Szent Patrik napi ünnepség eseményei 2013.-ban (3)

Még szívesen tettem volna velük sok mindent, de úgy éreztem, hogy elszaladt az időnk, ezért abbahagytuk - legnagyobb sajnálatunkra és bánatunkra – és felmentünk a medencéhez, hogy csatlakozzunk a többiekhez. Reméltük, hogy észrevétlenül. De ez nem sikerült!
Mert már a többiek sem voltak kint a medencénél, ott lezárult a buli, de a házban sem találtuk őket. Rájöttem, hogy Patrik beterelhette a többieket a pincében lévő nagyobb, kínzóterembe, hogy ott folytassák a bulit, közkívánatra most már a továbbiakban bdsm játékokkal. Oda feltűnés nélkül nem lehetett besurranni, így biztos voltam abban, hogy lebuktunk s ezt nem ússzuk meg „szárazon”, azaz büntetés nélkül. Így is lett.
Bár én már a belépésünkkor azt mondtam, hogy a konyhába tettünk egy kanyart és ott ragadtunk üdítőzni, de ezt Patrik nem vette be, bár nyilvánosan nem is kérdőjelezte meg. Viszont arra ítélte a két cateringes fiút, akik velem „tűntek el”, hogy minden jelenlevőtől kapjon büntetést: azok által választott eszközzel, kettő-kettő csapást oda, ahova azt ütni szeretnék. De engem nem így büntetett, hanem kettesben, ugyanabban a teremben, ahol az előbb hármasban voltunk. Volt is erre idő, míg a két srác megkapta a maga büntetését.
Nem nagyon akarta kiszedni belőlem, hogy mit tettem velük ott, az előbb, csak azt jegyezte meg, hogy ha csapásokat nem is kapok most tőle itt, de mást majd igen! Ha mindenki elment, majd akkor. A spéci kúrás lesz a büntetésem, amit már megtett máskor is velem. (Ami annyit tesz, hogy hanyatt kell feküdnöm, összeszorított combokkal, de kinyújtott lábbal. Ő fölém-rám fekszik és az általam előtte felszopott, merev farkát beerőlteti a combjaim közé és úgy „kúr” meg, míg csak el nem megy ez által.)
Nem is maradtunk sokáig, míg ezt megbeszéltük s mentünk vissza a kínzóterembe. Időben, mert már csak Patrik csapásaira vártak. A többi három vendég közben elosztották maguk között a 2-2 rabszolgáikat, akikkel játszani fognak, (beleértve és bevonva a cateringes fiúkat is), így Patriknak csak egy cateringes fiú maradt, ha csak nem akar a most megbüntetettek közül választani. Nem akart. Annyit mondott, hogy a kínzóterem mind a négy sarka foglalt lett, így mi kiszorultunk onnan, de nem részletezte a többiek előtt, hogy hova. Intett, hogy tűnjünk el. Én még azonban kicsit kerestem a kínzóteremben lévő eszközök között, ezt – azt, majd végre kiválasztottam pár dolgot. Azokat megfogva kitereltem magam előtt a két srácot, vissza, ahol voltunk már az előbb, a bdsm terembe.
Ott végignéztem rajtuk, alaposan megszemléltem és meg is tapogattam néhol a bőrüket, hogy meglássam milyen sérüléseket szenvedtek el a kínzóteremben. Sőt meg is kérdeztem, hogy mivel kaptak, és mi fájt nekik a legjobban, és azt is, hogy mivel nem szerettek kapni.
Arnoldot leginkább a vizes kötél csípése érintette kellemetlenül, de a fonatlan hosszú szíjakból összefogott bőr korbácsot sem szerette. Arról nem is beszélve, hogy az egyik társától, annak széles s vastag nadrágszíjával kapott. Persze nem a szíj, de a csatos végével.
Tivi viszont a széles fapaskolót szenvedte meg, mert azzal négyszer is kapott, de szerencsére nem közvetlenül egymás után, no meg a vékony szíjakból font bőr korbács, meg a lovaglóostor végi bojt sem volt a kedvence. Érdekes, hogy a lovaglópálcát senki sem választotta csapást adó eszközül, míg a vékony szíjakból font bőr korbács többek kedvenc eszköze volt, azt választotta az elvégzett csapásokra.
A vizsgálatom után előhoztam a csodakencéimet a szobámból, azzal lekentem a testüket, s míg hasaltak egy ideig, hogy beszívódjon az a krém a bőrükbe, közben elmondtam, mi vár még rájuk majd tőlem. Cbt kezelés sokféle módon s eszközzel, felfüggesztés fejjel lefele X, vagy Y alakban, de ez úgy is meg lesz téve, hogy egy vastagabb rudat kell tartsanak a markukban és az lesz felfüggesztve, a plafonra. Lesz még gyertyázás és a rájuk száradt sztearin leverése is megtörténik, de meg lesznek kúrva többször, még eszközzel (géppel) is, többféle módon, helyzetben, sokféle dildóval. Természetesen személyesen is, merev farokkal.
