Az "elátkozott" szoba :D 1

…azt hiszem ebben mindketten egyetértettünk a randi végére.

Egy hosszú kényszerű szünet után már egy-két hónapja megvolt ez az időpont, melyhez ahogy egyre közelebb kerültünk, egyre lassabban telt az idő, a napok.
A kihagyott idő alatt, valahogy úgy érzem, hogy valami kicsit megváltozott a köztünk lévő kapcsolatban, még ha nem is szívesen gondolok erre🤔az a kicsike furcsa érzés ott van. A kötődés, ragaszkodás még mindig ugyanolyan erős irányodba, még ha az utóbbi időben részben ingadozott is. Neked nem írtam le pontosan azokat a kétséges felvetéseket, melyekkel néha tömik a fejem, de mivel kicsit elgondolkoztatnak, kicsit árnyaltabban mindig kitérek rá előtted…amit persze, mint tőlem már megszokott, előtte vagy százszor megrágok magamban 😁, és a száz egyedik rágásra is mindig ugyanoda lyukadok ki 😊 Te vagy a Gazdám, bíznom kell benned, bízom benned, és te mindig megnyugtatsz az ezeket érintő kérdésekkel kapcsolatban.
Hiába, ilyen kis🤔🤔állandóan agyaló a fent nevezett kis szubocska😁, de talán, legalábbis ezt szeretném hinni, ezt is szereted bennem, Gazdám 😊

Még pár nap a szóban forgó randiig, és ezek a napok nagyon-nagyon-nagyon, még annál is lassabban telnek. Iszonyúan vágyom Rád, hogy érezzem az érintéseid, csókjaid, azt a határozottságot, mellyel megzabolázod…próbálod megzabolázni felajzott testem 😊 Arra, hogy birtokba vedd, ami a Tiéd, testem és lelkem. Arra, hogy a közeledben lehessen újra a Te engedelmes, egy nagyon kicsit pimasz kis szubocskád.

„Ha időd engedi akkor egy olyan egész alakos képet kérek tőled, ahol úgy vagy felöltözve, ahogy indulnál a találkozásra.”
Ez a kérés bizony megforgatta az agytekervényeket a fejecskémben…az első gondolat…azért szeretnél ilyen képet, mert egy másik férfi fog várni a pályaudvaron, és hogy megismerjen, amíg te a kocsiban vársz 😊 A második gondolat…a szállás előtt szeretnél még menni valahova 😊 Hát…egyik sem jött be 😁
„Most szombatig ezen fogok agyalni, Gazdám😊”
„Nos, agyalhatsz nyugodtan…” 😊
Tetszenek ezek a kis titokzatosságok 😊
Nem firtattam a dolgot, gondoltam, ha itt az ideje úgyis megtudom, és meg is tudtam 😊 Na de előtte még várt rám egy hosszú buszozás, melyet egy kínzó előjáték lengett körbe 😁
Ismerős az erős pisilési inger? 😁 Hát ennek a kínzásnak voltam én kitéve 😁

„Egyedül ülsz, és hátul?”
Elmosolyodtam erre a kérdésre, mert nekem is az előző kis fantáziaképem motoszkált a fejemben.
Két idős nénike meghiúsította a kép készítési tervem, és a mögöttem lévő üléseket választották ☹ Még jócskán fortyogtam magamban ez miatt, amikor a velem szemközti ülést is elfoglalták, és közvetlenül mögém is ültek, így búcsút mondhattam annak, hogy megörvendeztetem Gazdám egy-két kis huncut képpel.
„Most még választhatsz pozíciót, ha a kezeim között leszel már nem 😊 „
Azt hiszem ezzel a mondatoddal nemcsak a buszon lévő helyemre utaltál, hanem a Veled betöltött szerepemre is 😊 Habár a második gondolatot lehet csak én képzeltem oda.

