Shally (50)
Switch
Nő, Hetero
  • Van zárt albuma 
Cikkek idő szerint
2024. 11. (72)
2024. 10. (55)
2024. 09. (59)
2024. 08. (70)
2024. 07. (72)
2024. 06. (51)
2024. 05. (55)
2024. 04. (62)
2024. 03. (52)
2024. 02. (63)
2024. 01. (64)
2023. 12. (63)
2023. 11. (52)
2023. 10. (66)
2023. 09. (62)
2023. 08. (64)
2023. 07. (70)
2023. 06. (56)
2023. 05. (59)
2023. 04. (47)
2023. 03. (71)
2023. 02. (44)
2023. 01. (55)
2022. 12. (76)
2022. 11. (54)
2022. 10. (48)
2022. 09. (65)
2022. 08. (75)
2022. 07. (62)
2022. 06. (80)
2022. 05. (52)
2022. 04. (81)
2022. 03. (60)
2022. 02. (54)
2022. 01. (66)
2021. 12. (63)
2021. 11. (56)
2021. 10. (45)
2021. 09. (58)
2021. 08. (76)
2021. 07. (74)
2021. 06. (55)
2021. 05. (63)
2021. 04. (67)
2021. 03. (54)
2021. 02. (56)
2021. 01. (65)
2020. 12. (45)
2020. 11. (82)
2020. 10. (64)
2020. 09. (51)
2020. 08. (61)
2020. 07. (53)
2020. 06. (49)
2020. 05. (66)
2020. 04. (69)
2020. 03. (82)
2020. 02. (48)
2020. 01. (55)
2019. 12. (55)
2019. 11. (37)
2019. 10. (52)
2019. 09. (51)
2019. 08. (75)
2019. 07. (58)
2019. 06. (53)
2019. 05. (71)
2019. 04. (60)
2019. 03. (61)
2019. 02. (71)
2019. 01. (74)
2018. 12. (39)
2018. 11. (46)
2018. 10. (34)
2018. 09. (58)
2018. 08. (41)
2018. 07. (50)
2018. 06. (36)
2018. 05. (39)
2018. 04. (30)
2018. 03. (30)
2018. 02. (34)
2018. 01. (40)
2017. 12. (27)
2017. 11. (47)
2017. 10. (26)
2017. 09. (28)
2017. 08. (42)
2017. 07. (51)
2017. 06. (28)
2017. 05. (36)
2017. 04. (44)
2017. 03. (54)
2017. 02. (28)
2017. 01. (50)
2016. 12. (49)
2016. 11. (46)
2016. 10. (43)
2016. 09. (37)
2016. 08. (44)
2016. 07. (56)
2016. 06. (48)
2016. 05. (55)
2016. 04. (35)
2016. 03. (40)
2016. 02. (69)
2016. 01. (69)
2015. 12. (44)
2015. 11. (43)
2015. 10. (65)
2015. 09. (65)
2015. 08. (68)
2015. 07. (74)
2015. 06. (85)
2015. 05. (102)
2015. 04. (69)
2015. 03. (68)
2015. 02. (74)
2015. 01. (57)
2014. 12. (56)
2014. 11. (56)
2014. 10. (55)
2014. 09. (63)
2014. 08. (64)
2014. 07. (58)
2014. 06. (42)
2014. 05. (64)
2014. 04. (48)
2014. 03. (92)
2014. 02. (59)
2014. 01. (44)
2013. 12. (46)
2013. 11. (53)
2013. 10. (33)
2013. 09. (41)
2013. 08. (48)
2013. 07. (52)
2013. 06. (62)
2013. 05. (60)
2013. 04. (55)
2013. 03. (83)
2013. 02. (62)
2013. 01. (61)
2012. 12. (58)
2012. 11. (45)
2012. 10. (54)
2012. 09. (56)
2012. 08. (61)
2012. 07. (63)
2012. 06. (31)
2012. 05. (30)
2012. 04. (33)
2012. 03. (24)
2012. 02. (20)
2012. 01. (37)
2011. 12. (33)
2011. 11. (33)
2011. 10. (30)
2011. 09. (26)
2011. 08. (25)
2011. 07. (29)
2011. 06. (25)
2011. 05. (21)
2011. 04. (21)
2011. 03. (20)
2011. 02. (19)
2011. 01. (29)
2010. 12. (24)
2010. 11. (21)
2010. 10. (25)
2010. 09. (14)
2010. 08. (26)
2010. 07. (32)
2010. 06. (24)
2010. 05. (23)
2010. 04. (32)
2010. 03. (25)
2010. 02. (33)
2010. 01. (42)
2009. 12. (34)
2009. 11. (26)
2009. 10. (26)
2009. 09. (16)
2009. 08. (26)
2009. 07. (37)
2009. 06. (32)
2009. 05. (31)
2009. 04. (39)
2009. 03. (41)
2009. 02. (23)
2009. 01. (56)
2008. 12. (24)
2008. 11. (22)
