Az asztalán

Nem bírtam nyelni. De nem lazult a szorítás. Hátra hajtottam a fejem, hogy még inkább átadjam magam az akaratának és még tökéletesebb szögben találja meg a kívánt pontokat és ezáltal az eredményt. Két oldalt szorította két ujjával. A nyelés ösztöne ismét visszatért. Közben az asztal széléhez nyomott, kicsit fel is tolt rá. A szoknyám felcsúszott. Mintha ez a kis textil is rögtön megadta volna magát neki. A szívem majd kiugrott a helyéről. Nem várta, hogy kicsit feljebb csússzak. Teljesen rápréselt és a hideg gránit a fenekem alatt szinte belém fúródott.
Amikor a derekamnál fogva megemelt és elengedte a nyakam egy pillanat alatt az asztalon találtam magam. Ahogy az arcomhoz nyúlt, hogy megsimogasson ösztönösen megharaptam. A válaszreakciója azonnali volt. A pofon égett az arcomon. Egyre mélyebben sóhajtoztam. Amikor a térdeim közé furakodott és közelebb húzott magához egy hirtelen mozdulattal a tarkómnál fogva a szájára szorította az enyémet. Olyan mélyre dugta a nyelvét, hogy szinte fullasztóbb volt mint a szorítás a torkomon. Az asztal szélét markoltam.
Az ajkai, az illata olyan hatással volt rám mintha egész este tequilával itatott volna. De teljesen józan voltam, a szó hagyományos értelmében.
-Az enyém vagy! - sziszegte a fogai közt szinte morogva.
Majd a bugyimhoz nyúlt és kicsit megemeltem a fenekem, hogy lehúzhassa. Ő viszont visszatolta a csípőm, szinte erőszakosan. A szeméből áradt a parancs: "ne mocorogj". Majd félrehúzta és ahogy kivont magának egy kis kóstolót megnyaltam a szám szélét, ahogy láttam a csillogó ujjait. Láttam rajta, hogy egy kicsit felkeltettem a figyelmét. Odahajolt hozzám, hogy megcsókoljon de közben az ujjait a szánkba dugta, amit így ketten nyaltunk tisztára.
Aztán egy szót se szólt csak elém térdelt és a maradékot is tisztára nyalta...
Kellett néhány perc, hogy magamhoz térjek, de nem igazán várt sokat amikor egyszer csak a térdeimnél fogva közelebb húzott és belém vágta a hatalmas, merev férfiasságát. Majd lassan fokozatosan, de egyre nagyobb pofonokkal húzott fel még inkább. Fokozta a vágyamat, hogy még hevesebben akarjam a farkát. Újra megragadta a torkom és most már zihálva mozogtam rajta, majd egyre jobban szorításban tartva szótlanul hagytam, hogy basszon.
A pofonok, a szorítások, a lüktetések amik egész este elárasztottak olyasmit szabadítottak fel bennem, amiről azt hittem már rég elszunnyadt, vagy talán nem is léteztek.