Dombi (66)
Domináns
Férfi, Biszex
  • VIP
  • Részt vesz egy eseményen 
Cikkek idő szerint
2022. 12. (32)
2022. 11. (54)
2022. 10. (48)
2022. 09. (65)
2022. 08. (75)
2022. 07. (62)
2022. 06. (80)
2022. 05. (52)
2022. 04. (81)
2022. 03. (60)
2022. 02. (54)
2022. 01. (66)
2021. 12. (63)
2021. 11. (56)
2021. 10. (45)
2021. 09. (58)
2021. 08. (76)
2021. 07. (74)
2021. 06. (55)
2021. 05. (63)
2021. 04. (67)
2021. 03. (54)
2021. 02. (56)
2021. 01. (65)
2020. 12. (45)
2020. 11. (82)
2020. 10. (64)
2020. 09. (51)
2020. 08. (61)
2020. 07. (53)
2020. 06. (49)
2020. 05. (66)
2020. 04. (69)
2020. 03. (82)
2020. 02. (48)
2020. 01. (55)
2019. 12. (55)
2019. 11. (37)
2019. 10. (52)
2019. 09. (51)
2019. 08. (75)
2019. 07. (58)
2019. 06. (53)
2019. 05. (71)
2019. 04. (60)
2019. 03. (61)
2019. 02. (71)
2019. 01. (74)
2018. 12. (39)
2018. 11. (46)
2018. 10. (34)
2018. 09. (58)
2018. 08. (41)
2018. 07. (50)
2018. 06. (36)
2018. 05. (39)
2018. 04. (30)
2018. 03. (30)
2018. 02. (34)
2018. 01. (40)
2017. 12. (27)
2017. 11. (47)
2017. 10. (26)
2017. 09. (28)
2017. 08. (42)
2017. 07. (51)
2017. 06. (28)
2017. 05. (36)
2017. 04. (44)
2017. 03. (54)
2017. 02. (28)
2017. 01. (50)
2016. 12. (49)
2016. 11. (46)
2016. 10. (43)
2016. 09. (37)
2016. 08. (44)
2016. 07. (56)
2016. 06. (48)
2016. 05. (55)
2016. 04. (35)
2016. 03. (40)
2016. 02. (69)
2016. 01. (69)
2015. 12. (44)
2015. 11. (43)
2015. 10. (65)
2015. 09. (65)
2015. 08. (68)
2015. 07. (74)
2015. 06. (85)
2015. 05. (102)
2015. 04. (69)
2015. 03. (68)
2015. 02. (74)
2015. 01. (57)
2014. 12. (56)
2014. 11. (56)
2014. 10. (55)
2014. 09. (63)
2014. 08. (64)
2014. 07. (58)
2014. 06. (42)
2014. 05. (64)
2014. 04. (48)
2014. 03. (92)
2014. 02. (59)
2014. 01. (44)
2013. 12. (46)
2013. 11. (53)
2013. 10. (33)
2013. 09. (41)
2013. 08. (48)
2013. 07. (52)
2013. 06. (62)
2013. 05. (60)
2013. 04. (55)
2013. 03. (83)
2013. 02. (62)
2013. 01. (61)
2012. 12. (58)
2012. 11. (45)
2012. 10. (54)
2012. 09. (56)
2012. 08. (61)
2012. 07. (63)
2012. 06. (31)
2012. 05. (30)
2012. 04. (33)
2012. 03. (24)
2012. 02. (20)
2012. 01. (37)
2011. 12. (33)
2011. 11. (33)
2011. 10. (30)
2011. 09. (26)
2011. 08. (25)
2011. 07. (29)
2011. 06. (25)
2011. 05. (21)
2011. 04. (21)
2011. 03. (20)
2011. 02. (19)
2011. 01. (29)
2010. 12. (24)
2010. 11. (21)
2010. 10. (25)
2010. 09. (14)
2010. 08. (26)
2010. 07. (32)
2010. 06. (24)
2010. 05. (23)
2010. 04. (32)
2010. 03. (25)
2010. 02. (33)
2010. 01. (42)
2009. 12. (34)
2009. 11. (26)
2009. 10. (26)
2009. 09. (16)
2009. 08. (26)
2009. 07. (37)
2009. 06. (32)
2009. 05. (31)
2009. 04. (39)
2009. 03. (41)
2009. 02. (23)
2009. 01. (56)
2008. 12. (24)
2008. 11. (22)
2008. 10. (13)
2008. 09. (32)
2008. 08. (41)
2008. 07. (31)
2008. 06. (10)

Hallowen idején kezdődött… (1)

11. 21. 17:11 | Megjelent: 351x
A hosszú halloweni hétvégén utaztam a HÉV-vel, az ötödik kocsi utolsó részében. Még mikor felszálltam a Margit hídnál eléggé teli volt a kocsi utasokkal, így itt is ültek, szinte minden helyen – főleg diákok – hazafelé utazván. Én leültem középre, ahol volt egy üres hely.
