Elhagyva 3 - változások

Megtörtént a költözés, immár nálam otthon laktunk. Azaz Anna lakott, én inkább csak úgy léteztem. Már be volt biztosítva az, hogy nálam lakhat, amíg a kedve tartja. És volt is kedve. Nem volt nagy luxus, de tetszett neki a hátsó teraszon a kényelmes kerti bútor, a hintaágy és a függőágy is. A szomszédok nem láthattak be, a kis zárt udvar megadta a nyugalmat és a biztonságot. A hintaágytól nem messze volt a kis kerti fészer, ahol fűnyíró és egyéb kerti szerszámok voltak. Kíváncsi voltam mikor fedezi fel, hogy másra is jó.
Régebben Andinak én javasoltam, amikor még segítettem bevezetni őt ebbe a világba. Eleinte izgalmas volt, bár inkább csak fenyegetett ezzel, de egyszer ott kellett töltenem egy éjszakát. Akkor kezdtem megbánni, mert láttam, hogy a kezdet nehéz volt ugyan, de hamar belejött, megérezte a hatalom ízét. Rájött arra, hogy a szub férfi vágyai, gondolatai mind a szenvedés körül forognak és ezt legjobban a szexuális vágy folyamatos fenntartása mellett lehet kihasználni. Ekkor kezdett elérhetetlenné válni, új pasik felé nézni. De volt egy jó évünk, a kísérletezés, a félénk próbálkozások. Az első pofonok, az első büntetések. Amikor még sajnált hosszú időre garázsba, vagy gardrób szobába zárni. Amikor még együtt ettünk az asztalnál. A szemein, a nézésén láttam a változást. Amikor rájött, hogy egy férfi sokat kibír. Egy nehéz munkanap után még elvégzi a házimunkát is. Lassan rájött, hogy alig vannak határok, sőt a határok inkább az ő határai. Minél több szenvedést okozott és minél hűvösebben kezelt, annál nagyobb szenvedélyt látott bennem. Érezte a csókjaimban, persze eleinte igazi szerelmes csókok voltak, majd ezek vándoroltak lefelé, egy idő után a fenekén és a lábain érezte és a lábai között. Idővel kipróbált játékokat, rájött, hogy túl jó nekem, ha megkapom őt, így lett vibrátora. Ez vezetett el később az új pasihoz, aki mellett eleinte még gyötört engem, majd megszabadult tőlem. Nem tudom mit csinál a domináns vágyival, alfa hímekkel azokat nem könnyű megélni, bár lehet, hogy be fogja törni ezt is. Talán megtudom egy napon.

Anna elkezdte belakni a házat. Élvezte a nagy franciaágyat, a kényelmes kanapét, nagy tévét, hifit. Talán az ivást is félig abbahagyta. És ő is sokat csevegett valakivel, már attól tartottam ő is bepasizott, nem hiányzik ez nekem. De hamarosan megtudtam. Munka közben írt rám.
- Figyu, hazafelé vegyél Martinit, citromot, limet, száraz vörösbort, majd készítesz vacsorát is.
- Igenis Anna, milyen vacsorát?
- Valami könnyűt, pl. görög salátát. De legyen sajt és olajbogyó is. Vendégem lesz.
- Értettem. Megtudhatom ki?
- Semmi közöd hozzá.
Leforrázott egészen. Torkomban dobogott a szívem, de most a dühtől. Nem akarok egy pasit a házamban látni. Így dohogva vásároltam be, vettem nassolni valókat is. A ház előtt áll egy kis piros autó, ettől megnyugodtam. Az előszobában egy női szandált láttam, majd női nevetést, beszélgetést hallottam. Benéztem a nappaliba. Anna mellett egy fekete hajú fiatal nő ült. Olyan picsa-nadrágban, fekete topban. Már ihattak rendesen, mert Anna nem is hozzám szólt.
- Ő az.
- Ez? Tényleg? Na ne. Ez egy uncsi irodista.
- Az, de kit érdekel? Hozta a piát és készít vacsorát. És ha kell megmasszírozza a lábaidat. Ha nem kell, megy a gardróbszobába.
Ezen aztán hosszasan nevettek, jobbnak láttam nem is szólni, inkább a konyhában kezdtem készíteni a vacsorát. Kicsit később Anna kijött, vigyorogva.
- Megijedtél mi? Nyugi, ő Barbi, régi kolléganőm, most ivócimborám. Holnap munkába megy, neked kell bevinned, mert itt alszik. Te meg a gardróbban. Viselkedj, nem beszélsz hozzá, csak ha megszólít és akkor is csak nagyon röviden. Értetted?
- Igenis Anna.
Többet nem nagyon szóltak hozzám, kiszolgáltam őket, lehajtott fejjel. Majd a konyhában kellett állnom míg bent ment a csevej. Funny videókat néztek a tévén, mobilról. Anna tapsolt, ha kellettem (ezt Anditól tanulhatta). Majd Barbi is tapsolt. Később, már aludtam volna, leültem a konyha székre, fejemet az asztalra hajtva. Arra ébredtem, hogy Anna a fülemtől fogva felemel.
- Ki engedte meg, hogy aludj, te csicska? (már így hív?)
- Bocsánat Anna de...
- Semmi de. Még korán van, alig 11. Barbi dolgozik holnap, nem fog későn feküdni. De neked állnod kell ugye?
- Igen Anna.
- Akkor most térdelni fogsz míg várakozol, ott a hűtő mellett a falnál. Csak a tapsra figyelj. És nem eszel semmit ugye?
- Nem Anna, vagyis megettem a egy kis konyhai maradékot.
- Mit te?
- A paradicsom közepét, a sajt szélét, amit levágtam, ilyenek.
- Máskor ezeket gyűjtsd egy dobozban a kuka mellett. Majd szólok amikor ehetsz.
- Igenis Anna.
Így telt el az este. Éjfél körül beküldtek a gardróbszobába, ott a földön el tudtam aludni. Nem emlékszem miről álmodtam.
folyt.köv.