A jégmadár röpte - X. rész

Történetem folytatását felfűzhetném olyan magvas gondolatokra, mint „soha ne mondd, hogy soha”, „mindig van lejjebb”, esetleg arra, hogy „kivert ebnél is van kivertebb.” De inkább csak elmondom, ahogy volt. Ott voltam Laura lakásán, Laura nélkül, és a vele való intim viszony helyett két közönséges prostival csaltam meg a feleségem. Az egyik kevésbé volt közönséges, a másik viszont… de erről később.

Miután a hamis-Ajna csillogó, rózsavörös ajkai közé spricceltem a mai hangulatom, a farkam kétréd görnyedt, felvette az alvó hernyó pózt, de „küldetésem” szerint a másik lányt kellett volna csúcsra juttatnom. Idegesen masszíroztam munkába belecsüggedt gyíkomat, a csálé parókás, körteforma, nagyfenekű és kismellű pillangó meg sem próbálta palástolni türelmetlenségét, míg a másik, klepoátra-friszkós ál-Ajna kifejezett kárörvendéssel vigyorgott rám, szája sarkát törölgetve papírtörlővel. Én ott ültem kettejük közt, verítékezve és markommal minta különösen laza kötélből sodort lasszót lóbáltam volna. Pillanatról-pillanatra rosszabb volt a helyzet. Bepróbálkoztam simogatással, de az újonnan érkező lány azonnal felsorolt pár fontos szabályt: ujjazás, nyalás kizárva. Ő leszop, én megdugom, ez a maximum, ami kettőnk közt történhet. Innentől csak abban bízhattam, teljesen spontán orgazmusa lesz valami deus ex machina folytán, ha a rám bízott feladatot teljesíteni akarom. Az, hogy Laurának, az igazinak csalódást okozzak, fel sem merült. A parókás mű-Laura meztelenül, ámde bolyhos papucsban (talán Lauráé volt, így kívánta teljessé tenni e jelmezt?) odaslattyogott az ággyal szemközti lapostévéhez és kis lemezt csippentett fel.

– A barinőd azt mondta, ez segít, ha… ilyened van. – figyelmem ide-oda vágtázott az ingereket fel-felfogdosva és valamiért jobban megmaradt bennem, hogy miért van valakinek a háztartásában dvd-lejátszó a 2020-as években, mint az, hogy a pillácska „barinőmnek” nevezte Laurát.

A lemez a helyére került, sötét képernyő, majd némi jogvédelmi felirat következett, a lányok lekapcsolták a maradék fényeket és közrefogtak. A hamis nejem a vállamat masszírozta jóleső gyengédséggel, a mű-Laura a farkam vette kézbe és kettő unottat vert rajta. Volt egy sejtésem, miféle filmalkotást fogunk megtekinteni, Laura nyilvánvalóan újfent felnőttfilmes feleségem egyik gyöngyszemét szerezte meg. Ez abban a helyzetben kissé megnyugtatott. A házasságom bár romokban, de Ajna videói még mindig hatással vannak rám. Jó hatással. Szemem a képernyőre tapasztottam és máris éreztem némi erőt áramlani az ágyékomba. Elég lesz pár perc…

Bármire számítottunk mi hárman, nem azt kaptuk. Az első felvétel művészien világított meg egy kis négyszöget egy amúgy teljesen fekete háttérben. A négyszögben egyetlen szék volt látható, sötét műbőr háttámlával és ülőkével. Egy nő sétált be a képbe, a kamera hosszan fixírozta krémszín harisnyába bújtatott, hosszúdad combjait, fiúsan izmos fenekét és magas sarkú cipőjét abból a fajtából, ami jó 30 centit ad valaki magasságához, járni benne pedig eleven rémálom lehet. A látószög felsiklott és bár már a popsi alapján tudtam, ez nem Ajna, hamarosan megbizonyosodtam róla, hogy valóban, a legkevésbé sem róla van szó. Ugyanis a hosszú, csigás-buja fekete hajkorona és az izmos combok tulajdonosa megfordult, kihívóan csípőre tette a kezét és előrelökte ágyékát. Iszonyatosan nagy, eres fasza volt.

A nagyfaszú ismeretlen, miután kibújt feszes felsőjéből, egy pár helyre szilikoncicit is felfedett, valamint meglehetősen nőies, de azért erős csontú arcát. Képtelen voltam eldönteni, mit vagy kit látok pontosan, mi volt ezelőtt, vagy hol tart a folyamatban és csak halványan észleltem a két pillangó-lány kínos feszengését az oldalamon. Na ja, Laura azt mondta nekik, minden körülmények között csak és kizárólag erre áll fel a farkam.

