Lebuktam…

Móni egyetemista lányom barátnője volt. Igazából nem ismertem korábban, tudom, hogy járt már nálunk, hiszen középiskolában ismerkedtek össze, de a nevére se emlékeztem - mindig kevertem a lányom barátnőinek a nevét. Szép lány volt, és szép fiatal nő lett belőle. Már nem tini, de még fiatal. Szemrevaló, szokták mondani, de egy bizonyos kor fölött a férfinak minden fiatal nő szép… De ő tényleg szép volt. Természetes szépség, nagyobb mellek, vékony csípő, formás fenék, és ami a gyengém: vörös haj.

Nálunk aludt, “pizsamaparti”, mondanám, ha még gyerek lenne, de igazából koncerten voltak Zsuzsi lányommal, és mi lakunk közel. Reggel a lányom még aludt, nekem munka (otthoni), korán keltem. Már dolgoztam, amikor Móni felébredt, és aligruhában kiment a fürdőbe. A szobám mellett ment el, nem sokat láttam belőle, inkább csak érzékeltem, hogy ott van. Amikor kijött, megállt az ajtóban, benézett. Köszönt, majd ott maradt, és nézett. Én ránéztem, kérdőn.

- Mindig is irigyeltem Zsuzsit miattad… - mondta, inkább csak vágyakozóan.
- Miért? Nem vagy jóban apukáddal?
- De, csak ő nem olyan, mint te. Nem olyan…
- Milyen?
- Határozott és… - valamit suttogott, nem hallottam, majd gyorsan tovább is lépett a szobába. Én dolgoztam tovább, igazából lassan el is felejtettem ezt a közjátékot.

Később felkelt a lányom is, reggeliztek, aztán elköszöntek és mentek a dolgukra. Egyedül maradtam a házban, volt bőven dolgom, home office napot tartottam. Feleségem csak este jön haza, neki ma hossza napja van. Ilyenkor egyedül sokat tudok haladni, de szerencsére nem volt semmi közeli határidőm - békés nap az ilyen, csak kicsit unalmas.

Kb. egy óra múlva csöngetett valaki. Móni az. Beengedtem, azt mondta, itt hagyott valamit. Kicsit lesütötte a szemét, mintha elnézést is kérne.

- Felszaladok Zsuzsi szobájába, remélem, nem zavarok!
- Nem, gyere csak, egyedül vagyok.
- Egyedül?…

Majd ment is. Visszaültem dolgozni, de alig egy perc múlva megjelent az ajtóban - nem volt rajta más csak egy csipke bugyi. A mellei hegykén álltak, a fejét félrehajtva rám nézet.

- Tetszem?

Nyeltem egyet. Most mit csináljak? Persze, hogy tetszik, naná. De mit kezdjek vele? Nem is ismerem. A csendet kezdte kínosnak érezni.

- Bocsánat, ha zavarlak, megyek…

- Ne, ne menj! Tetszel, sőt!

- Sőt?… - és felém lépett.

- Sőt fel is izgattál.

- Tényleg? - kihívó és kicsit szemtelen volt, és már sokkal kevésbé bátortalan.

- Igen. De tudod, én az engedelmes lányokat szeretem, és sokkal idősebb is vagyok - mit szeretnél?

- Azt, amit te… - És most a farkam felé nézett. Még közelebb lépett, már hozzá tudtam volna érni. Éreztem az illatát, a közelségét, és igen, a vágyat is. Emelte a kezét, hogy hozzám érjen, és sejtettem, hogyan telne a délelőttöm, ha ezt így hagyom. Felálltam, szinte hozzám simult, de megfogtam a kezét, és a teste mellé szorítottam.

- Móni, te nem tudod, mit szeretnék!

- De, tudom… láttalak a neten…

No ez meglepett. Hol láthatott? Csak nem?…

- Hol láttál?

- Azon a bdsm társkeresőn… - no, ez most meglepett. Mit keres ő ott? - Tudod, én szeretem, ha irányítanak… Ha használnak… Ha valakinek a tulajdona lehetek… És akkor megláttalak, és,...

Értettem. Természetesen értettem, de nem számítottam arra, hogy így járhatok.

- Rendben Móni, akkor most figyelj rám. Először is: itthon ezt senki nem tudja, és ennek így kell maradni. Megértetted?

- Igen.

- Másodszor: én hozom a szabályokat, én irányítok. Így most menj, vegyél fel ruhát, és gyere vissza.

Ment, és egy perc múlva már ismét a szobámban volt.

