A büntetés, 3. rész

Az én feladatom a büntetés. Én nem kihallgatok, én nem kínzok embereket. Én büntetek. A kihallgatás, a kínzás olyan folyamat, ahol a kihallgatott, megkínzott féltől visszajelzést várunk: válaszokat, beismerést, megalkuvást. Vagyis az áldozatnak van esélye arra, hogy befolyásolja a történéseket, hogy véget tudjon vetni a szenvedésének. Még ha legtöbbször halovány is az az esély.

A büntetés más. A büntetés hossza nem függ az áldozattól, nem függ az áldozat cselekedeteitől. Nem függ attól, mennyire könyörög, mennyire megbánó vagy miket ígér. A büntetés hossza mindig tőlem függ: addig tart, amíg csinálom. Persze olyan esetekben, mint a mostani, amikor felkérést kaptam megbüntetni valakit, kapok előzetes instrukciókat. Büntessek addig, amíg az áldozat el nem ájul. Vagy addig, amíg az ura azt nem mondja: elég. Jelen esetben ez utóbbi instrukciót kaptam, van a szobában egy piros lámpa, ami ha kigyullad, akkor le fogok állni. Addig viszont azt csinálok, amit akarok. Annyit kértek, hogy ha lehet, ne ájuljon el a lány, ne menekülhessen el ilyen módon se.

A darazsak tehát visszakerültek a táskába, és nem engedtem végül egyet se a lányra. Nem ismerem, nem tudom, mennyire lenne allergiás a darázscsípésre - mert önmagában a csípés kifejezetten jó büntetés. A meztelen testen sétáló darázs, a kiszámíthatatlan szúrás, az azt követő fájdalom, ami nem ritkán napokig eltart, kifejezetten emlékezetes büntetés. Lelkileg és testileg is megviseli az áldozatot. De ha allergiás a csípésre, akkor szélsőséges esetben akár meg is fulladhat, azt meg nem szeretné senki.

De a pióca, az orvosi pióca nem ilyen. A piócát régen ugye a gyógyításban is használták, és bár mára ezen bőven túlnőtt a tudomány, de a kis férgek hatásosak továbbra is. Csak már sokkal inkább mást szolgálnak. Mert a pióca nem szép, kifejezetten undorító. És kicsit csíp is. De nem a fájdalom, hanem a kiszolgáltatottság az, ami miatt szeretem használni. Senki nem szereti, ha rátesznek egy ilyen csúszó-mászó valamit, ami ráadásul belemar a bőrébe, és elkezdi kiszívni a vérét. Márpedig a pióca ezt teszi, és ha egyszerre többet is használok, az kifejezetten hatásos tud lenni.

Kialakítottam erre egy koreográfiát. Első lépésben ki kell kötöznöm a lányt, mert tudom, hogy nem fogja bírni, ösztönösen elkezdené lesöpörni magáról a férgeket. Szerencsére a szoba erre alkalmas, úgyhogy a lábait a padlóhoz bilincselem, a kezeit pedig a plafonhoz. Ott áll előttem, szétrakott karokkal a feje fölött, terpeszállásban. Szemében félelem, egész teste libabőrös, és remeg. A szobában nincs hideg, sőt, direkt melegebbre állítottam, most olyan 25-26 fok lehet. Nem szeretek fázni, az én kedvemért van ez a meleg. Aztán segítsünk kicsit az állatkáknak: a lányt lelocsolom vízzel, elől-hátul. Meleg vízzel, nagyon meleg vízzel. Nem forrázza le, de nem kellemes…

És jöhetnek a piócák. Van egy praktikus csipeszem, amivel ki tudom szedni az állatokat a dobozból, jó sokat hoztam. Kiemelek egyet a dobozból, odalépek a lányhoz. Szipog, a feje le van hajtva, még a ráöntött víz sokkját próbálja feldolgozni. Belemarkolok a hajába, felhúzom a fejét: megmutatom neki a piócát. Elakad a lélegzete, rájött, mi fog következni. A szemében már nem félelem, hanem pánik van. Aztán lassan rárakom a piócát a jobb mellére, kicsivel a bimbó fölé. A lány dobálná magát, de közben fogom a haját. Amint hozzáér a pióca, felsikolt. Elröhögöm maga, megvárom, míg az állat beleharap, aztán megyek a következőért. A lány sikolya gyengül, de amikor megmutatom neki a következőt, ismét elkezdi. Nem érdekel a másik melle is kap piócát.

Várok egy kicsit, gyönyörködöm abban, ahogy szenved. Dobálja magát, ahogy az állatok szívják a vérét. De jöhet a következő! Ezt már a szeméremdombjára teszem, két másikkal. Valahol itt adja fel a lány: már csak szenved és szipog. De van még pióca, és nem fejeztem be, haladok a terveim szerint: rakok a hátára és a fenekére is párat.

A lány rángatózik, ahogy a piócák teszik a dolgukat, én pedig készülök a következő lépésre. A lámpa még nem világít, és amennyire az urát ismerem, még hossza lesz ez az éjszaka.