Zitás esték - 3. rész

“Zita: Szia. Ráérsz ma?” - villant fel a telefonom képernyőjén, miközben épp leültem egy padra egy csendes környéken álló társasház előtt.
Persze, hogy ráérek… - mondtam magamban, belül nevetve, majd eltéve a telefont ismét belenéztem azokba a vadító méregzöld szemekbe. Gyönyörű, meleg nyári este volt, élveztem az alkonyban a hűsítő szellőt… is. Ahogy elhelyezkedtünk, a lány megigazította az összetúrt haját, és tovább ostromolt a tekintetével. Apró, de mégis telt ajkain nyoma sem volt már a vörös rúzsnak, amivel érkezett. Ritka erős szexuális kisugárzása volt, és most is le-le pillantott az álló farkamra, amit az iménti vad csókolózáskor megmarkolva előre fel is mért.
Te jó ég, mennyire jó lesz ezt a kiscsajt szana-szét baszni - gondoltam nagyot sóhajtva.
“Mondtam, hogy nem szexelek első randin” - vetette oda zavartan, de mégis valahogy szemtelenül. Igazi brat. De ezt az első találkozást megelőzően már megéreztem.
“Ki mondta, hogy most meg akarlak dugni?” - válaszoltam rezzenéstelen komolysággal.
“Egy órányi beszélgetés után már egy fához szorítva lesmároltál… és most is áll a farkad…” - válaszolta remegő hangon, mert a mondat végére saját magát hozta kissé zavarba. Látszott rajta, hogy szíve szerint kigombolná a feszülő nadrágom.
“Te pedig szemezés közben a szexuális szokásaimról kérdeztél, és hogy mióta nem dugtam… na meg nedves puncival ülsz itt velem kint, miután hazakísértelek.”
“Honnan veszed, hogy nedves vagyok?”
“Dóri, ha most kitapintom, mennyire folysz rám, nem megyek haza innen, ugye tudod?”
“Mondtam, hogy nem szexelek első ra…” - válaszolta volna, de egy nyakszorítós csókkal fojtottam belé a szót, belemarkolva az őrjítően kerek és feszes popsijába. Belül tomboltam, de értettem, mi a játék lényege.
“Örülök, hogy találkozunk, Dóri” - mondtam, majd felálltam. Meglepett arccal nézett fel rám, majd ő is felpattant.
“Lelépsz?”
Tudtam, hogy kéreti magát. Bár elképzelhető, hogy vannak elvei, de talán azt várta, hogy felkönyörgöm magam a lakására, hogy végül az utolsó pillanatban mondhasson nemet, és ezzel győzzön le. Nem adhattam meg neki ezt az örömet. Tudtam, hogy ezzel a kémiával enyém a lány… Ha nem kapja meg, vagy nem ő mondhat nemet végül, annál jobban fog rá vágyni.
“Igen, megyek. Mielőtt teljesen átáztatod itt a feszes kis nadrágod.” - mondtam, majd magamhoz rántva harapós csókot adtam neki. Olyan illatú volt a bőre, hogy biztos voltam benne, hogy vele nem tudnám reggelig se abbahagyni a kefélést. Félretolva a barna fürtjeit végigcsókoltam a szeplős vállát (ez már persze bosszú-kínzás volt), ott is megharaptam, a kulcscsontja mellett, aztán a fülébe súgtam, hogy:
“Na szia.” - azzal vissza nem nézve elindultam.
A sarkon befordulva elővettem a telefont, hogy visszaírjak:
“Na szia. Ráérek. Negyed óra és ott vagyok.”
Még csak nyolc óra volt, és amúgy is a közelben jártam. Alig vártam, hogy Zita lenyalja a Dóri által előcsalogatott előnedveket a farkamról.

Ahogy kisvártatva beléptem Zitához, láttam, hogy nem igazán kúrós szettben vár, hanem mackóban, és a kisugárzása sem faszért kiált, hanem ölelésért. Tudtam, hogy nem dugni hívott valójában, hanem bújni és lelkizni.
“Na és kiket dugtál meg a héten?” - kezdett bele szemkontaktus nélkül, cigit tekerve, amint leültünk az ágyára.
“Senkit sem… inkább mesélj, mi bánt. Látom, hogy szarul vagy valami miatt.”
