Zitás esték 1.rész

Izzó hónapok voltak… Mármint tudod, vannak olyan időszakok - nálam legalább is biztos - amikor semmiből sem elég, főleg nem a szexualitásból, és nincs egy nyugodt perced.
Napközben is nehezen bírtam ki, a munkámra is alig tudtam figyelni (főleg ha izgató üzenetekkel/képekkel fel is húztak), így amint lehetett, nap végén rohantam, hogy magamévá tegyem újra az újdonsült sub szexpartneremet, Zitát, a 23 éves vékony, kecses lányt a hullámos szőke hajával… akivel egyébként kiváló barátságot is ápoltunk.
Na meg ahogy Ő ápolt… tudod, az a klasszikus kétkezes, ami közben érzem, ahogy a végigfolyó, lecsöppenő nyála hűsíti a heréim a nyári éjszakában…
Jó volt benne, talán túl jó is. Azóta is kevés nőben éreztem azt a szenvedélyt, amilyen élvezettel Ő szopni tudott. Minden alkalommal combig nedves lett közben, egyszerűen imádta csinálni, és az öblös nyögéseimet előidézni, miközben ő maga is nyögött, főleg amikor elérte a célját, és lüktetni kezdtem a szájában, majd a torkába lőttem. Én pedig imádtam vékony kis kezeit magamon, és a hamvas hófehér bőrét nézni, miközben fogom azt a rengeteg haját…
Azt az elégedett mosolyt sose felejtem, ami kiült az arcára, miközben kuncogva kicsit még dolgozott rajtam levezetésként.
“Csináljak neked egy cigit?” - kérdezte továbbra is mosolyogva, miután leöblítette borral a spermám, egyúttal visszafogta a boldog nevetést kissé, kerülve a szemkontaktust.
“Kérek.” - válaszoltam kielégülten sóhajtva, majd belekortyoltam én is a boromba. Sosem dohányzom, de vele mindig jól esett pár slukk az ital mellé, főleg egy ilyen estén.

Ő már akkor jól volt mielőtt a szájába vett.
Ugyanúgy történt, mint múlt héten: amint megérkezett, lesegítettem a kabátját, és míg az egyik kezemmel azt a fogasra akasztottam, a másik kezem ujjai már a nyaka köré fonódtak. Ilyenkor mindig megrezzent, és lesütött szemmel adta tudtomra egy halkan remegő levegővétellel, hogy innentől átadta magát…
“Nedvesen jöttél ma is, Kedves?” - kérdeztem mélyen búgva, miközben az arcát a kezemmel magam felé fordítottam, kierőszakolva a szemkontaktust.
“Már a buszon is az voltam” - suttogta halkan, de addigra magam is tudtam, hisz a választ megelőzve, már a szoknyája alatt csúszott a kezem egyre feljebb, kitapintva az átnedvesedett harisnyát a combjai közt. Lenézett, és észrevette, ahogy az egyre jobban feszülő farkam mennyire kidomborítja a nadrágom.

Tágas előszoba volt. A felakasztott kabátok előtt egy alacsony komód teteje adott helyet néhány holmimnak. De ma üres volt az egész felülete. Észrevette, és rögtön tudta mi következik. Hogy is felejthette volna el, hisz a múlt héten minden a földre hullott onnan, amikor erőből rálöktem a bútorra, és az első orgazmusunkhoz a cipőnk sem került le.
Most is így történt, de ezúttal - eggyel kevésbé zavarban, ismerve a szituációt - szemtelen bratként nézett rám vissza onnan, miközben már félig letolt harisnyával pucsított. Megőrültem érte, mikor ilyen szemtelenül nézett, mindig kapott érte, de ezzel fenekelés közben is kitartott. Egészen addig, míg megérkezett a várva-várt jutalma: tövig toltam a lucskos puncijába a farkam, és erőből löktem rajta néhányat a nyakát szorítva. Ezen a ponton az élvezet és a fájdalom tökéletes elegye öntudatlanná tette már, és magán kívül kiesett a ribis szerepéből. Imádtam ezt a pillanatot is, ezért is lettem még keményebb, miközben az asztalon élvezett remegve.
“Kúrd a puncim!” - nyögte, miközben kapaszkodva lábujjhegyen állt, hogy pont jó legyen a szög.

Nagyon jól működtünk együtt. Tényleg működött az első szótól, az utolsó orgazmusig.
Általában két kör volt egy este, közben ittunk és beszélgettünk.
Teljes lelki békében sodorta most a cigarettát, miközben szólt a zene. Nyugodt is lehetett, hisz három orgazmuson volt már túl aznap. Nem élvezett el olyan könnyen, így ez nagy szó volt. Nekem pedig az, hogy én okoztam… az utóbbi kettőt legalább is.
“Találkozol a kiscsajjal?” - kérdezte mosolyogva, ismét felvéve a szemkontaktust. Meséltem neki egyéb hódításaimról is, de sosem volt féltékeny.
“Megígértette velem, hogy fájósra kúrom a punciját holnap, ha már ma este nem érek rá.” - feleltem a reakcióját kémlelve.
“Mondtad neki, hogy vannak punci-prioritások?” - kérdezte nevetve, miközben végignyalta a cigi szélét.
“Te is tudod, hogy óvatos vagyok, nem mindenki venné ezt ilyen lazán, mint te.” - feleltem neki, de tudtam hova akar kilyukadni.
“Pénteken jön át Iván… ki volt ma akadva, amiért nálad alszom.”
“De továbbra is tudja, hogy nem vagytok együtt, és te nem vagy egy… túlzottan monogám nő?”
“Furcsán viselkedett legutóbb is… ma reggel dühből megerőszakolt, amikor elmeséltem az előző esténket.
“Megerőszakolt?”
“Mármint érted… Tudod, hogy szeretem az erőszakot, csak az első döfés fájt kurvára, utána már szét voltam folyva.”
“Mondta, hogy ne szexelj mással?”
“Nem mondta… talán izgatja is, hogy veled is csinálom, vagy nem tudom...”
“Ez érdekes, pedig kifejezetten domináns, nem hittem, hogy ez tetszik majd neki.”
“Szerintem ezt még ő sem tudta eldönteni.”
“Ahhoz képest most kétszer is elmentél, hogy mit kaptál tőle reggel…”
“Te is tudod, hogy már attól is felizgulok, hogy fáj a puncim, miután szétkúrtad…Gondolhatod, hogy nem akadályozott meg most sem a fájdalom.”

Ezen a ponton tudtam, hogy még sokkal messzebb mutathat kettőnk kapcsolata. (Vagyis hármunké.) Beláthatatlanul messzire…

(Folyt. köv.)