2008. 10. (13)
2008. 09. (32)
2008. 08. (41)
2008. 07. (31)
2008. 06. (10)

Büntetés vagy élvezet

2022. 12. 31. 13:59 | Megjelent: 1381x
Míg zuhanyozol a fantáziám beindul. Elképzelem ahogy bejössz, végignézel rajtam azzal a pillantásoddal, amitől mindig teljesen meztelennek érzem magam. Elmosolyodom. Most tényleg az vagyok, meztelenebb már nem is lehetnék.
Megvan a pillanat, amikor először értél hozzám, az is amikor megfogtad a nyakamat, a szemembe néztél és megkérdezted:
- Akarod?
Szólni nem tudtam, lehunytam a szemem, átadtam a testem. Akarom, persze, hogy akarom. Mióta várok már erre.
A képek, gondolatok egymást váltva, szinte lökdösődve érkeznek, önkéntelen a mozdulat ahogy a combjaim közé nyúlok és símogatni kezdem a mostanra jócskán megkeményedett csiklómat.
Nem hallom, hogy elzártad a vizet, a külvilág megszűnik, a képek már filmmé állnak össze, a vágy, hogy elélvezzek dörömböl a véremben.
Egy pillanatra megszakad a film, kinyitom a szemem, ott állsz az ajtóban. Megáll a kezem, visszatartom a lélegzetem is. Várom mi a terved.
- Folytasd, látni akarlak, de még nincs orgazmus!
Új képek jönnek, a Te vágyképeid amiket általam élsz majd meg. Szeretem, amikor nézel, imádom ha látom tetszik amit látsz.
Mellém térdelsz, minden idegszálam megfeszül, a várható érintésedtől zubog a vérem, a vágytól majd felrobban a testem. Próbálom tűrtőztetni magam, tudom, még várnom kell. Csuklómra, bokámra pánt kerül, kitárulkozva fekszem előtted. Tudod mennyire tüzel a vágy, érzed ahogy az érintésedtől azonnal megfeszül a testem. Megfogod a nyakam, pont úgy, ahogy azt az első alkalommal is tetted. Egész közel hajolsz, mellkasom zihál, testem ívbe feszül.
- Enyém vagy - mondod határozottan. A félbehagyott maszti, a vágy ami tombol bennem, a kezed ahogy szorítja a nyakam és a mondat ami mindig az őrületbe kerget, ismét bűnbe visz. Próbálom visszafogni, bár ebben sosem voltam jó, kifeszített testemen átfut az orgazmus, összeszorított számon csak egy halk sóhaj szalad ki. Talán, talán nem vetted észre, fut át rajtam a gondolat. Nem merem kinyitni a szemem, bőrömön még cikáznak az élvezet visszhangjai. Ujjaid közé fogod a mellbimbóm. Megszorítod, meghúzod, majd újra kifejezetten erősen megszorítod. Felnézek Rád. Persze, hogy tudod, hogyne tudnád, minden rezdülésemet ismered már.
- Bocsánat - suttogom - rettenetesen vágyom Rád.
Még bennem van az iménti orgazmus utolsó sóhaja, Te nem szólsz, de már látom, hogy pakolsz ki a táskádból. A mellkasomra tett csipeszektől kissé lehervad a mosolyom. Sok van, azt latolgatom vajon hova kerülnek majd. Ahogy jössz-mész körülöttem, mindig megérintesz egy-egy pillanatra. Arra pont jó, hogy a tetőpontjára hergeld a vérem, de kevés ahhoz, hogy ismét elélvezzek. Persze tudom, nem is az a cél. Legalábbis nem a Te célod. Én bizony simán bűnbeesnék újra, ha másért nem, hogy az engedetlenségemért megbüntess, ami ha szerencsém van, kézzel történik, vagyis hozzám érsz... Erre mondod mindig, hogy női fifika.