Egy sorban velem, mellettem, az ablaknál ült egy srác, aki már nem látszott középiskolás diáknak, hanem inkább főiskolásnak, úgy a húszas évei elején járhatott. Hanyagul széttett lábakkal ült és a mobiljába meredt. Szinte nem volt rajta nadrág, csak lyukak mellett-körül újabb lyukak voltak, teljesen kilátszott mind a két térde és alatta valamint felette is jó darab a lábai, de különösen a combjai bőréből. És milyen bőrdarabok!
Erős, hosszú, fekete szőrszálak, sűrűn egymás mellett, csak a térdei belső részénél volt ritkább, a szűk farmernadrág szövete által erősen lekoptatott bőrfelület.
Vele szemben fiatal tini lányok ültek s nevetgéltek, viháncoltak, sugdostak egymás fülébe valamiket.
A srác flegmán, hanyagul ült csak, merőn nézte a mobilját, de nem nagyon kattintgatta azt.
Odapislantva láttam valami filmet néz rajta.
Lassan megérkeztünk Békásmegyerre, ahol kiürült a kocsi, mert mindenki leszállt addigra már, csak mi maradtunk ketten a kocsiban, akik tovább utaztunk.
Ahogy elindultunk a srác felállt, körbenézett, majd visszaült, rám nézett és megszólalt:
- Ülj át a velem szembeni ülésre! – utasított és folytatta: - Onnan majd többet is láthatsz. – tette hozzá, mert észrevehette amikor rá- rápislogtam oldalról.
- Igen és mit? – kíváncsiskodtam, míg átültem oda, ahova mondta.
- Onnan nem láttad, láthattad, de még a mostani helyedről sem, de felállok, s akkor majd látod... – mondta, tette s állva már feljebb rántotta a farmergatyáját és már tényleg megláttam, hogy nincs rajta alsógatya, mert a legfelső lyukon át – alulról belátva - jól látszott a farka és körülötte a fekete szőrcsomó.
- Aha, az anyját! –kiáltottam fel. – Soha sem hordasz gatyát? – néztem rá és kérdeztem meg érdeklődően.
- Nem, nem, soha! Minek, had szellőzzön csak s lebegjen-fityegjen szabadon. – magyarázta meg somolyogva.
Ránéztem és kinyújtva a kezemet, benyúlva a nagy lyukon, markomba fogtam - a még akkor - löttyedt farkát s amennyit elértem a jól lógó tökeiből, azokat is, majd megszorítottam.
Felszisszent.
- Óvatosan bánj azzal, hékás! – szólt rám.
Én meg felnézve rá, még jobban megszorítottam a markomba lévőket, majd közelebb hajoltam és bekaptam, de nem a farkát, hanem a tökeit sorban és szopogattam meg azokat.
Élvezettel hagyta, majd hirtelen leült, mert beérkeztünk Budakalász első állomására.
Szerencsénkre nem szállt fel ebbe a kocsiba senki, így mikor elindult a vonat, a srác újra felállt s utasított: - Folytasd! Én meg tettem, élvezettel, de érzékeltem, hogy lassan megtelik vérrel a farka is, így megmerevedik az is már.
Hamarosan újra leült, mert Lenfonó állomás következett. Majd ülve maradt Szent István telepig is, de mikor azt elhagytuk, újra felpattant és utasítania sem kellett, mert magamtól folytattam, amit abbahagytam az előbbb, egészen Pomáz állomásig.
Ott újra leült, de csak rövid időre, mert mivel újra nem szállt fel hozzánk senki, így felállt és most hosszabb ideig, egészen Pannónia telepig, ügyködhettem rajta. Már nem csak szoptam, de kezeimet is bevetve kézimunkáztam rajta, miközben a tökeit nyalogattam, szopogattam.
- Lassabban hékás, nem akarok itt elmenni! – szólt rám.
