Prologue

Mikor felvettek az egyetemre 3 évvel ezelőtt, úgy döntöttem, hogy szeretnék megismerni egy domina hölgyet. Egy ilyen téren még kezdő, 22 éves lányhoz látogattam el, aki az első pár alkalommal teljesen zavarban volt, és azt mondogatta, hogy nem tudja velem ezt meg azt megtenni, maradjunk csak a lábfétisnél, mert sajnálna bántani :) Mondjuk azt nagyon élvezte, ahogy a lábait kényeztettem :) Persze nem tiltakozhattam, hiszen ő volt a domina a kapcsolatban, annak kellett történnie, amit ő szeretne. Akkoriban nagyon jól álltam anyagilag, ami ki is derült már az első találkozáskor - beszélgettünk sokat, Évi persze csak lekezelően, hogy érezzem az alsóbbrendűségem, ezért szándékosan sok pénzt kért el tőlem, aminek persze örültem. Jó érzés volt, hogy megosztotta velem, mire is fogja költeni a nehezen megkeresett pénzem :D
Ami tetszett benne, az az volt, hogy nagyon kreatív tudott lenni. Minden "szeánsz" tartogatott valami új ötletet. Második alkalommal például elhívta a barátnőjét is, aki ilyen téren még "szűz" volt, és megparancsolta, hogy az ő talpait is nyaljam tisztára :) A barátnője még talán jobban élvezte a dolgot, mint ő, mivel egyszercsak gondolt egyet, és kiment a fürdőszobába, így mikor visszajött, kezdhettem újra a tisztítást a járkálása után :) Búcsúzóul elszívtak még 1-1 szál cigit, a számat hamutálnak használva. Végül jól lehúztak, természetesen duplán kellett fizetnem, és jó sok költőpénzt is kellett adnom.
Eleinte csak 2-3 hetente jártam Évihez, később egyre gyakrabban. Mivel jött a tél, több drágább lett a fűtése, amit nekem kellett finanszíroznom, így túlóráznom kellett a munkahelyen, tanulni pedig már szinte egyáltalán nem volt időm, pont a vizsgaidőszakban. Azt mondta, hogy érte ez az áldozat semmi, amiben igaza is volt.
Mivel egyre több pénzre volt szüksége, és tudta, hogy nekem még maradt valamennyi, a maradékot egy olyan játék keretében kellett neki adnom, hogy valahányszor úgy döntött, hogy szeretne a számba köpni, adnom kellett neki 1000 forintot. Ahogy ő fogalmazott, kárpótlásul valamit kaptam az ő felsőbbrendű személyéből (az infulenzára goldolt).
Így teltek a hónapok, az egyetem egyre rosszabbul ment, minden nap túlóráztam, de szinte minden nap mennem kellett hozzá is, megajándékozni a napi béremmel, amiért cserébe tisztára nyalhattam a talpait, majd a amaradék időben széknek vagy ágynak használt tévézés, evés közben.
Egy év alatt tökéletesen belejött a dologba, viszont egyre többet és többet akart. Ekkor jutott eszébe az az ötlet, hogy vehetnék fel diákhitelt. Akkor a maximum havi 30 ezer forint volt, amit fel tudtam neki venni. Ezt minden hónap közepén, egy összegben kellett neki odaadnom, ami viszont nem tetszett, az az volt, hogy mindig csak a lábai kényeztetését adta nekem feladatul. Így ment ez két évig, amely alatt én kőkeményen dolgoztam, az egyetemről majdnem kirúgtak, eközben pedig felhalmoztam egy 600 ezer forintos adósságot az egyetem felé.
Idén szeptemberben megváltoztatták a diákhitel feltételeket, így már havonta 40 ezer forintot is felvehettem. Ekkor viszont olyan dolgot tettem, amire nem vagyok büszke, főleg ezen az oldalon: mondhatni "kirúgtam" az Úrnőmet, nem mentem többet hozzá. Egy szó nélkül hagytam ott, amihez az is hozzájárult, hogy nyáron már bármilyen "ellenszolgáltatás" nélkül kérte volna a pénzemet (pedig diákhitel ugye nem jár olyankor), követelte, hogy szerezzem meg a pénzt, vigyem el, és miután átadtam az ajtóban, távozhatok is. Tudom, hogy ha ez volt az ő parancsa, akkor teljesítenem kellett volna, de nem tudtam. Anyagilag teljesen tönkrementem, már munkám sincs, a diákhitelt pedig az egyetemre kell költenem, mert a rossz teljesítmény miatt fizetnem kell, hogy tanulhassak.

Ez az én történetem, amire nem vagyok büszke, mert olyat tettem, amit nem szabadott volna: ellenszegültem az Úrnőmnek.