A transzi szólózott egy sort, itt ott megcsipkedte magát, a háttérzenét pedig mintha ott helyben a stáb susogta volna krákogással, búgással, csaholással és olyan hangszerekkel, amik inkább valami ördögi szertartáshoz illettek. Aztán belépett az első delikvens, aki filigrán, copfos fiatal lánynak tűnt… de már nem bíztam senkiben. Leült a székre, láthatóan nem tudta, hová került, amiben azonosulni is tudtam vele. Fehér inget, feszülős bőrnadrágot viselt és mezítláb volt, aminek úgy éreztem, lesz még szerepe a történetben. Izzadt, hát kigombolta az ingét és növekvő aggodalommal nézett fel a lágyan mosolygó transzira. Tulajdonképpen egész finom jelenetek következtek, nagyon harmatos-óvatoskodó szopással, épp csak a gáttéjék meg-megnyalintásával, míg a nem-tudom-mi a feszes, felfelé szegeződő szilikonmelleit csipkedte-markolászta és egészen női hangon nyögdécselt. Közben a szőke copfos lány inge alól kiszabadultak teljesen természetes, gömbölyű mellei és azt látva kezdtem jól érezni magam.

A négyszög nagyobb lett és a következő belépőre úgyis ráismertem, hogy arcát fekete filc símaszk fedte. Ajna más ruhát nem viselt. A símaszk is egészen egyedi módon: kizárólag a szájánál volt kivágva. Jól instruálhatták, vagy csak gyakoroltak, próbáltak a felvétel előtt: egyenesen, tévedhetetlenül a széknél pepecselő párhoz ment, hátulról átölelte a bodor fürtű férfi-nőt, végigsimított rajta, hozzábújt, majd mögé guggolt és kicsiket rugózva izgalmasan hosszú combjain, alaposan belefúrta arcát az izmos farpofák közé. A kamera mindent megtett, hogy jól belássunk oda is, de az operatőrnek sem lehetett könnyű dolga.

A kleopátra frizurás ál-Ajna a torkát kezdte köszörülni és távolabb húzódott tőlem. És akkor azt még nem is tudta, hogy azt a művésznőt alakítja éppen, aki most a szemünk láttára egy ánuszt csókolgat. Én bezzeg tudtam mindent. Azt is, hogy én azóta hányszor csókoltam AZT a szájat. A férfi-nő megfordult és eddigi kedvessége eltűnt. Szigorúan, mi több, megvetéssel bámult le a maszkos Ajnára. Lemondóan megcsóválta a fejét, tincsei libbentek. Aztán megragadta a fejét és felszopott dákóját egy középkori lándzsás támadó ferocitásával döfte a feleségem arcába. Pontosan célzott, a maszk kivágására. Ajna tátott szájjal, mintegy döbbenten fogadta a rohamot és a harmadik találkozásnál „g-g-gu” hangokkal toldotta meg a jelenet szürrealitását. Aztán láthattam, mit is jelent a rég hallott kifejezés, hogyan is néz ki, ha valakit „taknyosra szopatnak.” A transzi vicsorogva, hörögve és angol nyelven szitkozódva kúrta meg Ajna pici, piros száját, amiben felhabosodott a nyál, ő hiába nyeldekelte, cement sűrűséggel tapadt ki állára, átáztatta a maszkot, köhögött-köpködött és prüszkölt és azt hittem, ott fullad meg felvétel közben. Az operatőr szöget váltott, a vad szájbabaszást hátulról filmezve követte nyomon, ahogy a copfos lány leheletfinoman csókolgatja a megtébolyodott férfi-nő farpofáit és próbálja kis fehér zenészujjait bejuttatni a kapuba. Kezdtem sejteni, hogy van itt valami mondanivaló, a lét kettőségéről, vadságról és gyengédségről, tiszta és mocskos szerelemről? Mindenesetre az eddig Ajnát alakító prosti elérkezettnek látta az időt, hogy „nem hiszem el, nem hiszem el” sóhajokkal összekapkodja a cuccait és távozzon. Hamarosan hallottuk, hogy bevágódik mögötte a külső ajtó. Ránéztem a másik lányra. Félszegen rám mosolygott és erősebben fogta a farkam. Az ettől kezdett magához térni, de ő biztosan azt hitte, a látottak csigáztak fel. Ez inkább amolyan stressz-merevedés volt, de kit érdekel, mitől van, ha egyszer működik?