Nem nagyon akartak leszállni a körülöttem lévő utasok, így sajnos tényleg szertefoszlani látszott az imént említett vágy…fantázia.
De óhh…mégis egyedül maradtam. „Itt a remek alkalom.” -gondoltam, már nem ült körülöttem senki. Igaz előttem ültek, de nem közvetlenül előttem. És ahogy elnéztem ők úgysem figyelnek hátrafelé, így egy kis mosollyal az arcomon felhúztam felsőm, kibújtattam a melltartóból mellem, majd már kész is volt a kép mellbimbómról Gazdámnak 😊 Még egy kép így, csak mindkét cicimmel, és hopsz…mellettem az ablakon kipillantva tűnt fel, hogy ho-hó, innen könnyedén megláthatnak 😊 És ha ez nem lenne elég, minthogy állt a busz, és nyitva volt a hátsó ajtó, ott is kíváncsiskodhatnak. Ezen egy pillanatra elgondolkoztam, de aztán úgy döntöttem, hogy „Nem érdekel, ha az ablakból meglátnak. Ők ott vannak, én pedig mindjárt indulok tovább.” Jobban vágytam rá, hogy ezeket a képeket elküldjem Gazdámnak, ezért rögtön kutakodni kezdtem a táskámban, hogy megörökíthessem a következő kis képet Gazdámnak. Ám az a fránya láncos csipesz csak nem került a kezembe, hiába túrtam fel a táskát. „Nem hiszem el, hogy nincs meg.” -morgolódtam magamban. „Nincs idő többet ezzel vacakolni, mindjárt indulunk tovább.” -gondoltam. De akkor is szerettem volna legalább még egy képet, és szerencsére hamar kezembe akadt a szájpecek. Hamar számba illesztettem, de hát persze, hogy a nagy kapkodásban remegett a kezem, mint a kocsonya😁 „Nyugi!” -ripakodtam magamra gondolatban. Végre sikerült becsatolnom a pecket, de ekkor már láttam, hogy a sofőr közeledik. Gyorsan fényképeztem egyet, de már hallottam, hogy száll fel a sofőr, így kicsit úgy húzódtam az ülésen, hogy ne is lássanak 🙂
A lényeg, hogy meglett a kép, így a három kis fotót már el is küldtem Gazdámnak 😊, és amint az ülésbe süppedve ábrándoztam, meg is érkezett a reakció Gazdámtól, ami újfent mosolyt csalt az arcomra.
És ekkor már meg is volt a legközelebbi ilyen utamra a teljesítésre váró kép 😊. amihez remélhetőleg lesz elég bátorságom. De ez egy majdani kis történet eseménye lesz, most maradjunk ennél az esténél, hisz ez az este is még tartogat izgalmas élményeket 😊

„Mondom a feladatot (a cipzáras felső függvényében) Pesten a wc-ben a melltartót vedd le, tegyél fel cicinként 3-3 gumit. Az anál plugot tedd a helyére, a bugyi a táskába kerüljön, a pólóval együtt, és a cipzáras felső legyen rajtad.”
A csodálkozás mellett mosoly kúszik arcomra.
Ahogy közeledem feléd azon járnak a gondolataim, hogy újfent egy új, izgalmas feladatot találtál ki, de ezek mellett a bizonytalanság is helyet követelt magának.
Én kis butus még rákérdeztem: „Akkor a melltartót visszavehetem, ugye?”
„Nem, a melltartó is a táskába kerüljön…”

Leszállás…nem látlak…gondolom majd előkerülsz mire végzek, így rögtön a wc felé veszem az irányt 😊 Még mindig nem bízok annyira magamban, így a mozgólépcső helyett a lépcsőt választom, és amint leérek megpillantalak. Kicsit vissza kell fognom magam, hogy ne érjen fülig a szám, de ahogy közeledem feléd egy halvány kis mosoly így is arcom színezi, mely kis mosoly, ha emlékezetem nem csal, nálad is fellelhető.
Két kis puszi, után folytatom utam, ám mielőtt eltűnnék még utánam szólsz, hogy hol fogsz várni.

Hajrá 😊…Gyorsan megkísérlem előkotorni a táskából a szükséges dolgokat, de ismét azzal a jelenséggel találom szemben magam, amely már a buszon is akadályozott. De itt könnyebb dolgom van, hisz egyedül vagyok, nem zavarhat meg senki, így elkezdem kiszedegetni táskám tartalmát. Szerencsére a plugot is, és a gumikat is hamar megtalálom. Naci le…kicsit benedvesítem a plugot, és már mehet is a helyére 😊…na nem megy ilyen egyszerűen, 2-3 perc eltelik, mire sikerül fenekembe helyezni. ” Ez kész, jöhet a többi 😊” Bugyim a táska mélyére kerül, ahogy kérted, majd ezt követi felsőm, melltartóm is. Előveszem a gumikat, és felteszem a három-három gumit. De persze, hogy ezzel is bénázok 😁, és az egyik gumi valahogy elszakad. Gyorsan teszek a helyére egy másikat, felkapom a pulcsim, és felhúzva a cipzárt bíráló tekintettel mérem végig melleim vonalát, rajzolatát.
Visszapakolok a táskába, és bizonytalankodva kilépek az ajtón. Amint megyek kifelé, két csaj jön velem szembe, és ha jól látom vetnek is rám egy pillantást, mire takargatni próbálnám magam.
Ott vársz, ahol mondtad, kíváncsian, egyben azzal a bizonytalansággal eléd sétálok, és megállok lábaid közt.

Folyt. köv.