Látogatás a bdsm másik oldalán (5)

Megzavarodott kicsit a keleti srác, hogy a hátán landolt az adagom, de nem hagytam sokáig ebben a helyzetében, mert őt is és a házigazdánkat is fülön fogtam és négykézlábon –magam mellett - kivezettem a fürdőszobába, majd a kádba parancsoltam őket, szépen egymás mellé s már ment is a „zuhanyom”, amely alaposan lemosta őket. Majd meghagytam, hogy a kézi zuhannyal mossák le egymást, s úgy jöjjenek vissza megtörülközve a szobába.
Ott vártam a sarok garnitúrán ülve őket, amikor és ahogyan jöttek vissza, szép sorjában, de egymás után – a konyhán keresztül - a szobában, elém. Nem voltam elégedett, mert takarták egymást jöttükben, így a házigazdánkat magam elé térdeltetve s szopásra utasítva, a keleties srácot visszaküldtem a fürdőszobáig, hogy onnan jöjjön újra, de most már egyedül.
Ment és jött is a srác, de jöttében a farka elé tette a kezét zavarában, így újra vissza kellett mennie, de most mikor jött, már tarlójára tett kezekkel kellett jönnie. Így is lett, ott voltak a kezei, de túl gyorsan jött, nem volt időm megcsodálni a járását, a farka himbi-limbijét, ezért fordulhatott s újra megtehette ezt a távot, immár harmadszor is. Most már megértette a keleties srác is a lényeget, a vágyamat, s így lassan ment, de még lassabban jött vissza. Szépen, mondhatnám szinte erotikusan mozgott, ringatta a csípőjét és kellően ellentétesen mozgatta a vállait is. Nagyon tetszett s ezért kellett negyedszerre is megtennie az utat.
A házigazda közben szopott, rendületlenül, s néha megfogva a fejét, rányomtam a farkamra, így az benne maradt a szájában, a torkáig ért, amit ingerelte s öklendezni kezdett. Akkor mindig elengedtem s szophatott tovább. Közben a lábaimat úgy helyeztem, hogy a lógó tökeit elérjem és azokat köz fogva, kicsit megnyomorgattam, vagy becsípve a lábujjaim közé, meghúzkodtam azokat. Azt is megtettem, hogy egyszer-egyszer még meglendítve a lábamat, megrúgtam a tökeit. Ekkor mindig feljajdult. Így a házigazdánk is élvezhetett kicsit közben.
A fejük felett elnéztem a falon lévő órára és megállapítottam, hogy hamarosan már jönnie kell az ide hívott társamnak is. Őt akkor hívtam fel, mikor a fürdőből visszatértem a szobába. Ő szintén dom, ráadásul nagyon szerette a keleties srácokat megfarkalni.
Nem is kellett sokáig várnom, mert megszólalt a mobilom, ő volt, jelezte, hogy itt áll a kapu előtt. A srácokat - most mind a kettőt, kiküldtem a konyhába, hogy együtt, de egymás mellett jöjjenek majd vissza – s ez alatt bemondtam a mestertársamnak a kapukódot.
Közben a srácok lassan már jöttek is vissza, de újra hibát találtam abban, így mehettek vissza mind a ketten, de most én is velük mentem, mert kizártam közben az ajtót és kicsit ki is nyitottam, hogy mestertársam be tudjon jönni. A srácok pedig lassan – előttem – mentek vissza a szobába s semmit sem vettek észre.
Lefoglaltam őket: a keleties srácot, megint odaállíttattam, pontosabban ráhasaltattam az ágyra, a végdeszkára, széttett lábakkal és „beakasztott farokkal; míg házigazdát magam elé térdeltettem s folytathatta a szopizást, de most az ölembe nyomtam a fejét közben.
Én láttam, ahogyan a mestertársam bejött az ajtón, betette azt maga után. Mutattam, hogy baloldalra lépjen s vetkőzzön le, majd úgy jöjjön be a kitárt ajtón át. Így is lett.
Óvatosan benézett s látta a szitut. Kézimunkázott egy sort s már állt is a farka és lassan. Halkan beosonva odalépett a keleties srác mögé, aki csak azt érezte, hogy valaki felnyársalja. Felnyögött, mert a mestertársamnak nem csak vastagabb, de hosszabb is volt a szerszámja. Alaposan megdöfködte, kőrözött benne, s kezeivel a végdeszkához szorított farkincát s a sráctökeit is megdolgozta. Nyöszörgött is a srác alaposan, de csak akkor kiáltott fel, mikor oldalra nézve engem és a házigazdát az előbbi helyünkön, a sarok díványnál látott.
