Egy fiatal fiú sissy szolgává nevelése 1

"Pótvizsga kérelmét elutasították, a főiskolai félévet ismételni köteles."
Peti nem hitt a szemének. Három napja adta be a kérvényt a tanulmányi osztályon és nagyon bízott abban, hogy kap még egy lehetőséget. Korábban mintadiák volt, de ez a félév elcsúszott. Édesanyja egyedül nevelte és az elmúlt hónapokban sokat betegeskedett. Peti pedig dolgozott éjjel-nappal, hogy segítsen neki. A vizsgáira nem tudott rendesen felkészülni, így most könyörtelenül megbuktatták. A következmény lesújtó volt. A bukás miatt kirakják a kollégiumból, albérletre pedig nem lesz pénzük. Sokat gondolkdott, hogy mihez kezdjen, de egyetlen olyan hirdetést sem talált, ami a számára megfizethető lett volna. Többször módosította a kereső kifejezést mire egy társkereső oldalról meglepő szöveg ugrott fel.
"Negyvenes férfi szobát biztosítana olyan fiatal fiúnak, aki nem élvezi, de eltűri szexuális közeledését."
Az első gondolata az volt, hogy ez kizárt, szó sem lehet róla!
Gyorsan tovább is görgetett, és a nap hátralévő részében eredménytelenül keresgélt tovább.
Két újabb nap elteltével azonban visszatévedt a hirdetéshez, és kínozta a lelkiismerete. Egész életében arra nevelték, hogy ilyet ne tegyen, mégis hiába volt minden, ha most abbahagyja az egyetemet. Ez volt édesanyja legnagyobb álma. Ezt nem teheti meg vele. Hosszú hezitálás után válaszolt a hirdetőnek, majd megbeszéltek egy találkozót.
Félve lépett be a kijelölt kávézóba, szíve a torkában dobogott. Míg odaért, kétszer is majdnem visszafordult. De most már megmakacsolta magát és bement. Leült a kijelölt asztalhoz és várt. Nemsokára megjelent egy negyvenes évei végén járó pocakos kopaszodó férfi, aki első látásra visszataszító volt a számára.
-Szóval, te vagy az, akinek ennyire kell a szoba.- Szólította meg.
- Igen - Hangzott a szégyenkező válasz.
- Igen, uram! - Csattant fel a férfi.
Néhányan feléjük néztek a vendégek közül.
- Igen, uram. - Ismételte meg Peti halkan.
- Rendben, holnap délután ötkor várlak ezen a címen. - Mondta és otthagyta a fiút.
Peti legszívesebben elsüllyedt volna szégyenében. Lesütött szemmel surrant ki a kávézóból, és meg sem állt hazáig. Éjjel alig aludt valamit. Másnap indulásig másra sem tudott gondolni, mint hogy, mekkora butaságot csinál. Választása azonban nem volt, így nehéz szívvel, de elindult. A ház egészen a város szélén volt, a szomszédos telkek üresen álltak, benőtte őket a gaz. A kerítés magas és átláthatatlan volt, valahogy az egész környék baljóslatú aurába burkolózott. Megnyomta a csengőt, majd várt. Látta a szeme sarkából, hogy egy biztonsági kamera figyeli.
-Két percet késtél!- Hallatszott a kaputelefonból, majd felberregett a zár, és ő reszkető lábakkal belépett.
Az épület nagy volt, új és rideg. Látszott, hogy nem spóroltak a kényelmen és a biztonságon, az esztétikával azonban nem foglalkoztak sokat.
A férfi az előszobában várta egy nyakörvvel és egy pórázzal a kezében.
-Első szabály: ha hazaérsz, az előszobában levetkőzöl meztelenre, felcsatolod a nyakörvet és behozod nekem a pórázodat. Letérdelsz, a pórázt átadod, és azt mondod: Szolgálatra készen állok Uram!-
- Igen, Uram! - Felelte rögtön a megilletődött fiú.
-Gyorsan tanulsz, ezt szeretem. Most pedig csináld amit mondtam!- Azzal átadta a kellékeket és bement a nappaliba.
Peti csak állt egy percig szolgaságának szimbólumaival a kezében, majd sorsába beletörődve lassan levetkőzött, feltette a nyakörvet, és lehajtott fejjel, kezében a pórázzal követte új urát a nappaliba. A nappali is olyan nyomasztó volt, akár az egész ház. A falakról üvekes tekintetű vadásztrófeák néztek rá, és úgy érezte, hogy csak úgy süt a megvetés ezekből az élettelen tekintetekből. férfi egy hatalmas bőrfotelben ülve várta. Engedelmesen letérdelt elé, a pórázt lehajtott fejjel előre nyújtva.
Az elvette és a nyakára csatolta.
- Elfogadsz-e uradnak?-
-Igen Uram.-
-Engedelmeskedsz-e akaratomnak bármilyen körülmények között?-
-Igen Uram.-
-Zokszó nélkül fogod-e tűrni a rád kiszabott büntetéseket?-
-Igen Uram.- Peti maga is meglepődött milyen gyorsan alázkodott meg ennek az embernek, de volt valami a kisugárzásában, ami nem tűrt ellentmondást.
-Akkor ezennel szolgámmá fogadlak, így meg is kezdheted szolgálatodat.- Azzal kigombolta a nadrágját, elővéve félig merev farkát, mely ebben az állapotban is ijesztően nagy volt a fiú szemében.
Sok ideje nem volt nézelődni, mert Ura megragadta a fejét és farkát a szájához nyomta. Peti iszonyúan undorodott. Noha tudta, hogy az elkerülhetetlen be fog következni, mégsem bírta kinyitni a száját.
A pofon meglepte, szinte csillagokat látott.
-Úgy látom, mégsem értjük egymást. Ha a farkam az arcod előtt van, akkor leszopod. Ha nem tetszik, leveszem a nyakörved, elmész és nem jössz vissza többet.-
Peti rettenetesen megijedt.
-Bocsánatot kérek, Uram.- Mondat, és undorát legyőzve szájába vette a faszt.
Meglepődött, hogy nincs rossz íze, érződött, hogy a féfri lefürdött előtte, de az undora csak lassan, többszöri öklendezés után hagyott alább. A farok teljesen kemény lett, kitöltötte a száját, de még így is csak a felét sikerült bekapnia. A férfin látszot, hogy felizgatja az undora és a megalázottsága. Néhány perc után két kézzel megragadta a fejét, ráhúzta a farkára és teleélvezte a száját. Peti fuldoklott, öklendezett és próbálta kiköpni az ondót, aminek már az íze is hányingert keltett benne, így amikor a fasz végre kicsúszot a szájából köpködve szabadult meg tőle.
-Később majd megtanulod szépen lenyelni, ahogy egy jó szolgához illik. Most takarítsd fel, azután elmehetsz a holmidért, és beköltözöl a cselédszobába.- Montda Ura, és azzal otthagyta. Peti talált tisztítószereket a konyhában, feltakarított, majd nehéz szívvel, megalázottan hazament. Otthon kitört belőle a sírás, majd miután megynyugodott, valami furcsa érzés lett urrá rajta. Mélyen belül azt érezte, hogy ez a ő útja, a sors így rendelte el. Ettől a gondolattól elöntötte valami hihetetlen nyugalom, amit még soha nem érzett, és mély, álomtalan álomba merült.
"Folyt. köv."