Elhagyva 6 - a házvezetőnő

A következő egy-két nap álomszerűen telt, állandósult a helyem a garázs előtérben. Második nap munka után Anna magához hívott a nappaliba. Kényelmesen ült a fotelben.
- Térdelj elém Pé. Emlékszel arra a nőre a vendéglő előtt?
- Igen Anna.
- Beszélgettem még vele. Megtudtam, hogy nemrég még főiskolára járt, de becsapta egy pasija és utcára került. Szülei nem élnek, egy ideig barátoknál húzódott meg, de mindenki elfordult tőle és mivel nincsenek jó ruhái, munkát sem talált, most egy hajléktalan szállón lakik. Barbival megbeszéltük, hogy megpróbálunk segíteni neki. Mit szólsz hozzá?
- Kedves Anna, tudja, hogy segítőkész vagyok és jólelkű. De anyagilag nem állok olyan jól, akartam szólni, hogy a pénzem nem lesz elég fenntartani lakást, autót és fizetni az önök éttermi és egyéb költségeit.
- Tudom, ebben megnyugodhatsz. Visszamegyek én is dolgozni Barbival, már csak azért is, mert kell a társaság. Majd mi beosztjuk az anyagiakat. Persze rajtad spórolni fogunk, azzal fogod beérni amit tőlünk kapsz, ha jól viselkedsz.
- Kösznöm, Anna.
- Tehát azt ajánlottuk fel Zsunak hogy lakhat nálunk a kis vendégszobában, bizonyos feltételekkel. Fontos, hogy folytatnia kell tanulmányait, ehhez segítséget adunk. Kapni fog ruhákat, a miénkből is, meg majd újakat is. Nem kell fizetnie lakbért, cserében lesz egy feladata: házvezetőnő lesz, úgyis sokat lesz itthon, mivel levelezőin tanul. Az ő feladata lesz rendet tartani a házban, ehhez pedig téged kap meg beosztottként. Azaz nem kell neki dolgozni, csak szervezni, felügyelni. Nekem fog beszámolni mindenről, de felhatalmaztam arra, hogy büntethet és jutalmazhat téged. Ne számíts nagy jutalmakra, de joga van beengedni téged a szobájába a földön aludni, és mivel ő ad neked enni, inni, jutalomként kaphatsz kicsit normálisabb kaját ha megérdemled. Nyugi, a határaidat is be fogja tartani, ettől nem kell tartanod, viszont engedelmeskedned kell neki mindenben. Ezzel nagy terhet vesz le a vállamról, mert nekem nincs kedvem vesződni veled, fegyelmezni meg minden. Ezt nem akarom teljesen az akaratod ellenére rád erőltetni, ezért most választási lehetőséget kapsz. Ha elfogadod, megcsókolod a lábaimat és szó nélkül kimész. Ha nem fogadod el, akkor is kimész, nincs lábcsók, de már nem a garázsba, hanem a fészerbe és csak aludni jöhetsz a garázsba.
A gombóc megint a torkomban volt. Tudtam, hogy nem választhatok mást, mint amit Anna eldöntött. Leborultam hát a lábai elé és csókolgatni kezdtem. Persze nem hagyta sokáig, elrúgott magától.
- Nincs élvezkedés kutya. Küldöm a címet és mész Zsuhoz, már vár rád.
- Értettem Anna.
Az összes holmija egy kis bőröndben és egy hátizsákban volt. Már összeszedte magát, tiszta ruhában várt, nemrég fürödhetett, illatos volt. Rövid szőke haja volt és zöld szeme, eddig nem láttam. Rövid szoknya és edzőcipő volt rajta. Kezét csókra nyújtotta lefelé, hogy le kelljen hajoljak. Fiatal volt, huszonéves, bársonyos bőre volt és amikor ajkaim hozzáértek átfutott rajtam egy izgalom, mint egy kis áramütés. Ő is észrevette.
