Ez történt a kedvenc masszőrömnél (1)

A történet főszereplője az egyik kedvenc masszőröm, akit már több éve ismerek ugyan, de ilyen eddig még nem történt közöttünk. A srác – nevezzük Artúrnak – fiatal, a húszas évei végén, vagy a harmincas évei elején jár, az átlagnál – én nálam is - alacsonyabb termetű ugyan, de izmos, jó, kisportolt alakú, és ami már kezdetben is feltűnt rajta az az, hogy szőrös, már amit látni lehetett azon bőrfelületein, ami kilátszik a munkája során a fehér rövidnadrág és felette lévő atlétája alól. No meg eléggé keménykezű, határozott a fogása a masszázs alatt. Nem csak pacsmagol, de határozottan, erősen megdolgozza az ember izmait, testrészeit, már amihez hozzáfér(het) munkája során, és amit enged a szakmai protocolja.
Évente kétszer 15 alkalommal megyek, ennyit enged és fizet a TB egy-egy kúra során. Általában tavasszal, mielőtt kezdődik a kerti munka és ősszel november végén, idén decembertől, mikor befejeződött az idei munka a kertben, mert idén az elhúzódott, később, sokkal később kezdett hideg lenni és ezért még november végig sem hullott le a fákról az összes levél, így elhúzódott azok beásása is, azaz a kerti munkák.
Eddig a fürdés után súlyfürdőt és utána orvosi masszázst írt elő a fürdőorvosnő, de idén először gyógyiszap-pakolást is. Nem csak a derekamra, de mind a két térdemre is. A derekamra melegebbet, a térdeimre valamivel alacsonyabb hőfokút.
A fürdőben ezt a szolgáltatást, egymást váltva a masszőrök látják el heti váltású beosztás szerint. Míg a masszírozáskor kérhetjük, hogy kihez szeretnénk kerülni, ez a súlyfürdőnél s az iszappakolásnál nem megoldható, ahhoz kerülünk, aki éppen ott van akkor beosztva.
Most is így történt, de szerencsém volt, mert így év végén, a családosak kapnak szabadságot és az egyedülállók, még szinglik kerülnek gyakrabban beosztásra.
Már az első alkalommal is Artúrhoz kerültem, ő volt a gyógyiszap-pakolásnál. Felmentem még a fürdő közben megnézni a helyet, ahova majd mennem kell, akkor találkoztam vele. Ekkor még rajtam egy boxer formátumú, nem bermuda hosszúságú fürdőnadrág volt.
Az orvosi masszázs után, utoljára mentem oda az iszapra, de ekkor már rajtam száraz, fecske formájú, rövid fürdőnadrág volt. Üdvözöltük egymást, pár szót beszélgettünk az ünnepekről, kinél hogyan telt, míg melegítette a gyógyiszapot, majd bekísért a kezelőhelyiségbe és mutatta, feküdjek le az ágyra, míg hozza a kis kocsiján, a két külön vödörben, az iszapot.
Én hanyatt feküdve elméláztam azon, hogy mi minden történhetne itt, és most (), mikor megérkezett az iszappal. Felültetett, majd alám tett egy nagyobb halmot a melegebb iszapból, mutatta, hogy feküdjek rá és utána tett a másikból is egy-egy dombot a térdeim alá, majd rányomta a térdeimet és kezével újabb halmokat rakott a térdkalácsaimra is s azokat kicsit elsimogatta azokon, hogy mindenhol legyenek takarva iszappal a térdeim. Közben át- áthajolt rajtam és az oldalt kinyújtva lévő jobb kezemhez értek a szőrös lábai. Megborzongtam ettől és persze azonnal meg is merevedtem. Ott (!) Így a kis, fecske alakú fürdőnadrágom anyaga felemelkedett elől és majdnem kibukott a gumi alól a már csupasz makkom, mert arról lehúzódott a bőr a merevedésem következtében.
Ő ezt meglátva, majdnem odanyúlt megigazítani a farkamat, vagy a fürdőgatyámat, de visszafogta magát, majd a mozdulat miatt elvörösödött, mert az tiltott lett volna számára, így én nyúltam oda és igazítottam kicsit oldalra a merev farkamat a fürdőgatyámban.
Még rám hajtotta a lepedő két – két oldalát, majd az az alatt lévő takarót is áthajtotta rajtam és egymáson is, hogy teljesen betakarjon. Mikor ezt ellenőrizte, végig simított a kezével, kezeivel a takaró szélein a nyakamtól lefele egészen a lábaimig és a takaróból kilógó lábfejeimre is vissza-, ráhajtotta a lepedő végét.
Véletlenül, vagy készakarva (?), de a takaró lesimítása közben az egyik keze végigsimított ott, középen, a takaró alatt, kiálló, pontosabban felálló farkamon is. Mind a ketten erre elmosolyodtunk és cinkosan összekacsintottunk. 