Hahh kezed az ölem felé halad. Megemelem a csípőm, hogy könnyebben hozzám férj. De kikerülöd a lényegi pontom, s marad a vágy és a bőrömön gyöngyöző nedvem.
A fejem mögé kerülsz, letérdelsz.
- Tudod a dolgod! Tedd!
Végre, erre vártam mióta bejöttél. Kicsit próbálok feléd csúszni, mert épp olyan messze vagy, hogy nem érlek el. Vágyom rá őrülten, hogy végre a számba vehesselek, érezhessem az ízed, letold a torkomra, hogy elakadjon a lélegzetem. Húzom a kötelékeket, de olyan szorosan kikötöttél, hogy millimétert sem haladok. A nyakam kifeszül, a nyelvem kinyújtom, de így sem érlek el. Ott van előttem vágyaim tárgya és nem jutok hozzá. Mondanám, hogy gyere közelebb, de pontosan tudom, hogy ez most az én feladatom, nekem kellene megoldani. Ha elbukom, abból büntetés lesz. Nagyon húznak a pántok, zsibbad a nyakam, de nem érek el Hozzád.
- Talán nem tetszik a faszom? - kérdezed haragosan, azzal a kissé irónikus hanglejtéssel amitől mindig megvadulok. - vagy nem is akarsz igazán szopni? - uhh, gondolom magamban, tudod Te jól mennyire szeretném, milyen mohón tudom magamba fogadni a kőkemény farkadat és milyen élvezettel, akár órákig kényeztetem, tudod és ennek megvonásával kínzol Te .... Te galád ...
Mire ide jutok gondolatban, felemelkedsz kicsit, a mellkasomra tett csipeszekért nyúlsz. Arra viszont nem figyelsz, hogy a köztünk lévő távolság jócskán lecsökken, s így már akadály nélkül vehetem a számba keményen meredező farkadat. Egy pillanatra érzem, hogy meglepődsz, de mintha mi sem történt volna folytatod amit elkezdtél. Ahogy elhelyezed a csipeszeket, egészen mélyre tolod a farkad a torkomra. Kissé megondolatlan voltam ezzel a művelettel, se levegő, se jelzési lehetőség nincs. Tudom, hogy figyelsz rám, egy pillanatra mégis pánikolok. Talán megérzed, vagy csak épp végeztél a csipeszekkel, kijjebb húzod magad. Gyors levegővétel, egész kevés öklendezés, és már simítom is a nyelvemmel a még épp ott lévő makkod.
Kihúzod a számból, egy pillanatra az arcomon pihenteted, majd felállsz mögülem.
- Emeld fel a fejed, vedd a fogaid közé ezt és el ne engedd!
Egy vékony kötelet adsz a számba, aminek két vége a mellbimbóimat épp leszakítani próbáló csipeszekhez van kötve. A nyakam ebben a pózban igen hamar elfárad, ám ha hátrahajtanám a fejem azt a bimbóim bánnák. Felettébb fájdalmas játékot találtál ki már megint. Meglehetősen felbosszant a helyzetem. Szívem szerint elengedném a fenébe. Rád nézek. Látom mennyire élvezed a kínomat. Engem is feltüzel a vágy amit a fájdalmam és kínom vált ki Belőled. Tudom, hogy a végsőkig elmész, de sosem tovább annál mint amit bírok. Tartom a fogaimmal a madzagot, elkezdem hátrahajtani a fejem, miközben a szemedbe nézek. Nyúlik a mellem, bimbóim hossza megháromszorozódik, érzem a fájdalmat, látom az izgalmat a szemedben, forrósodik az ölem, lüktet a vaginám. Tejóég, egy pillanat és ismét elélvezek ...