Váltott a jelenet és a transzi visszaszelidült, erős karjaiba kapta a fehéringes lányt, megszabadította minden ruhájától és míg az ráfonta combocskáit, hosszan csókolóztak. Ajna helyet foglalt a széken és amíg az összefonódó, egymásnak kedveskedő, becézgető párt nézte (bár valójában aligha láthatta őket valami jól), saját puncijával foglalatoskodott, minden előkészítés nélkül, két ujjal csattogva magában és állatias bődüléseket hallatva. Akartam adni egy kis esélyt annak, hogy az a közönséges szuka ott mégsem az én Jégmadaram, de túl jól ismertem minden porcikáját. Ráadásul az émelyítően erős, fehér fény felfedett kemény kis keblei alatt egy-egy heget, én pedig eltűnődtem: mégis mikor műttethette meg a mellét, mégis miért, ha eddig is tökéletesek voltak. És én hogyhogy nem vettem ezt észre? Mégis, mikori ez a film? Tegnap forgatták? Mi minden történhet az orrom előtt úgy, hogy tökéletesen vak vagyok rá?!

A páros érzéki lassúsággal cirógatta egymást, a fiatal lány, a Tiszta kézzel, szájjal és csillag-hold-napocska tetkós lábfejével is megdolgozta a göndör férfi-nő farkát. Aztán Ajna ellökte magát a széktől és háttal a másik kettőnek, se szó-se beszéd, beleült a faszba. Térdein támasztva magát mozgott le-föl, a transzit alakító… ö… hapsi pedig akkorákat csapott Ajna fenekére, hogy az csak úgy visszhangzott a teremben. Nem lehetett könnyű a színészi kihívás, ami rá várt, hol mosolyogva, szinte gügyögve csókolta a másik lány száját, hol „C’mon whore” kiáltásokkal dobálta csípőjével a feleségem, a Bűnöst. Több jelenet és póz követte egymást, Ajna négykézláb és oldalt fekve is megkapta a magáét, közben a copfos lány is egyre szemtelenebb lett, csupasz lábujjait nyalatta a hátulról kefélt Ajnával, fel-felkacagott, rá-rácsapott Ajna fenekére, hátára, vagy épp a székre huppant és elképesztő hajlékonyságról téve tanúbizonyságot, saját nyakába csavarva egyik lábát, élénken masztizott.

Ajnát kúrták, taposták, a sísapkán keresztül húzták fejét, hajába markoltak, pofozták, már nem is annyira megjátszottan. Két döfködés közt a szőke lány alaposan megszopogatta a transzi farkát és az ezáltal nyert nyálas váladékot a szájából végigcsurgatta Ajna hasán, mellein, máskor meg az arcába köpte. Végül valami szimbolikus trónfosztás történt, Ajna sapkáját lerángatták és a szőke lány magára húzta, mit sem törődve annak kétes tisztaságával.

Itt némi szerepcsere történt, mert a transzi és Ajna őt kezdték el alázni. Ajna az arcára ült és nem finomkodva csapkodta a széttárt combok közti, szőke pihés területet. A smink egészen elkenődött rajta, fekete csíkok barázdálták a kipirult arcot. Nem láttam szépnek, sőt. A szöszi lánnyal sem bántak különbül, kapott a puncija, fenekét is meghódították ujjal, nyelvvel és fasszal is. Aztán az újdonsült, „megtisztult” páros, a transzi és Ajna finoman ölelkeztek és hosszú, közeli kameraszögből elénk tárt, nyelves csókot váltottak. Mostanra minden testnedv találkozott minden testnedvvel, ami a szobában volt.

Az ál-Laura hümmögve verte a farkam és karjával hozzám simult. Ránéztem és láttam, teljesen lekötik a látottak, mi több, talán próbálja tagadni, de tetszik is neki, ami történik.

A film utolsó akkordjában a sokat próbált símaszk a transzira került. Ekkor jött a finálé. A két lány felcsatolt magára… valamit. A szöszi elölről szopatta a dildót az új Bűnössel, Ajna pedig hátulról húzta rá az izmos és mostanra kellőképp benyálazott férfi-nő segget. Ekkor kapcsoltam ki a tévét.

– Készen állsz? – kérdezte a prosti. Csillogott a szeme. Furcsa, gondoltam. Talán maga sem hitte, hogy mennyi mindenre nyitott. Vajon mi mindent tehetnék meg most vele? Laura előre fizetett. Vajon abban mi van még benne a natúr kefén kívül?