“Hát… Ivánnal csúnyán összebalhéztunk tegnap… talán vége.”
Már a legutóbbi kis szeánszunkon is sejtettem, hogy komolyodhattak a dolgok köztük, ahogy megzavarták az idilli szexkapcsolatukat az érzelmeik.
“Vége? Mert ti járatok amúgy?”
“Nem tudooooom…” - felelte igazi tiniként nyafogva, majd elmesélte a toxikus kapcsolatuk alakulását, amit türelmes törődéssel hallgattam végig, miközben a cigi és a bor is elfogyott.
Nemrég még előnyét élvezte, hogy miután megdugtam, Iván, a maga különös kanos-féltékenységéből szexuális energiát nyerve, keményen megbaszta… Most pedig talán féltenem kell, hogy veszélyt jelenthet erre a lányra a mi kis játékunk. Egyértelműen labilis volt a srác. Na meg látatlanban gyűlölt is engem. Ezzel majdnem teljesen eloszlatva legújabb bull álomképem, miszerint ha egyszer találkozunk, végignézi, ahogy könnyesre-remegősre kúrom a “csaját”. De úgy tűnik talán csak valami látens dolog nála ez a cuckold, vagy ki tudja….
“Szóval sajnálom, de nem nagyon tudnék most dugni… de arra gondoltam hogy azért szívesen leszoplak.” - zárta le Zita a témát hirtelen. Azóta sem tudta nekem senki ennyire cukin bejelenteni, hogy szét leszek szopva.
Bármennyire is törődtem ezzel a lánnyal, azért reméltem, hogy nem kell kibírnom mindezek után. Főleg, hogy beállva és ittasan amúgy is ki lennék rá éhezve.
Annyi apró kis vonzó szexiség volt benne, hogy legtöbbször, ha nem is a szex miatt találkoztunk, akkor is azon kaptam magam, hogy már a pirosra fenyített, megkötözött bőrét markolom, miközben önkívületben, erőből kúrom a gyönyörű rózsaszín punciját…
Ahogy lehúzta a nadrágom, összefogtam a gyönyörű szőke haját a markomba, ő pedig örömmel konstatálta, hogy máris kőkemény a faszom. Nála még az orálnak is külön előjátéka volt. Úgy tudta körbenyalni a heréim simogatva, és szopva, hogy már a látvány is teljesen kikészített.
Nem sokkal később már az ujjával belekezdett a popsiizgatásba is, miközben nyögve dolgozott rajtam, bő nyállal.
Persze nem sokáig tudtam kényelmesen hátradőlve hagyni magam, hiába voltam betépve. Felkeltem, és a fejét megragadva, a haját húzva kúrni kezdtem a torkát, mire ő engedelmesen belém kapaszkodva nézett fel rám a bekönnyezett tengerkék szemeivel.
Amikor már alig bírta levegővel, kihúztam a szájából, és megragadva a torkát, az arcába mondtam, hogy:
“Kell a szűk kis puncid. Most!”
“Neemmm… Csak használd a szám.”
“Most meg foglak baszni. Kelj fel és fordulj meg!”
“Hadd szopjalak ki, kérlek! KÉRLEK!”
Meglepett ezzel, nem így szokott könyörögni. Nem ezért. Engedtem neki, és a nyálas farkammal megpaskolva az arcát, visszaültem az ágyra, ő pedig térdelve követett.
Mindent beleadott, de nem nézett a szemembe. Még ilyen helyzetben is olyan odaadással és tökéletes technikával tudta csinálni, hogy küzdenem kellett, hogy tovább élvezhessem, és a történtek után ne lőjem tele a száját öt percen belül.
De persze telelőttem… Nem hazudtam neki, üresjárat hét volt. Na meg ez a Dóri…
A szokásos elégedett mosolyával pattant fel a földről, miután minden csepp spermám eltüntette, és a szokott módon ment a fürdőbe kicsit tisztálkodni.
Miközben megkönnyebbülten bambultam ki a fejemből, felvillant az asztalon a telefonja:
“Iván: A tegnapi előtt am azt beszéltük tali ma este so mindjárt nálad”
Ez az észlény Iván épp ide tart, és mindjárt belép. Tiszta szappanopera.
Hát végül is, mi baj lehet… - gondoltam, és eltettem a nyálas farkam.
(Folyt. köv.)