- Hanem így maradsz, kielégítetlen? – kérdeztem meg.
- Nem, leszállsz velem Pannóniánál, eljössz hozzám, s ott befejezed a művedet és ügyködésedet nálam, rajtam. Ha sikerrel jársz, és nekem is kellemes lesz, jutalmat kapsz érte! – válaszolta huncut mosollyal.
Benne voltam, így együtt leszálltunk s elsétáltunk az állomástól nem messze lévő házáig, házába. Belépve szinte azonnal az egyik szobába vezetett és miközben lépett ki a farmerjából és engem nyomott le az ágyra a kezeivel, majd elém állva már nyomta is be a még mindig merev farkát a számba, majd kihúzva tökeit adta oda újabb szopogatásra. Végül visszatérhettem a farkára, de akkor már végig csinálva, s elküldve őt. Nem engedtem, hogy a számba menjen el, hanem elhúztam a szám és láttam, ahogyan több, hatalmas hullámban ejakulált a padlóra. Szép mennyiséget.
Felsóhajtott, majd intett, hogy vetkőzzem le én is, majd a fürdőszobába vezetett, együtt zuhanyoztunk, szappanoztuk egymást és a végén ott, meg akart dugni, erőszakoskodott velem, de azt nem engedtem, viszont én kerekedtem felül végül, így megtettem vele én.
Míg újra kimosakodott, addig én megtörölköztem, felvettem a fürdőköpenyét s kimentem. Kerestem a konyhát, hogy igyak, de helyette egy másik szobában, sok bdsm cuccot, eszközt találtam. Felvettem az egyik ott talált vörös bőr boxert, ami az oldalain volt összefűzve és kötve, rá pedig egy vörös köpenyt terítettem magamra, mikor már nyílt is az ajtó és ő is belépett oda.
Nem hagytam neki időt, hogy felocsúdjon, mert elkapva a karját hátracsavartam, annál fogva magam elé kényszerítettem a földre, térdelésbe és már nyomtam is bele az eltátott szájába aközben felállított farkamat, szopogatásra. A hajánál fogva tartottam keményen s diktáltam a tempót, de nem akartam még elmenni.
Mikor kicsit már kifáradt és az ellenkezése is erősen csökkent, hagytam megszólalni:
- Azt gondoltam, hogy én foglak dominálni majd téged, de megelőztél. – hallottam tőle. – Én dom vagyok általában, de most úgy látszik sub szerepbe kényszerülök, nálad, veled, alattad. – szólt engedékenyen.
- Még az is lehet, hogy ma még dominálhatsz is. – bíztattam őt, mert az ablakon át láttam valaki bejött a kertbe és a ház felé tart.
- Addig is, gyere csak ide! – parancsoltam rá, majd hirtelen a feje fölé emelt kezeit egy függő kötélhez kötve már vettem is a bőr korbácsot és elkezdtem korbácsolni a meztelen testét, mindenhol.
Közben, erősen figyeltem, s hallottam, ahogyan nyílt az ajtó, valaki belépett s kiáltott:
- Itt vagyok, megjöttem, Uram! – hallottam.
- Gyere a játszószobába, azonnal! – parancsolta a srác.
Így is lett. Hamarosan az ajtóban megjelent egy vékony, igen magas, még nálánál is valamivel fiatalabb – nálunk legalább egy fejjel magasabb – srác, lenszőke hosszú – vállát verdeső - hajjal és pihés, göndör, gesztenye szőke színű szőrrel a karjain.
Legyökeresedett lábbal állt meg az ajtóban és mereven bámulta az elé terülő látványt.
(Eléggé szokatlan lehetett neki, hogy a domját, tök mezítelenül, kikötve, felnyújtóztatva és megkorbácsolva látja egy idegen által.)
- Nem bámulsz, bejössz, ide elém, és térdre! – üvöltöttem rá.
- Azt teszed, amit parancsol, de rögvest! – dörrent rá a meztelenül függő domja is.
- Igenis, Uraim! – hallottuk a sráctól és már előttem is térdelt s parancs nélkül szopta az előtte meredező farkamat és lengedező tökeimet.
- Igen, ez így helyes! – állapítottam meg s a felkapott lovaglópálcával nagyokat húztam a feszes nadrágjában kidudorodó popóira, miközben a másik kezemmel a domját csapkodtam a bőrkorbáccsal.
(folyt. köv.)

Hozzászólások (0)

A hozzászólások belépés után olvashatók.