Számomra is teljesen új ez az érzés. Még sosem élveztem el pusztán a fájdalom és a szemedben látott vágy hatására. Egy pillanatig azt sem tudom mi történik, csak érzem a lökéshullámokat a testemben, verejtékezik a bőröm, a pántokat tépve mozdulnék, majd megfeszül a testem, hátrahajtom a fejem, s ezzel egyidőben letépem a csipeszeket, érzetem szerint a bimbókkal együtt, de ez a pillanat nem kijózanít, hanem egy végtelen mélységbe lök, ahol talán még sosem jártam. Őrült kéj fut át rajtam, a köteléknek hála nem tudom összezárni magam az érzés előtt, teljesen kitárulkozva kell átadnom magam neki. A fizikai átadást a lelki követi, bár a sorrenden lehetne vitatkozni, de minek, a hörgés ami elhagyja a szám talán nem is én vagyok, ez nem emberi hang. Te is meglepődsz, érzem ahogy a kezed a nyakamra fonod, felakadt szememmel csak homályosan látlak, a hangod ami mindig felizgat, most is olaj a tűzre:
- Ezt akartam látni! Pontosan teljesítetted a feladatod, igaz kicsit előbb mint vártam. Ügyes Ribancom vagy, nem hiába foglalkozom veled ennyit!
Lassan térek vissza a jelenbe, nedvem megállíthatatlanul folydogál belőlem.
- Ez megint engedély nélkül ment. Ugye tudod, hogy ennek ára van? - kérdésed költői, nem vársz választ rá.
- Tudom, de ez bármilyen büntetést megért. - sóhajtom, de már meg is bánom, hogy szóltam.
- Bármilyet? - kérdezel vissza mosolyogva és már tudom mekkora hiba volt megszólalnom.
Összeszeded a leesett csipeszeket, visszahelyezed őket meggyötört bimbóimra. Mivel nem jó szín került a jobb mellemre, leveszed őket és megcseréled. Csikorognak a fogaim, de csendben vagyok. Átgondolod és úgy döntesz, egyforma szín kell, így leveszed újra mindkettőt majd két kéket teszel fel.
- Jó lesz a kék, vagy inkább pinket szeretnél?
- Amelyik Neked jobban tetszik - válaszolom, tudva, mindegy mit mondok, ha még cserélgetni akarod, meg is teszed.
- Jól van, akkor legyen a pink inkább.
Ismét lehúzod, persze nem kinyitod, á, dehogy. Villámokat szór a szemem, de igyekszem mosolyogva tűrni, hisz én mondtam, bármit megért az az orgazmus.
Fogod a többi csipeszt, egyikkel finoman karcolod a bőröm, a nyakamtól az ölemig majd visszafelé a köldökömig amibe beleállítod.
- Ha kiesik, vége a játéknak - mondod határozottan.
Ez nagyon ijesztően hangzik, hisz semmi nem fogja vagy tartja. Tudom, hogy amit mondasz, azt be is tartod, így minden idegszálammal a nyomorult csipeszre koncentrálok. Minél jobban vigyázok rá, annál jobban mozog a hasam és billeg a csipesz. Míg én a csipeszt vigyázom, Te a többinek keresel helyet rajtam. Naná, hogy könnyen találsz is. Szétfeszített combjaim között két csipesznek a jobb nagyajkamon találsz helyet, kettőnek a balon. Egy-egy kerül a kisajkakra. Ezeknek a felhelyezése kifejezetten kellemetlen, de mozdulni nem merek, a hülye csipesz miatt. Ó, hogy miért nincs nekem sokkal mélyebb köldököm.
Fogod az említett csipeszt, elgondolkodva nézed.
- Szerinted ennek hol a helye?
Hitetlenkedve nézlek. Nananaaa. Azt biztos nem gondolod komolyan.
- Én úgy gondolom - kezded lassan, szinte vontatottan, miközben szabad kezed a mellemet simítja, a hasamon köröz, majd finoman besiklik az ajkaim és a csipeszek közé. Kissé elidőzik ott, majd a csiklómat kezdi izgatni. Nem kell sok, hogy felkeményedjen és előbújjon rejtekéből. Pont ez volt a célod, két ujjad közé csippented, kicsit morzsolod, majd gyors mozdulattal elhelyezed rajta az utált csipeszt. Rohadtul fáj, de közben mégis baromira izgat.
