Szolgálat a pincés háznál. 1.rész.

Külföldön dolgozom, ahol egy hatalmas élményben volt részem. Megtaláltam egy bdsm oldalt, ahol a keresőben be lehetett írni az igényeimet. Beírtam, hogy érdekel a komoly verés, a rabszolgaság, a börtön, pince, a piszok, a takarítás, a komoly megalázás és egyaránt szolgálok Urat és Úrnőt. Ezek alapján ajánlott az oldal egy párt, akikkel chatelhettem.

A pár egy kisebb városban lakott egy nagy házban, ahol az egyik szoba bdsm stúdiónak volt berendezve, a pince meg egy mocskos börtönként is szolgált. Lehetett választani átlagos és különleges szeánsz között. Egy egész nap szolgálattal, veréssel, bezárással 300 euróba, két nap pedig 500 euróba került, ami kimondottan jó ár. Ám, aki kifizette a két napot választhatta a „különleges bánásmódot, szeánszt”, ami arról szólt, hogy további napokat lehetett szolgaságban tölteni egészen hét napig, bizonyos feltételekkel.

Az volt a feltétel, hogy aki jelentkezik, az valóban szolga lesz, fogoly, és brutális veréseket, kínzásokat kell kiállnia, kegyelmi lehetőség, vagy menekülőszó nélkül. Egyedül az volt megengedve, hogy be lehetett jelölni két testrészt, amit kíméletesebben fognak majd verni. Én a heréimet és a talpamat jelöltem meg, mert azok kínzását nem annyira bírom. Még az arcomat is szívesen bejelöltem volna, de nem volt három lehetőség, úgyhogy biztos lehettem abban, hatalmas pofonoktól feldagad majd. Eleinte gondolkodtam, hogy négy-öt napot válasszak-e, de aztán arra gondoltam, miért ne legyek egy hétig fogoly, ha már úgyis kifizetem az 500 eurót?

A pár megírta az oldalán, hogy imádnak szinte ájulásig verni, kínozni szolgákat, a szadizmus a lételemük és a megalázásban is profik. Egy másik feltétel az volt, hogy biszexre kényszeríthető legyek, illetve fel kellett vállalnom, hogy az Uram koton nélkül bármikor megbaszhat és a számba élvezhet. A veréseknél volt három opció. Lehetett választani a hurkásra, kékre verés, a véresre verés és a maradandó nyomokat okozó verés között. Én az elsőt választottam, bár megbeszéltem velük, hogy amikor a rabszolganadrágban vagyok, akkor jól elverhetnek, mert a dupla foltok a nadrágomon, illetve oldalt a védő bevarrások megvédenek a sebektől. Ez tetszett nekik, mert brutális fenekeléseket ígértek.

Abban is megegyeztünk, hogy első nap úgy elvernek, ahogy csak tudnak és amivel csak akarnak, de utána két napig nem használnak kemény verőeszközöket, csupán hajlékony korbácsot, ostort, szíjakat, hogy az eldagadt fenekem kissé lohadjon. A negyedik nap megint fognak használni pálcákat, botokat, és a hetedik nap is, közöttük pedig hajlékony verőeszközöket. Billogra is köteleztek, lehetett választani olyan billogot, aminek a nyoma két hónapon belül elmúlik és olyant, ami örökre megmarad. Én a két hónapost választottam. A börtön feltélele az volt, hogy vállalom az ők vizeletük és más szolgák, esetleg dominák, domok vizeletének a fogyasztását. Azaz mindennap csak vizeletet ihatok, semmi egyebet, tehát egy hétig vizet sem. Mondjuk az megnyugtató volt, hogy mindenki, aki a szeánszon részt vesz kötelező aids és szifilisz tesztet készítenie, tehát én is készítettem.

A chaten még megjegyezték, hogy a pincében szivárog a szennyvíz csöve, így jó büdös szag van ott és a szivárgástól felgyűlt több rétegű sár, amibe biztos, hogy beletaposnak, illetve annak közelébe kikötnek éjszakára. Küldtek fotót is a helyszínről, tényleg durván nézett ki a pince is (látszott mennyire elhanyagolt, poros, pókhálós) és a szivárgás is (évek során szürke-fekete csík rakódott a téglafalra, alul meg rétegesen sárlé gyűlt fel). Még kértek egy orvosi vizsgálatot főleg a szívem állapotáról, mondván, hogy tudniuk kell kibírhatom-e a hosszú, brutális veréseket?

Mindennel kész voltam, így a megbeszéltek szerint hétfőn 16 órára megérkeztem a házhoz. Ez a kisváros fő utcáján, egy nagy polgári ház volt, alul két üzlettel, az emeleten pedig öt nagy ablak és egy terasz nézett a főútra. Megnéztem a pince ablakainak rácsait is. Ezek süllyesztett ablakok voltak, az utcán pedig vasrács fedél védte a járókelőket, hogy ne eshessenek az ablakokhoz be. Milyen érdekes, gondoltam, hamarosan itt a pincében jó erősen meg fognak verni, és erről az ablakrácson járó emberek semmit sem fognak tudni. Becsengedtem a nagy kapun, ami azonnal ki is nyílt, majd amint beléptem be is záródott. A megbeszéltek szerint a kapu aljában átöltöztem rabszolgaruhámba, feltettem a bőr kéz és lábbilincseket, a nyakörvet, valamint a latex maszkomat, miután a hátizsákot a hasamnál rögzítettem és négykézláb elindultam az udvaron.

A hátizsákban otthonról hozott néhány verőeszközöm és a szeges bugyim volt. Uram és Úrnőm kikötötte még a chaten, hogy csakis négykézláb járhatok a házban, és a ház körül, hacsak nem adnak más utasítást. Az udvar szép rendezett, lekövezett volt, virágokkal, kis zöld területekkel. A hátsó részen egy modern G-Mercedez és egy kisebb Infinity autó állt. A lépcsőn is négykézláb mentem fel az emeletre, ahol a beüvegezett folyosón a második ajtóhoz kellett mennem. Nyitva volt. Bent egy széken ült az Uram lovaglónadrágban, lovaglócsizmában, ingben, kezében egy nagy fekete lovaglópálcával. Olyan harmincegynéhány éves, magas pasas volt, izmos lábakkal, felsőtesttel. Azt láttam, hogy nincs rajta bugyi, a lovaglónadrágja dudorodott. Lehajtott fejjel oda mentem hozzá és megcsókoltam mindkét csizmáját, miközben azt mondtam:

-üdvözlöm Uram, kész vagyok a szolgálatára!

Rendben szolga! Vesd le a hátizsákodat és mássz ide elém a ronda seggeddel, hogy én is köszönthesselek. Úgy tettem, ő meg elkezdett fenekelni a pálcájával. Nagy, hosszú pálca volt, a végén széles bőr csapóval. Fel sem állt a székről, nyugodtan ütött, rutinos mozdulatokkal, erőseket, de nem vészesen. Pont huszonötöt kaptam, úgyhogy jól felforrosódott a seggem.

-na most bemegyünk az Úrnőhöz, vigyázz mit teszel, mit mondasz, mert ő egy kivételes Istennő és ha felhúzod nagyon de nagyon megbánod!
-értettem Uram!
-lehajtott fejjel legyél, nem nézhetsz sosem a szemébe és ha megver nem hangoskodhatsz, alázatosan tűröd, a végén megköszönöd és megcsókolod a lábát, kezét. Megértetted?
-igen Uram!

Folytatása következik