- Lehet, azt hitted, most majd történik valami köztünk, de türelmesnek kell lenned. És szeretném, ha tényleg tudnád, mire vállalkozol. Ezért most menj el, és ha valóban azt akarod, hogy az urad legyek, és valóban azt akarod, hogy használjalak, találkozzunk holnap délelőtt 10 órakor a pláza melletti kávézóban. Ha jössz, csak egy nyári ruha legyen rajtad és egy szandál - se bugyi, se melltartó.

- Rendben… - kérdőn néztem rá, először nem értette, aztán mégis: - rendben, Uram!

###

Dolgom volt a plázában, így 10-re egyébként is ott lettem volna, pár perccel a megbeszélt időpont előtt beültem hát. Nem számítottam Mónira igazán, bár izgatott a gondolat, hogy mi lesz, ha mégis eljön. Elmerültem a telefonomban, amikor leült mellém.

- Szia, itt vagyok. Ahogy kérted… Uram.

Ránéztem. Kipirult arc, rebegő szempillák, érzéki ajkak… Tényleg itt van.

- Gyere!

Nem haza akartam vinni, első alkalommal semmiképpen. Egy barátom, aki a közelben lakik, éppen külföldön dolgozik, én figyelek a lakására, intézem a postát. Tudja, hogy néha felugrok, és nem egyedül - ezzel “fizet” nekem azért, hogy rendben marad a lakás. És közel van a plázához.

Móni jön velem, csacsog, láthatóan zavarban van a helyzet miatt, így vezeti le a feszültséget. Hagyom, hogy beszéljen, felüdít. Pár perc múlva belépünk egy lépcsőházba, itt hűvösebb van - beleborzong. Talán azt várja, átölelem, de nem ez következik. A kapu becsukódik, délelőtt van, itt fiatalok laknak, nem nagyon van mozgás.

- Vedd le a ruhád.

Először mintha nem akarná, de aztán réjön, mi történik, és engedelmeskedik. Leveszi, felém nyújtja.

- Második emelet, indulj. - Elindul, előttem a lépcsőn. Én követem, és élvezem a látványt. A szép fenék, a hosszú combok, az érzéki hajlatok mind az én vágyamat növelik. És az engedelmessége Móninak csak fokozzák ezt. Felérünk, onnan már csak pár lépés a lakás. Előre megyek, kinyitom - belépünk. A ruháját felakasztom a fogasra. Ő csak áll, engem néz.

- Szeretnélek megismerni - mondom, majd mellé állok és megfordítom. Közvetlenül mögé lépek, hozzám nyomja magát. Én még ruhában, ő már meztelenül. Elkezdem felfedezni a testét - először érek hozzá, és mindketten beleborzongung.. Majd elkezdem simogatni, először a combjait, majd haladok felfelé, az ágyékát, a hasát, a melleit, a nyakát… Lassan, de határozottan. Érzem, ahogy remeg, ahogy élvezi. Megfordítom, szó nélkül fordul. Meg akar csókolni, de nem engedem - még nem. Átölelem, majd a kezemmel ugyanúgy végigjárom a testét - most a nyakától haladok lefelé, a vállai, a háta, majd a feneke - belemarkolok, magamhoz húzom. Átölel, szorosan, szinte követelően.

Így állunk egy kicsit, aztán kicsit eltolom magamtól.

- Szép vagy. Gyere - bemegyünk a szobába. Kanapé, fotelek, asztal… Igazából mindegy is. Nem tudja, mit akarok, így tanácstalanul megtorpan. Bevezetem, van ott egy szőnyeg. - Ma látni és használni akarlak, de előbb vetkőztess le!

Kicsit ügyetlenül kezdte kigombolni az ingem, de aztán belejött. Utána jött a nadrágom, de akkor rájött, a cipő is rajtam van. Azt is levette, nem nagyon segítettem neki. Amikor csak az alsónadrág volt rajtam, elém térdelt, és úgy húzta azt le - felugrott a farkam, ahogy kiszabadult. Már hajolt volna oda, de rászóltam:

- Ne! Még ne.

Befejezte a vetkőztetést, de nem állt fel. Ott hagytam, leültem a fotelbe, miközben engem nézett.

- Állj fel! Simogasd magad, mozogj, mintha tancolnál! - Elsőre kicsit bátortalan volt, de aztán becsukta a szemét, kicsit hátrahajtotta a fejét, és kezdte felfedezni a saját testét. Látszik, hogy csinált már ilyet, egyre jobban belefeledkezett. Szinte már élvezte.

- Ügyes vagy, de nem akarom, hogy most elélvezz. Ne hagyd abba, csak ne élvezz el! - rá kellett szólnom, mert a keze egyre többször járt a pinájánál, bele-belenyúlt, a csiklóját izgatta.

- A pinádat most ne simogasd, csak a tested, a melled! Úgy, ügyes vagy!

