedtem a szorításon, hogy még nagyobb erővel folytassam újra. Közben azért arra is volt gondom, hogy le-letévedjenek az ujjbegyeim az oldalára,de akkor már szinte derékszögben álltak a testére és a korábban szépen, hegyesre, lereszelt körmeim meg belemélyedtek, vagy csak végigsiklottak az oldalai bőrén.
Most volt csak izgés-mozgás, testének rángatása, már amennyire ezt meg tudta tenni. Közben persze szaggatottan vette a levegőt, néha sziszegett is hozzá, mellé.
Ráadásul azt is megtettem, hogy egy-egy erősebb bordaprésnél, még oda is hajoltam a füleihez és ráfújtam a fülcimpáira, majd kicsit be is kaptam a számba s megharapdáltam azokat, persze óvatosan, kis harapásokkal és lehetőleg némi ütemet is víve ezekbe.
Mikor már nagyon fickándozott a teste s feje is szinte pörgött az ölemben, ezzel felsúrolta a fejéhez nyomódó farkam bőrét, így az ennek hatására merevedni kezdett. (Észrevettem, majd úgy irányítottam, hogy a makkomról hátrahúzódó bőr lejöjjön és szabadon hagyja a makkomat, azt meg úgy vezettem, irányítottam, hogy az egyik fülébe jusson és azt ingerelje, azon súrlódjon.
Érzékelte és őt is ingerelte ez. Én meg ráerősítettem, mert most a bordái helyett már a hónaljaiba nyomtam az ujjaim begyét, és a hegyes körmeimmel ott kaparásztam, ingereltem őt tovább. A fejemmel meg előre hajoltam a feje felett s most a mellkasára irányítva fújtam ki a levegőt a tüdőmből.
(folyt. köv.)