Diákmunka - 1. rész

A hanyag földút erősen rázta a kocsit. A srác feltekerte az ablakot, hogy a hideg szél ne csapjon be rá. Az alkonyodó horizonton a fák között kirajzolódtak a kúria vonalai. Nagyot nyelt, egyre izgatottabb lett. Úgy tűnik viharos éjszaka lesz. Elérkezett a kerítésig, leparkolta az autót és kiszállt. Hűvös szél csapta meg az arcát, nem volt melegen öltözve, sportcipő, farmer, kapucnis pulcsi. Néhány tétova lépés után erőt vett magán és bement az ódon kapun.

Pár nappal korábban az albérletében ült alsógatyában a gép előtt és állást keresett a neten. A tanulmányi ösztöndíja nem fedezte a lakbért, így sürgősen ki kellett találnia valamit. Szabolcs 20 éves, kisportolt testű, helyes srác, a lányok oda vannak érte. Profi judos és birkózó. Böngészés közben egyszer csak egy fura hirdetésre lett figyelmes: „Középkorú pár házas életük felújítása végett szerepjátékhoz keres fiatal, jóképű srácot.” Talán nem is időzött volna tovább az ajánlaton, ha nem szúr szemet neki a különösen nagy honorárium.

Hát itt van, a pénz nagyúr. Nem lehet nagy dolog. Végülis csak színészkedni kell. Az ajtó nyikorogva tárul ki, a külső fény gyéren bevilágítja a folyosót. A srác továbbmegy, végül elér egy előszobába. Nagy tér, kandallóban pattogó fa, antik bútorok, a hely kellemes, meleg hangulatot áraszt. A kanapé mögött már vár a házaspár, 40 körül lehetnek, a nő vékony, magas, rövid hajú, a szeme méregzöld, hosszú nyaka és ujjai vannak, a férfi arcán némi borosta, normál testalkat, rövid ősz haj és rideg, kék szemek. Mindketten rendkívül elegánsan vannak felöltözve.
Már játszanom kell a szerepem, akármi is az – gondolja Szabolcs.
Már vártuk érkezésed, Uram. – mondja hízelgően a nő és a kanapéra mutat, hogy foglaljon helyet.
A fiú elegánsan biccent és helyet foglal. A férfi rámordul az asszonyra, hogy rögtön kényeztesse a vendéget, amíg ő hoz neki valami frissítőt. A nő letérdel a puff elé, ahova a vendég a lábait felrakta, és elkezdi kibontani a cipő fűzőit. Miután finoman leveszi a srác lábairól a cipőket, elkezdi a bal talpát masszírozni, közben lehúzza a másik lábról a zoknit. Ápolt és puha lábai vannak, mint más egyébre, erre is szokott időt fordítani.
Mmmm… nem is rossz. A legnagyobb királyság így pénzt keresni. Van gyakorlata a csajnak.
A férfi közben meghozza az italt. Szabolcs nagyot hörpint belőle, hátradől, és élvezi a kényeztetést. Egy pillanatra megszédül, utána megint. A végtagjai kezdenek elnehezedni. Belehasít a felismerés, valamit beleraktak az italába, talán GHB-t. Próbál felpattanni a helyéről, de hiába, elhagyta minden ereje, csak azért tud küzdeni, hogy eszméleténél maradjon. A férfi vészjóslóan elmosolyodik. Ellenőrizd! – szól az asszonyra. A nő abbahagyja a masszázst és kinyújtja mutatóujját, ami hosszú, hegyes műkörömben végződik. Hegyét finoman a kislábujj alatti puha, párnás részre teszi, és nagyon-nagyon lassan végighúzza a többi lábujj alatt a körmét, egészen a nagylábujjig. A srác erőtlenül felnevet, nagyon csiklandós, máskor már kapálózna, de a szertől moccanni sem tud. A férfi elégedetten bólint és kimegy a szobából. Bár a nő meggyőződött róla, hogy vendégük magatehetetlen, ahelyett, hogy abbahagyná, tovább húzza ujját lefelé a talp íve mentén. Szabolcs egyre nehezebben viseli, a lábát nem érzi, de a csikizést igen, még nevetni is alig van ereje. A másik műkörmös kéz az eddig békén hagyott láb felé mozdul, a saroktól lassan elindul mind az öt ujj a talppárna felé. A srác egyébként is érzékeny a talpán, de így, hogy mozgásképtelen, a kín szinte az elviselhetetlenségig fokozódik. Maradék erejéből hangosan felkacag. Egy emlékkép villan be tinédzserkorából, amikor utoljára hasonlót élt át. A judo edzésen újonc volt, társai pedig a beavatás egy elég gonosz formáját választották. Edzés előtt ahányan voltak rávetették magukat, ő moccanni sem bírt, páran pedig célba vették a lábait, oldalát… addig csikizték, amíg el nem eresztette magát, így szégyenítve meg őt. Utolsó kép, amit könnyes szemein keresztül lát, az a nő aggasztóan kéjes arca, miközben a szájába veszi a fiú lábujjait. Ezt már nem bírja tovább, a kábítószer is tovább dolgozik benne és elájul.

Nehezen nyitja fel a szemét, először csak gyertyák világította homályos foltokat lát, aztán kezd tisztulni minden. A szemközti falon különböző eszközök vannak felakasztva: lapos faütő, tésztavágó, madártollak, fogkefék, ecsetek. Szabolcs lassan körbefordítja fejét. Megpillant egy kalodát, egy andráskeresztet, a plafonról lelógó láncokat és köteleket. Csak ekkor jön rá, hogy nem tud mozdulni, a levegőben van a terem közepén. Arccal a föld felé néz, félig levetkőztette valaki, csak farmernadrágja maradt rajta. Kezei a feje fölött az egyik falhoz, lábai a szemköztihez vannak erősítve kötelekkel, háta a plafonnak néz, izmai megfeszülnek. Lábujjai között még érzi a nő kihűlt nyálát. Fogalma sincs mi vár rá és, hogy mihez kezdjen, annyira váratlanul éri a helyzet, hogy fel sem fogja komolyságát. A terem ajtaján pedig valaki felnyitja a reteszt…

Folytatás következik!