Élveztük mindketten. Én csak néztem, nem akartam mást, csak látni. Fiatal, friss, már a látványa is gyönyör. És tudom, hogy nemcsak láthatom.

- Fordulj, meg, most nekem háttal csináld! - teszi, amit kérek, szó nélkül. Talán a zenét is halljuk mindketten, de valójában csönd van, csak lélegzése, zihálása az, ami hallatszik. Látom, hogy egyre jobban felizgult, egyre kevésbé tudja tartani magát. Percek telnek el így.

- Jó, most állj terpeszbe, hajolj le, fogd meg a bokádat. - Felállok, odalépek. Megsimogatom a fenekeét, majd rácsapok egyet. Felszisszen, de így marad. Csapok még egyet, majd simogatok.

- Húzd szét a feneked! - szeretem, amikor valaki így felkínálja magát. Nézem egy kicsit, majd mögé lépek, és becsúsztatom a farkam a pinájába. Annyira nedves, hogy gond nélkül behatolok, majd megfogom a fenekét,és így mozgok. Móni nyög, váratlanul érte, de élvezi. Így csinálom egy-két percig, aztán kihúzom a farkam, megfogom a lányt, megfordítom és magam elé térdeltetem. A szájába rakom a farkam, és ő hevesen elkezdi szopni. Ügyes, de nem annyira gyakorlott. Hagyom, hogy szopjon, majd kiveszem a farkam, és felpofozom vele. A szájába rakom a golyóimat, most azt szopogatja. Aztán ismét a szájába rakom a farkam, de most megfogom a fejét, és én mozgok. Bele-belenyomom a szájába, néha öklendezik. Vigyázok, ne menjen túl mélyre, nem az a cél, hogy elhányja magát.

Kiveszem a farkam, megfordítom, ismét felállítom. Tudja, mi a dolga, fogja a bokáját. Odalépek az asztalhoz elveszek egy sikosítót, és a fenekére kenek belőle. Először egy, majd két ujjal hatolok a fenekébe. Mozgatom, figyelem a reakcióit. Nem először történhet ez vele, érzem, hogy van tapasztalata. Tolja a fenekét, kicsit mozog is, még élvezi is. Három ujjam is már bent van, ennyi kell, hogy a farkam is beférjen. Tágítom még, aztán berakom a farkamat. Lassan, kiélvezve minden pillanatát. Amikor bent vagyok, megállok. Gyönyörködök a látványba, majd elkezdem dugni a fenekét. Hosszan és egyre keményebben. Intenzív az élmény, de nem akarok még elélvezni. Ő liheg, élvezi, én lihegek, élvezem. Percekig folytatom, majd megállok. Kicsúszok a lányból, és leülök a fotelbe.

- Négykézláb gyere ide és szopjál! - odamászik, és elkezd szopni. Simogatom a fejét, paskolgatom az arcát. Élvezem. Aztán belemarkolok a szép, vörös hajába, és felhúzom, majd beleültetem a farkamba. Így kezd el mozogni, és én kihasználom a lehetőséget: a melleivel játszok. Pofozgatom, a bimbókat meg-megcsavarom. Majd beleharapok, először csak érzékien, majd egyre határozottabban. Móni megáll, kikerekedik a szeme, feljajdul. Erre rávágok a fenekére, miközben a bimbó a számban van. Egyet, kettőt, hármat, egyre nagyobbakat. A lány elkezd jajjgatni, minden egyes ütésre. Aztán ugyanezt eljátszom a másik mellével is.

Kezdem egyre jobban élvezni a helyzetet, de most a fenekébe akarok élvezni. Eltolom magamról, szinte lelököm a földre. Hasra fektetem, szétrántom a lábait, és így hatolok a fenekébe. Szinte ráfekszek a lányra, így dugom a fenekét, egyre gyorsabban. Ő egyre hangosabban nyög, én pedig elélvezek. Mélyen benyomom a farkam, majd hosszan élvezek. Ráfekszek, ő próbál rám nézni. Mintha látnék pár könnyet, de ez inkább az öröm, mint a fájdalom.

Kicsúszok. Visszaülök a fotelbe.

- Állja fel, fordulj felém. Simogasd magad, látni akarom, ahogy elélvezel!

És szinte újrakezdi a táncot, simogatja magát. De most a fenekébe is belenyúl, ahonnan szivárog a sperma. Elkezdi azt is magára kenni, majd egyre többet foglalkozik a csiklójával, egyre többet nyúl bele a pinájába. Végül elélvez, és közben térdre esik. Hangosan nyög, a kis rángások még percekig tartanak. Végül felállok, mellé ülök, átölelem. Simogatom a hátát, a fenekét, hosszan, gyengéden. Megérdemli.