Nem derítettem ki. Émelyegtem a látottaktól. Csak most értettem meg, miért. Ajna valami underground produkciója lehetett. Különleges vágyak imádóinak. Nem tudom, Laura hogyan jutott hozzá, de egészen különleges kondíciók szerint történt minden a felvételen. Például a „férfi” főszereplő nem viselt semmilyen védelmet. A’lá nature, felváltva dugta a szőke lány popsiját és a feleségem punciját. Mi van, ha… elkaptam valamit?
Féltem. Dühös lettem. Állt a farkam. A vállánál fogva lenyomtam a prostit az ágyra csak annyi kedvességgel, amennyit adott pillanatban magamra tudtam erőltetni. Hagytam, hogy némi ügyetlenkedéssel kotont adjon rám, ami a körülményeket tekintve bölcsebb döntés volt részéről, mint hitte. Aztán dugni kezdtem. Csak a kezemmel támaszkodtam fölötte, lényegében hozzá sem értem. Szinte pislogás nélkül bámultam az arcát, amitől előbb csak kényelmetlenül mosolygott, majd kifejezetten félve nézett rám.

– El fogsz élvezni? – kérdeztem, magamat is meglepve, milyen üres a hangom. A lány fel-le csúszkáló fejjel, már teljesen leesett parókával a vállát próbálta vonogatni és levegő után kapkodott. Nem voltam óvatos. Most ő volt a Bűnös. Mindketten azok voltunk.

– Hogyan tudlak elélveztetni? – kérdeztem egy formális interjúztató hanghordozásával. A lány továbbra is csak hümmögött és nyöszörgött. – Simogasd magad – utasítottam, amit meg is tett, gépiesen és le sem véve a szemeit az arcomról. – Fordulj meg. – mondtam. Kisiklottam belőle, ő úgy vágta magát hasra alattam, mintha az életét féltené. Nem volt elég tiszta a fejem, hogy megsajnáljam.

Megint beléhatoltam, ágyékommal szorosan nyomva a fenekét. Összezárta a combjait, de segített is nekem, kellemesen dörgölőzött és ellen is mozgott. Megmarkoltam a nagy fenekét és tenyereimmel összébb nyomtam, hogy minél több inger érje egy-egy lökésnél. Ajna ettől általában könnyebben ment el. De ez a lány nem Ajna volt. Száraz nyögésekkel kúrtunk, aztán megint megfordítottam, végül rám mászott és hagytam saját ritmusában lovacskázni egy kicsit. Nem ment el. És én sem. Nagyjából fél óra alatt kifáradtunk.

Volt valami megnyugtató abban, ahogy pihegtünk egymás mellett a légkondi és kvázi levegő nélküli szobában. Úsztunk a verítékben és minden légzéssel még több forróságot szívtunk a szervezetünkbe.
– Bocsi. – mondtam. Egyszerre vonatkozott arra, hogy nem élvezett el, arra, hogy én sem, és arra is, hogy durva voltam vele.
– Nem gond. – mondta halkan és hallottam a hangján, hogy mosolyog. Paróka nélkül barna haja volt, elég rövid, hullámos. Csatakos fejecskéjét az oldalamba fúrta és átölelt. A kamu-szemüveg is eltűnt, egészen más nő feküdt mellettem, mint akivel dugni kezdtem. Emlékeztem, Laurával is hasonlóan jártam először. – Igazából tetszett. Szeretem, ha a férfi irányít egy kicsit. Izgi volt. A film is. Sokat nézel… ilyet?
– Nem. – vágtam rá. Olyan hirtelen, hogy tuti hazugságnak tűnt. – Soha.
– Jaja, én se’ szoktam. Te tényleg nős vagy?
– Aha.
– Szép a feleséged?
– Nem.
– Azért vagy hűtlen hozzá, mert már nem tetszik neked?
– Nem.
– Van még húsz percünk, kábé. Akarod, hogy leszopjalak?
– Nem.
– Azt miért akartad annyira, hogy elmenjek? Ez… nem szokott másoknak fontos lenni. – erre nem feleltem. Csak sóhajtottam egy nagyot és Laurára gondoltam. Felkönyökölt mellettem. Így, hogy nem akarta másnak kiadni magát, kifejezetten bájos volt. – Tudod mit? – kérdezte huncut, de azért egy kicsit még mindig aggódó nézéssel. – Ha még mindig szeretnéd… te kinyalhatsz.
folyt.köv.