Kioldozod a lábamon a pántokat, úgysem tudom összezárni őket. Közéjük térdelsz, megfogod a bokáimat, szét és felfelé emeled őket, egészen a fejem fölé. Teljesen kitársz, a csipeszek remegnek rajtam ahogy fokozódik a vágyam. Simítod a combom, megpaskolod mindkét gömböm. Közelebb csúszol, vaskos farkadat a csipeszek közé helyezed. Milliméterről milliméterre haladsz, a farkad feszít a csipeszek húznak és szinte égetnek, mégis ömlik a nedvem, azt akarom, hogy minél mélyebbre told belém magad. Tökéletesen tudod mire vágyom, minden mozdulatod megtervezted. Nem tolod mélyre, épp csak a bejáratnál időzöl. Tekergetem magam, hogy beljebb csaljalak, de határozottan megfogod a derekam és nem engedsz mozogni. Őrűletesen vágyom Rád, érezni akarlak egész durván, mélyen, vadul, bárhogy. Nem engedsz a vágyamnak, a saját tempódban, egész lassan dugsz.
- Kérlek, durvábban dugj meg - sziszegem.
- Nem értem mit mondasz!
- Kérlek kúrj meg keményen, szükségem van rá! - sikoltom.
Fölém hajolsz, végre kicsit beljebb csúszol. Megfogod a csipeszt a bal mellemen, miközben lehúzod beljebb csúszol. Lehúzod a jobbról is, érzem hogy mégjobban feszítesz. A fájdalom, a vágyam irántad, a feszítés a pinámban az őrületbe hajt. Kihúzod a farkad, leszedegeted a csipeszeket, mindegyiknél felvisítok. Visszalököd magad keményen és végre durván baszni kezdesz. Egyre hangosabban veszem a levegőt, érzem Te is közeledsz a beteljesüléshez.
- Élvezz Ribanc! - súgod a fülembe, és én még a felkiáltójel előtt sikoltva élvezek egyszer, kétszer, ötször, sokszor.
Ütemesen dugsz, egyre mélyebb levegőt veszel, majd az utolsó mozdulatoknál kiveszed a farkad és az ölemre élvezel.
Eloldozod a kezem, én pedig szétkenem magamon a gecidet. Egy része a számba is eljut. Szeretem az ízed.
Szeretem amikor kielégülsz, olyankor engedékenyebb leszel néhány percre. Rég találkoztunk, így sejtem ez az idő most egész rövidke lesz. Felcsillanó szemedet látva már tudom, újabb ötleted van velem.
- Menjünk zuhanyozni - mondod és már indulsz is.
Nehezen mozdulok, néhány percig pihegtem volna még, de a pillantásod felcsigázza a kíváncsiságomat. Már a zuhany előtt állsz mire utolérlek, párásodik a kabin a forróvíztől. Együtt lépünk a víz alá, a hatalmas kabinban kényelmesen elférünk. Átfut rajtam a gondolat, ha kisebb lenne a kabin most egészen Hozzád simulhatnék. Olvasol a gondolataimban, Magadhoz húzol, átkarolsz, belemarkolsz a hajamba, majd hátrafeszíted a fejem és belecsókolsz a nyakamba, míg a szabad kezeddel a mellem markolod.
- Nyisd ki a szád, engedd, hogy telefolyjon vízzel. Nyeld le.
Több korty után elkezdesz lefelé húzni. Tökéletesen tudom mit akarsz, térdre ereszkedem előtted, kezeimet a hátam mögött összekulcsolom és várok türelmesnek tűnően, holott a vérem már a fülemben dobog, a vaginám vadul lüktet, combomon a vízzel keveredve csordogál a nedvem. Néhányszor az arcomhoz érinted mereven álló farkadat.
- Szeretnél szopni Ribanc? Vágysz az Urad faszára újra meg újra?
- Igen - válaszolom gyorsan és már nyúlik is a nyakam, hogy elérjelek.
Belemarkolsz a hajamba, durván hátrarántod a fejem. Látom a szemedben valamit nem jól csináltam. Gyorsan átgondolom mi a hiba és igyekszem mielőbb javítani.
