A Tanár (második rész)

A szobában tespedtem, teljesen tehetetlenül. Abban a szobában, ami akkor azon az estén egy új jelenet jelentett nekem.
Pont elég időm volt átgondolni azt, hogyan kerültem ebbe a meglehetősen szoros helyzetbe, mikoris belépett az ajtón Rita néni. Csillogó, hosszú bőrszoknyát viselt, fekete magassarkút, melynek elején egy még annál is feketébb virág tündöklött csillámporral meghintve, haja kontyba kötve, ajkain csak úgy lángolt a vörös rúzs, feketén kiemelt szemeivel nézett rám, majd így szólt:
-Éjfél van. A nap azon pontja, mikor semmi sem biztos. Mindenki arra a szent pillanatra mikor üti az óra elcsendesedik, s nem tovább, aztán úgy élik az életüket mintha mi se történne.- monológja közben minden lépést kihangsúlyozva egy hatalmas koppanással cipellőjével a rozoga üreges parkettán sétált felém.
A legszebb időpont a büntetésre. Nincsen zaj, mi' elnyomná a kínt...
Minél közelebb volt hozzám annál erősebben éreztem parfümjét is, ami jobban kikezdte az orrom, mint a legtisztább kokain. Vadító volt, s bár tudom, hogy nem szabad, tudom, hogy ezzel csak a vesztembe rohanok, engedelmeskedtem neki. A szituáció, a kötelek, a láncok, a harisnya a számban, ami a nyálam nagy részét már magába szívta, mind annyira beteg volt, hogy az már vonzó. A hajsza, egy elmejátékba torkollott.
Tudta, hogy én is akarom, eszem ágába se lenne menekülni. A köteleket eloldozta, majd pórázon át vezetett a szoba közepére, ahol egy kaloda várt.
-Rajta, egy kettő! Nem érek rá egész nap!-kiabált rám, a mondat végét pedig egy, a hátamra mért nádpálca ütéssel hangsúlyozott.
Fejet vesztve siettem a kalodához, hajtottam fejem önként a büntetés bölcsőjébe, amit mosollyal az arcán lakatolt rám.
-Az egyetlen dolog, amiben hiszek, az a fájdalom...-jelentette ki, közelebb hajolt és folytatta_
-...,mivel van egy nagyon hasznos tulajdonsága..., a hideg rázott mikor a hajamat markolva súgta a fülembe_
-... modorra tanít.

Rita néni szemmel láthatóan észre vette milyen hatással van rám ez a tortúra.
-Mi a baj? Még csak el se kezdtük...könyörögni fogsz a halálért, mire végzek veled.-egy csókkal pecsételte mondatát.


*folytatása következik...*