Egy mazochista jobbágy kéjes mindennapjai. 6. rész

Aztán váratlanul elkezdte simogatni a fenekemet. Többször is végigsimított rajtuk, majd a következőt mondta:

-szép segged van parasztlegény-nem gondolod?

Én nem válaszoltam semmit, sosem foglalkoztam azzal, hogy szép-e, vagy sem a seggem, mire egy jókorát húzott rám az Úrnő a lovaglópálcával és rámripakodott:

-kérdeztelek szolga!

-biztosan szép, ha így látja Úrnő!-válaszoltam.

Ezután az izmaimat kezdte simogatni, a karizmaimat, a hátizmaimat, a combomat.

-erős legény vagy te paraszt! Mit dolgozol?

Nem akartam még egy csípős ütést az érzékeny fenekemre, ezért gyorsan válaszoltam:

-kapálok, ások, kaszálok, terményt szedek, ládákat rakok, követ hordok az útjainkra mikor kell Úrnő!

-akkor azért vagy ilyen szép izmos legény, paraszt!

-igen, ezért-válaszoltam, bár csodálkoztam azon, hogy ez miért fontos Zsuzsanna Úrnőnek, hiszen a többi paraszt társam is annyit dolgozott, mint én. Mondjuk lehet, hogy az én izmaim formásabbak voltak, ezt nem tagadom.

-és a pofid is egész helyes -mondta az Úrnő. Mondjuk én is szerettem az arcomat, főleg a karakteres vonásaimat, gyöngéd, meleg tekintetű szemeimet. Aztán a fenekemhez jött és hátulról benyúlt a lábam közé, jól megmarkolva a hímvesszőmet. Ettől azonnal fel is állt. A gyöngéd kis ujjacskái azonnal felizgattak.

-és a legszebb a jó vastag, hatalmas faszod paraszt! Erre nem tudtam mit mondani, mivel más férfinak még nem láttam a himvesszőjét. Mindenesetre azt élveztem, ahogy a gyönyörű Úrnő, jól megmarkolássza, húzogatja férfiasságomat!

Aztán ismét a fejemhez jött és elővett egy vastag bőr nyakörvet lánccal.

-hoztam egy ajándékot neked paraszt! Ezt az előbb vettem le a kutyánkról, Bodriról, még látszanak a szőrei. Egészen közel tartotta hozzám, látod te is?

-igen Úrnő elég szőrös!

Az Úrnő szépen felrakta a nyakörvet, majd a pince végében levő nagy tölgyfa székre ült. Ugyanis a pince egyik oldalán, szemben a cellákkal székek voltak elhelyezve, arra az esetre, ha a földesúr és az elöljárók egy-egy kínzáson, vallatáson részt akartak venni. Zsuzsanna Úrnő a földesúri székbe ült, majd megparacsolta a hajdúknak, hogy szedjenek le a láncokról.

-most pedig gyere ide négykézláb és a szádban hozzad a harisnyádat is! –parancsolt rám Zsuzsanna Úrnő.

Az elgémberedett végtagjaim nagyon fájtak, el voltak zsibbadva, de azért a fogaim közé véve harisnyámat elindultam a földesúr lánya felé. A golyóimra tekert láncok ott maradtak, és összegabalyodtak a nyakörvem láncával, a fenekemben levő tágító pedig nagyon fájt, ahogy térden csúsztam Úrnőm elé. Amint odaértem, elkérte a harisnyámat és az ondófoltra mutatva megkérdezte:

-parasztlegény, micsodák ezek a foltok itt?

-ondó váladék –feleltem, mert láttam kár tagadni

-akkor ha jól értem-mondta gúnyosan Zsuzsanna, ameddig botozták a seggedet, te közben elélveztél?

-igen Úrnő!

-nem hiszem el! Hallottátok hajdúk, ti ennek a perverz parasztnak amikor elveritek, nem szenvedést, hanem örömet okoztok! Szóval ezért vagy te állandóan a deresen! Élvezed a botozást! Így van?

