Vadászat 2.

A nyakörv rajtad marad végig!
-Állj be az udvarba az autóddal, hozd a cuccod és indulunk. A bort se feledd!
A nő kábultan állt a konyhában, majd gépies mozdulatokkal végrehajtotta, amire a férfi utasította.
Mire feleszmélt, ott állt a terepjáró mellett. A férfi elvette tőle a csomagokat és betette a hátsó ülésre a hátizsák és a puskatok mellé.
-Indulhatunk! - szólt a nőnek, és megkerülte a terepjárót, megállt az autó mögött.
A nő kinyitotta az első ajtót, de mielőtt beszállhatott volna a férfi szigorú hangját hallotta hátulról:
-Mit képzelsz!?
- Gyere csak ide!
A nő a csomagtartó felé lépett, nem értette, ha indulni akartak, miért nem szállnak be az autóba.
- A kutyának hátul a helye! Ide gyere, hopp, hopp!
A csomagtartóban egy nagyméretű kutyaszállító ketrec állt nyitott ajtóval.
- Csak nem képzeled... képzeli uram, hogy ebben fogok utazni?
A következő pillanatban egy csattanós pofont kapott.
Megszédült, majd azt érezte, hogy a férfi felkapja és durván a ketrecbe löki, a zár hangosan kattant az ajtaján.
-Itt fogsz utazni a helyeden! Ha kiabálsz, vagy csak megnyikkansz, megkötözlek és betömöm a szád!
A nő nem mert megszólalni. Már megint olyan valószerűtlennek érezte a világot maga körül, mintha álmodná az egészet.

Tavaszi nap ragyogott a táj felett.
Langyosak a nappalok, délutánok, de napnyugta után még hűvösek az éjszakák.
Szikrázó napsütésben indultak, fut az autó mellett a zöldellő határ.
Csikorgó kerekekkel fordul az autó a murvás hegyi útra, a végén feltűnik az ódon vadászkunyhó.
A férfi kiszáll, kinyitja a ketrecet.
- Gyere, hopp!
A nő nehezen mozdul, karja, lába elzsibbadt a szűk helyen. Lassan kimászik, imbolyogva lépdel a férfi után.
Megreccsen a deszka, amikor fellépnek a tornácra. Az ajtón túl a hűvös szobában durván faragott rönkbútorok, súlyos asztal és székek fogadják őket.
-Nemsokára sötétedik, lassan indulnunk kell- szólalt meg a férfi.
-Nekem nincs a vadászathoz való ruhám, mibe öltözzek? - kérdezi a nő.
A férfi a fogasról leakaszt egy pórázt és a nő felé fordul.
- Láttál valaha ruhát vadászkutyán? Ugye nem.
-Vesd le minden ruhádat és gyere ide elém!
A nő megdermedt, először egy hangot sem tudott kipréselni a torkán, majd dacosan így szólt :
-Erről szó sem lehet. Nem fogok maga előtt levetkőzni és meztelenül kimenni a házból!
A férfi elfordult tőle, letette a székre a pórázt és levette a pólóját. Kivett a szekrényből egy zöld kockás inget, egy barna vadásznadrágot és egy pár bakancsot. Leült a székre, levette a cipőjét és mintegy mellékesen, válaszolt a nőnek.
-Nem tudom mit gondolsz?
Az eddigi kifogásaid sem érdekeltek, ezután sem fognak!
Ha nem teszed amit mondtam, én szaggatom le rólad a ruhát és nem lesz miben hazamenned. Ráadásul, ha felmérgelsz a makacskodásoddal, kint hagylak az erdőben éjszakára egy fához kikötve, aztán meglátjuk mi marad belőled reggelre!
A nő belenézett a férfi szemébe, de rögtön el is kapta a tekintetét. Amit látott benne, az meggyőzte arról, hogy az elhangzott szavaknak olyan súlya van, ami alatt ő csak megtörni tud.
Lehajtotta a fejét és kibújt a ruháiból. Mellét és ölét takarva lépett a férfi elé.
-Nem kell előttem szégyenlősködnöd, nem akarlak megdugni. Egyenlőre. De ez a mai nap nem erről szól.
-Állj négykézláb!
A nő kelletlenül leereszkedett a kért pozícióba.
-Nem igazán látom a lelkesedést. Nehogy ebből később gond legyen a kiképzésed során, ezért kicseréljük a nyakörvedet egy másikra. Választhatsz, szöges legyen, vagy elektromos?
-Elektromost nem szeretnék, legyen a másik... uram!
-Rendben.
Kinyitotta a nő nyakán a lakatot, levette a nyakörvet és felrakta a szöges nyakörvet. Csak annyira húzta szorosra, hogy éppen hozzáértek a szögek a nyak finom bőréhez.
Helyére kattintotta a pórázt, vállára vette a puskát.
-Indulhatunk. Ezentúl nem szólalhatsz meg. Azt ugye mondanom sem kell, hogy minden parancsot azonnal, késlekedés nélkül kell végrehajtanod?
-Mire kiérünk a tisztásra, már az alapokat meg fogod tanulni kiskutyám!
Egy rántás a pórázon, elhangzik az első vezényszó:
-Lábhoz!
A szögek belefúródtak a nő nyakába, éppen nem ütötték át a bőrt. Felszisszent, páni félelem lett úrrá rajta. Azonnal a férfi lába mellé ment és leült a sarkaira.
Elindultak.
-Ül!
-Fekszik!
Engedelmesen végrehajtja a parancsokat, a férfi lehajolva megpaskolja a nő derekát, megsimogatja a fejét.
-Jó kutya!
A nő, maga sem érti miért, önkéntelenül felemeli a fejét, a férfi lábához simul. A férfi elmosolyodik, ez az első olyan reakció, amit magától tett meg a nő.
Aztán indulnak tovább. A tisztás szélén állnak meg egy bokor takarásában.
Csendben várakoznak, amikor tőlük nem messze megroppan egy ág. A férfi meglátja a szarvast, amint a tisztás felé lépdel. Csendben felemeli a puskát és vár. A mozdulatra a nő is felkapja a fejét, amikor meglátja a közeledő hatalmas állatot, szája elé kapja a kezét, hogy elfojtsa sikolyát, de későn.
A szarvas megugrik, hangos csörtetéssel eliramodik az erdőbe.

Folyt. köv.