A kiáltására a házigazdánk is felkapta a fejét s abbahagyva a szopásomat, odanézett s látta meg a másik mestert, aki éppen serényen dugattyúzta a szolgatársát.
Fel akart ugrani, de a hajánál fogva ezt nem engedtem, ezért maga is felkiáltott:
- Ki ez és hogy került ide be a lakásomba? – kérdezte méltatlankodva.
- Én hívtam segíteni, hogy egyszerre lehessen titeket kezelni. - nyugtattam meg őt.
- És hogy jött be, ki engedte be? – érdeklődött tovább a házigazdánk tőlem.
- Természetesen én engedtem be. Bocs, hogy nem kértem tőled előzetesen engedélyt, de akkor nem lett volna meglepetés. – válaszoltam és hozzátettem: - Jó barátom, mester-társam és nem csak meglátjátok, de meg is tapasztaljátok a hozzáértését, gyakorlatát és módszereit magatokon. – fejeztem be.
- Tényleg jó. – szúrta közbe a keleties srác.
Így, mivel ez véget vetett az addigi eszmecserének, így a házigazdánk fejét visszanyomtam a farkamra, hogy gyakoroljon csak tovább, szopjon szorgalmasan és közben jólesően néztem, ahogyan mestertársam dugattyúzza a keleties srácot.
Mivel házigazdánk újra rosszul szopott, nem húzta be az éles fogait, ezzel megsértette a farkam bőrét, így felrántottam magam elől és a hajánál fogva odavonszoltam az ágyra, majd hassal rádobtam úgy, hogy elérje a keleties srác farkát utasítva, hogy azt szopja tovább, míg én kézzel, majd a mellettem lévő farmer rövidnadrágból kihúzva a derékszíjat, azzal folytattam a feneke elverését, büntetéséül. Csattant is a szíj a feszes, formás popóin, ő meg sziszegett, nyögött mellé.
Mikor már szép piros lett a feneke, alaposan elvertem, ott hagytam és kerestem egy hosszabb, vastagabb fakanalat a konyhaszekrény fiókjában és visszatérve a szobába, az ágyhoz, kicsit odébb igazítottam a házigazdánk testét és most a fakanállal kezdtem, azaz folytattam a büntetését.
Mestertársam pedig miután elment a keleties srácban, kivonszolta a fülénél fogva a fürdőszobába s maga is „lezuhanyozta” a saját, majd az ottani vízzel, alaposan, mindenhol. Még le is csavarta a zuhanycsőről a zuhanyrózsát és a cső végét óvatosan, de gyakorlottan belenyomta a srác végbelébe, kimosva azt is.
Nem hagyta, hogy maga törülközzön meg, hanem „kézbe véve” az egyik törülközőt, alaposan meg- s ledörzsölte azzal. A srác jól hallhatóan sziszegett – még mi is hallottuk a szobában – ezért ott, a kádban kézimunkával fel- és kiverte a farkát. Elcsodálkozott, hogy mekkorát lőtt a srác.
Én meg közben tovább forgattam a házigazdánk testét az ágyon, míg csak már nem az általam kívánt helyzetben volt s ekkor elkezdtem a fakanál végét bemérni a vágatához, az ánuszrózsájához, majd kapott egyetlen ütést oda. Pontosan talált, amit a felordítása is visszajelzett.
Erre az ordításra már visszatértek a fürdőszobából a másik pár is és elmondva, hogy mi történt s miért ordított fel, a mestertársam is rádöntötte a keleties srácot az ágyra, forgatta, majd a fakanalat kivéve a kezemből próbálgatta, de elhamarkodta az ütést. 
Nem mérte jól ki annak mozgását, így nem az ánuszrózsáját találta el, hanem csak a vágatát, ami szintén fájdalmas, de nem annyira, mint a pontosan kivitelezett ütés lett volna.
Ezért odébb toltam, helyére álltam s több kísérlet után ütöttem, de most már pontosan az ánuszrózsáját eltalálva. Ezt visszajelezte a srác felodítása is.
Most már mind a ketten hasaltak az ágyon egymás mellett és a kezeikkel hátra nyúlva próbálták csillapítani a fájdalmukat.
Hogy legyen miért sziszegniük, még mind a ketten odahajolva meg-, megharapdáltuk a delikvenseink, majd a másik Sub popóit is. Arra azonban ügyeltünk, hogy fogaink nyoma ne maradjon a popókon. 
Majd már mi csak álltunk s vártunk. Hátha abbahagyják, de nem.
Majd egymásra néztünk s megállapítottuk, hogy ennyi a Suboknak mára elég volt. 
Így ott hagytuk őket hason fekve az ágyon s rendbe szedve a ruházatunkat elhagytuk a lakást, berántva magunk után a bejárati ajtót.
(vége)