- Igen Uram, rettenetesen vágyom a faszodra. - a mondatba egészen belevörösödöm, nem jellemző, hogy így beszéljek, de annyira meg akarom kapni, hogy szinte bármit megtennék érte.
- Szeretem ha egész mondatban válaszolsz. - mondod oktatólag, miközben vágyam tárgyát az arcom előtt tartod. Majd a fene esz meg érte, de tudom, egy rossz mozdulat és még hosszabban kell várnom.
- Igen Uram, így lesz ezután, kérlek bocsáss meg nekem. - nyögöm, de közben csak az jár a fejemben: add már a számba azt a remekmívű faszodat!
Végre megkapom az imádott testrészt, kicsit gyorsabban is mint vártam. Tőled teljesen szokatlanul, vadul, erőből lököd a számba s egyből a torkomig szaladsz. Ott elakadsz, de csak addig míg meg nem fogod a fejem, s tolod tovább, érezve az ellenállásom mégjobban felhergelve magad. Próbálom mozdítani a fejem, de erősen tartod, míg meg nem adja magát a torkom s be nem enged. A fájdalom és az oxigénhiány könnyeket hoz, melyek a vízzel vegyülve elkenik a sminkemet teljesen. Kezeim továbbra is a hátam mögött összefogva egymást marják.
Egy egész rövid időre kijjebb húzod a farkad, hogy levegőt kapjak, majd visszalököd a már megnyitott torkomba, az öklendezést is belémfojtva ezáltal.
- Rám nézz - hallom a hangod valahonnan messziről - látni akarom a könnyeidet, a fájdalmadat.
Felnézek amennyire fixált pozícióm engedi. Kihúzod a faszod és azzal együtt utat engedsz az öklendezésnek, mellyel együtt jön vissza a lenyelt víz is. Újra betolod majd kihúzod magad, újjabb adag toroknyál folyik ki a számból.
- Jó ha sok van belőle, síkosítónak megfelelő lesz. - mondod, majd mikor elégedett vagy a mennyiséggel felállítasz, a falnak döntesz, háttal magadnak.
- Tedd a kezeid a falra, és el ne mozdítsd onnan őket - parancsolod, nekem azonnal forrni kezd a vérem, libabőr futkos a hátamon, ahol hozzámérsz mintha áram csípne meg.
Nem sokat bonyolítasz, tudod mennyire vágyom rá, hogy kiszolgáljalak, megadjak mindent amire szükséged van, hogy élvezzhess akkor és úgy ahogy Neked jó.
A fenekemhez igazítod a farkad, finoman tolni kezded befelé. Néhány pillanat múlva megállsz, mintha pihennél, persze én tudom, hogy a vágyam felfokozása a célod. Ismered már a testem, tudod mennyire kíván, milyen gyorsan elnyel, de Te váratod. Teljes a káosz bennem, felforrt vérem hajt, tudom, hogy mi lenne a dolgom, ehelyett mégis azt teszem amit a vágy diktál. Erősen tolom a seggem Rád, ezzel siettetve a behatolást. Rácsapsz a fenekemre egyszer, mégegyszer majd még ki tudja hányszor, de nem állítasz meg. Akarod, hogy ismét bűnbe essek, érezni akarod ahogy a záróizmok Rád szorítanak, ahogy a seggem szinte megfeji a farkad. Át akarod élni azt a vadságot amit a durva behatolás és a rengeteg várakozás vált ki belőlem. Élvezed a mindent elsöprő, ösztönös, nyers orgazmusomat ami leginkább a seggem használatakor tör ki rajtam. Ismét azt az állatias hörgést hallatom, ami az önkontroll teljes elengedését jelenti. Hangosan nyüszítek ahogy csillapodik a vérem, majd a mozgásom finomodik, falon tartott karjaim remegnek az átéltektől. Átkarolsz, egész lassan mozogsz bennem,hagyod, hogy visszataláljak a jelenbe.
- Megjöttél? - kérdezed mosolyogva.
- Igen Uram, itt vagyok újra. - sóhajtom.
- Helyes - megsimítod a hátam, kihátrálsz belőlem. - Akkor most a száddal elégítsd ki az Uradat újra.

Hozzászólások (0)

A hozzászólások belépés után olvashatók.






 
aaaaaaaaaaaa