- Tetszik, hogy udvarias vagy. Anna mesélt rólad, igazából nem tudom elhinni.
- Köszönöm Zsu, remélem meg fogja tapasztalni személyesen is.
- Neked Zsuzsanna kisasszony megértetted?
- Igenis Zsuzsanna kisasszony, bocsánatot kérek.
- Hogyne, megbocsátok majd de büntetés jár minden hibáért, ugye tudod?
- Igen, Anna elmondta a szabályokat.
Bevittem holmiját a szobába, közben Anna és Barbi fogadták.
- Pé, bonts fel egy üveg vörösbort. Aztán menj ki a helyedre.
- Igenis hölgyeim.
Olyan rosszul esett nekem, hogy elküldtek. Ott szerettem volna lenni a közelükben, hallani a hangjukat, érezni az illatukat. Elfoglaltam magam, lezuhanyoztam, átöltöztem, ettem valamit. Később Zsu jött be hozzám, vidáman, spiccesen, egy másik ruhában, még Andi hagyta itt. Rövid nyári ruha, amolyan otthoni, Andi egyik régi nyári szandálja. Körülnézett, felmérte a helységeket. A mosókonyhát, a kis fürdőszobát, a nagy garázst, ami most szinte üres volt, a polcokon pár bőröndöm, táskám, oldalt vállfák, cipőim.
- Tetszik amit látok kutya. Így foglak szólítani ezután. Szegényes, sivár, de élhető hely neked. A házad már sokkal klasszabb. Az emeleti hálószobák nagyon jók, de a vendégszoba is elfogadható. A gardrób szoba is jó, ott fogsz majd vasalni és ha jó leszel talán ott is alhatsz. Kitaláltam mindent. Készítek egy tervet takarításra, mosásra, vasalásra, bevásárlásra. Főzni én fogok, mert hallottam hogy ehhez béna vagy. Viszont te végzed a konyhai segédmunkát és az egyszerűbb dologkat rád bízom. Nassolni valók, szendvicsek, ilyesmik. És majd engem is kiszolgálsz amikor együtt leszünk, úgyhogy kösd fel a gatyádat.
- Igenis Zsuzsanna kisasszony.
- Tetszik, hogy alázatos vagy. De tudnod kell, a pasikban nem bízom, mert eddig csak átvertek. Ezért nem számíts semmi jóra tőlem. Fordítva ez nem igaz, te rajongani fogsz értem, kiszolgálsz, masszírozni fogsz és talán még mást is. És tudod mit?
- ...
- Nem tudhatod. A lelked is kell. Összetorni. Azt akarom, hogy belém szeress. Reménytelenül. Tudom, hogy tetszem neked.
- Igen Zsuzsanna kisasszony.
- A szemeid és a testbeszéded elárulnak. Ezért el is kezdjük a folyamatot. Hol van egy szék?
- Itt nincs semmi bútor hölgyem.
- Ja persze. Nem gond, akkor felülök a mosógépre. Te pedig térdelj elém és mondd: - Imádom önt Zsuzsanna kisasszony, szeretem önt Zsuzsanna kisasszony. Ezt folyamatosan. És közben finoman csókolgasd a lábaimat.
Elkezdtem és közben Zsu a telefonjával volt elfoglalva. Néha a lábaival az arcomat finoman rugdosta, másik lábát adta oda.
- Szenvedélyesen kutya, érezzem a hangodon, hogy szerelmes vagy!
- Igenis Zsuzsanna kisasszony.
Lehet fél órán át tartott az egész, kimerültem a térdeléstől, a kényelmetlen helyzettől. Zsu hűvösen elvonult, nem szólt hozzám, de hallottam, ahogy a kulcs elfordult amikor kiment. Elgondolkoztam az egészen, ezen a szerelem dolgon, az az igazság, hogy nagyon tetszett nekem, megkívántam, máris hiányzott, lehet, hogy ez már szerelem?

Folyt. köv.