-nem tagadhatom Úrnő, hogy vágyok rá.

-elképesztő parasztlegény vagy! De ez tetszik nekem! Eddig nem találkoztam olyan paraszttal, aki élvezi amikor szétverik a seggét! Ha most ismét megbotoztatnálak a hajdúkkal, azt is élveznéd?

-nem Úrnő, most nagyon hurkás, dagadt a fenekem , ha erre kapnék botot azt nem élvezném.

-és azt is élvezed, hogy itt vagy a börtönben kiláncolva?

-igen Úrnő, azt is élvezem, kivéve a fenekemben a tágítót, túl nagy a lyukamban a feszülés

-még jó, hogy valamit nem élvezel! Közben elém nyújtotta a szép sáros csizmáját.

-nyald tisztára szolga!

Lelkesen elkezdtem nyalni. Nagyon szexi volt az Úrnő lába, és nagyon jó íze a volt a csizmája bőrének, a farkam megint felállt. Ehhez persze az is hozzájárult, hogy a seggem lükögött a fájdalmtól.

-tudod, hogy miattad lett sáros a csizmám?

-hogyhogy Úrnő?

-direkt lementem az istállókhoz, ahol mindig sár van és rád gondolva tapostam a sárba, érted piszkoltam be, hogy lenyalhasd.

Ez úgy hangzott, mint egy számomra alapos gondossággal előkészített ajándék, úgyhogy megköszöntem.

-és ha már előkerült a téma, láttam, hogy amikor Julist korbácsolták felállt a farkad.

-nagyon szép feneke volt Julisnak Úrnő és nagyon szexi volt ahogy ficánkolt a korbácstól.

-szóval azt is élvezed, ha másokat is elvernek?

-igen Úrnő, nemcsak érezni szeretem a büntetéseket, hanem nézni is
.
-én is szeretem nézni a büntetéseket szolga, főleg a te szép férfias seggedet amikor verik. Az utóbbi években a te elvert segged volt a legjobb. Mutasd is meg, hadd lássam még egyszer!

Megfordultam és négykézláb, a fenekemet pucsítva büszkén mutogattam a rettenetesen elvert seggem nyomait. Az Úrnő percekig nézte, majd megparancsolta a hajdúknak, hogy vegyék ki a seggemből a tágítót és itassanak meg. Mindkettőnek nagyon örültem, a fenekemben levő feszülés alábbhagyott és bizony már nagyon szomjas is voltam.
-ugye tudod, hogy te a szolgám vagy és bármit megtehetek veled? –kérdezte a földesúr lánya

-igen Úrnő tudom.

-és azt is tudod, hogy milyen egy jó szolga?

-igen Úrnő, jól végzi a munkáját, gyorsan kapál, jól takarít... ekkor jobbkézből egy hatalmas pofont kaptam.

-hülye szolga vagy bazdmeg! Nem erre gondoltam!


-nem erre Úrnő, akkor mire?
-hozzátok ide a háromágú korbácsot! Parancsolta az Úrnő a hajdúknak, akik gyorsan a kezébe adták. Na azzal kezdte verni erősen a hátamat, talán túl erősen is, sziszegtem is rendesen.

-nem tudod a választ? Nessze, nessze te holt hülye, bunkó paraszt! Hát milyen szolga vagy te? Hát hogy viselkedsz az Úrnőddel? Mire kell jó legyél szerinted bazdmeg? Mivel kell szolgálnod az Úrnődet te sült hülye faszfej?

-a nyelvemmel Úrnő? Kapcsoltam hirtelen, mivel az erős fájdalom gyors gondolkodásra késztetett.

-a nyelveddel igen te hülye paraszt! De nem ez a lényeg, hanem a faszod, hogy baszódnál meg! Az a hatalmas, vastag, húsos faszod, az kell nekem! Megértetted szolga?

-igen Úrnő!

Folytatása következik