Ismertetésem közben láttam rajtuk, hogy elképzelik az általam alkalmazandó tortúrát maguk előtt, amitől jól látható merevedésük lett. Tivinek volt még alázatosan előadott kérése mikor befejeztem: egy spéci – régebben videón látott - módon szerette volna, ha használom a gépet a majd a meg kúrásához.
- Ennek nem lesz/lehet akadálya. – válaszoltam és hozzátettem: - Majd elmondod, hogy mit láttál és így megtudom mi a vágyad! Mindent lehet!
Arnold viszont félénken azt kérdezte meg erre, hogy esetleg ő is kúrhat-e, vagy csak őt fogom? Elcsodálkoztam ezt hallva és megkérdeztem hitetlenkedve:
- Kit akarsz megkúrni? – néztem rá és rájött, hogy kétértelmű volt, amit mondott.
- Természetesen Tivit, de még a gépes használata előtt! – válaszolta félénken.
- És miért pont őt és miért annak előtte? – érdeklődtem tőle.
- Miért, van más, akit lehet? S azért akkor, mert még nem lesz nagyon kitágítva az ánusza. – válaszolta előrelátóan, de elvörösödve és hozzátette: - Nekem nincs olyan „nagy szerszámom”, mint a videókon szereplőknek, azért is. (Röstelkedett)
Én vállat vontam és Tivire néztem, aki kis gondolkozás után beleegyezett, de azzal a feltétellel, hogy akkor ő is megtehesse majd utána Arnolddal. Ebben maradtunk. (Akkor még nem sejtettem, hogy más is fog jelentkezni erre a szerepre.)
Megtapogattam a srácok bekent hátát, popsiját s mivel érzékeltem, hogy beszívódott a krémem, így nagyot csaptam a szépen domborodó, kívánatosan előttem lévő popóikra a kezemmel és rájuk szóltam:
- Elég volt a lustálkodásból! Tettekre!
- Igenis, Uram! – ugrott fel mind a két srác és állt előttem már szolgai állásban, kihúzva magát, hátratett kezekkel. De nem csak állt, de „állt” is, mindkettő, mereven előremeredő farkakkal, mert a hallottak igencsak hatottak rájuk.
- Akkor azzal kezdjük, hogy először is – ha már ilyen szépen, mereven előreáll a farkatok, akkor a farok töveiteket szépen elkötöm, hogy a vér ne tudjon abból visszaáramolni a testetekbe s hosszú ideig ilyen szép merevek maradjatok. Ez arra is jó, hogy ha már úgy is ott matatok a lábaitok között, akkor egyben a tökeiteket is elkössem – szétkössem egymástól, jó szorosan,s így élvezni fogjátok majd a tűs kereket „játékát” azokon.
- Egy tűs, vagy több tűs kereke van Uram? – érdeklődött Tivi.
- Van mind a kettő. Miért, melyiket szeretnéd magadon érezni? – incselkedtem vele.
- Eddig csak egy tűs kereket jártattak meg a megkötözött tökeim bőrén, de szívesen megpróbálnám a több tűs kerekek hatását is. – válaszolta Tivi.
- Óhajod parancs. De előbb megkötözöm, szétkötözöm a tökeidet egymástól, majd Arnold a melledre ül, Te meg bekapod a neki addigra már szintén meg- szétkötözött farkát és tökeit, mélytorkosan, és jöhet a tortúra a több tűs kerekekkel. De arra vigyázz, hogy sem Arnold farkát ne harapd le, de ne is dobd le őt magadról az ingerek hatására!
- Úgy lesz Uram. – válaszolta nagyon sóhajtva Tivi.
Egészen jól tűrte amint megjártattam rajta – mivel nem is látta Arnoldtól – a többtűs kereket a merev farka bőrén, majd a szétkötözött tökei bőrén is, s végül még azt is – bár akkor már kicsit vonaglott a teste, mikor a többtűs kerék a csupasz makkján is végigvándorolt oda-vissza és még a farok fékjén is többször.
Az egész tortúra alatt, ekkor legutoljára, harapott bele kicsit Arnold száját kitöltő farkába a fogaival, de Arnold azonnal meg is pofozta ezért. Majd elkérte a többtűs kereket és a merev farkát Tivi szájában tartva, hátranyúlva, maga is végigment, végighúzta Tivi merev farkán és tökei bőrén a kereket.
Most meg Tivi nyögött fel, mert Arnold nem csak húzta, te tolta is azt, így pár tű beleakadt Tivi farkának bőrébe.
(folyt.köv.)