Én belealudtam a közel fél órás kezelésbe, s mikor felébresztett, azt úgy tette, hogy áthajolva rajtam, középen kezdte széthajtogatni a takarót rólam s közben – többször is – odaért a még mindig mereven felfelé álló farkamhoz.
Ezt érezve, elmosolyodtam, magam is odanyúltam a kezeimmel és egymásba kulcsolódott a kezünk. Erre ébredtem.
Azonnal magamnál voltam, teljes öntudatomnál és el tudtam választani az alvás és az ébrenlét képeit. (Az előbbi jobban tetszett és élvezetesebb is volt.)
Ő közben folytatta a kibontásomat, majd mikor már lekerült rólam a lepedő is, kezdte a térdeimről, az alól kiszedni az iszapot, majd felültetett s a derekam alól is kiszedte. Közben mosolyogva megkérdezte, hogy jó volt-e a kezelés, és főleg kellemes volt-e? 
Azt válaszoltam, hogy minden tetszett, bár …. - kezdtem, de csak annyival folytattam, hogy máskor lehetne egy kicsit határozottabb is. Ott! –néztem az ölemre.
Ő még mindig mosolygott és azt válaszolta, hogy két hétig nem itt lesz, hanem a masszázson, de utána újra szeretettel vár ide és gondoskodik arról, hogy jobban élvezzem majd akkor a kezelést tőle. Kihangsúlyozta: tőle!
Így is lett, mert a második gyógyiszapkezelésig háromszor voltam nála orvosi masszázson. Az elsőnél is jól meggyömöszölt, megropogtatta az izmaimat és kimasszírozta belőlem az izomgörcseimet, majd eljövetkor megkérdezte, mivel ekkor boxer fazonú fürdőnadrágban voltam, hogy a másik, fecskefazonú már nincs meg? (Ezzel értésemre adva, hogy az jobb, itt a masszázson is!)
A második alkalommal már abban voltam nála, akkor is jól megdögönyözött, alaposan, keményen. Ez a szokott helyén volt, ami egy ablaktalan kezelő-helyiség.
De a harmadik alkalommal egy másik helyiségbe tessékelt, ahol ablak is volt, de volt egy előtere is s feltűnt, hogy mind a két ajtót betettemikor bejött maga után. Kilincsre!
Beérve, letettem a cuccaimat a padra, majd felfeküdtem szokás szerint a masszázságyra. S bár száraz volt a fecskefazonú fürdőnadrágom, de megérintve azt mondta, hogy vizes, vessem le, majd odavíve a csaphoz, kicsit benedvesítette és a meleg radiátorra tette, hogy megszáradjon. Így teljesen meztelenül feküdtem vissza, előtte az ágyra.
Most kicsit bátrabb, merészebb volt, olyan helyeken is megérintett, ahol nem szokott régebben és miután végigmasszírozta a hátamat, erősen a derekamat is, rám szólt, hogy forduljak meg.
Ezen elcsodálkoztam, mert így még sohasem masszíroztak meg, de somolyogva rám nézett és azt mondta: - Ne csodálkozzon a kedves vendég, mert ha a térdeire kell gyógyiszappakolás, akkor az sem árt, ha azokat is megmasszírozom orvosilag! 
Igaz, alaposan megdolgozta, nyomorgatta a térdeimet, még fel is emelgette, ki- be hajlítgatta, majd oldalra is, sőt a két térdemet megfogva azokat még egymástól is eltávolította, majd vissza, s újra el, majd vissza, míg csak már ropogtak az ízületeim.
Közben nem csak arra figyelt, hogy mit, hogyan végez, de azt is erősen figyelte, mikor kezd más merevedni a farkam, és ha lanyhult, újra tett valamit, amitől újra merevebben állt, meredezett felfelé, mint a zászlórúd.
Közben elbóbiskoltam,félálomban voltam az ébrenlét s a félálom, álmodás között. Így történhetett,hogy az ez utóbbit valóságnak véltem:
Jól meggyötört, megdolgozott, mikor ezt mondta: - Most jön a ráadás, a bónusz! 
És odanyúlva, megfogta a merev rudamat és kézimunkával, nekem kicsit gyorsan, de kiverte.
Nem ellenkeztem, sőt nagyon is élveztem.
Főleg azt, hogy mikor elkezdte a kézimunkát rajtam, az én egyik kezemet is a saját - már szintén mereven álló - farkára tette s mutatta, hogy én is kövessen őt.
Én elmentem, ő azonban nem, mert lefogta a kezemet s nem engedte azt meg.
Megértettem.
Arra "ébredtem", hogy rácsapott a belső combomra, ami azt jelentette, hogy vége a kezelésnek.
Lassan felültem, majd felálltam az ágy mellé és már éppen lehajoltam, hogy felhúzzam a fürdőnadrágomat, de neki háttal, mikor rájöttem, hogy nem a kezeit mossa a csapnál, hanem engem néz, bámul...
(folyt. köv.)