Egy új szub (?) megismerése 2.

„Majd odamegyek felé állok és szépen lassan ráengedem magam. Erősen belémnyal, megremeg a lábam és felsóhajtok. Intenzíven kezd nyalni, közben én elkezdem korbácsolni a farkát. Én hamarosan elélvezek, mert ezt nem lehet sokáig bírni.
- Na ez gyors volt – lihegem…
- Azt viszont ugye tudod, hogy ha az Úrnődnek akarsz akkor innentől te csak az én engedélyemmel élvezhetsz el?
- Igen, Úrnőm. – ebben minden benne volt.
Az éjszakát végig beszélgettük, kiderült, hogy neki is az a fétise, ami Bencének. El is határoztam magam, hogy szervezek neki egykis meglepetést."

Hajnalban mondom Robinak, hogy egy kis pihenésre van szükségem, mert 10től dolgozom és még haza is kell vezetnem.

-Úrnőm, innen is dolgozhatsz, a rendelkezésedre bocsájtom a számítógépemet.
A munkámat valóban el tudnám végezni innen is, de nehogy már egyből összeköltözzek egy szubbal.
-Köszönöm Robi, de haza kell mennem. Tudod, Zebulont, a kutyámat nem tudom innen megetetni.
-Rendben Orsolya úrnőm, értettem, csak olyan jó lenne, ha velem maradnál és hallhatnám egész nap a csilingelő hangod és szünetekben megmaszírozhatnám a vállaid és a talpaid.
-Ez igazán csábító, de most nem! Mennem kell reggel, a kutyám vár.

A galériára felérve egy igényesen bevetett, gyönyörű ágy fogad. Mivel nem alszom egy ágyban egy szubbal, vagyis csak akkor, ha kiérdemli azt, ezért az egyik paplant leterítem a földre és utasítom Robit, hogy ott fog aludni. Ezzel jó éjszakát kívánok neki és befekszem az ágy közepére, betakarózom és elalszom.

Reggel kávé illatra ébredek és arra, hogy valaki néz. Ettől a frász jön rám, magamrahúzom a takarót és kikukucskálok, hogy ki az és egyáltanán hol vagyok. Először Robi mosolygós, barna szemeit látom meg, el is nevetem magam.
-Jézuska, a frászt hoztad rám.
-Tudtad, hogy holkolsz?
- Én nem horkolok, hanem dorombolok – nevetem el magam.
- Nem tudtam hogy szereted a kávét, ezért hoztam neked hozzá cukrot, barna cukrot, édesítőt, mézet, tejet, tejszínt, tejszínhabot, a tetejére pedig fahéjat és kakaót. De ha szeretnéd, akkor a konyhában tudok hozzá habosítani tejet és mintát is csinálok neked bele nagyon szívesen.
- Teljesen elkényeztetsz… Nem láttam kiírva, hogy ez a Hilton hotel. Amúgy szeretem tejhabbal, de most jó lesz tejjel is. A kávét keserűn, az életet édesen szeretem.
- Gyere ülj ide mellém az ágyra!
- Köszönöm Úrnőm!
- Eddig kitűnő alapanyagnak bizonyulsz, hogy hosszútávon a csicskám légy, de ehhez le kell fektetnünk pár szabályt.
- Hallgatlak!
- Az első: csak az engedélyemmel élvezhetsz el. Előre kell rá engedélyt kérned. Második: teljes kontrol alatt foglak tartani, a tudtom és a beleegyezésem nélkül az alapvető dolgokon kívül nem mehetsz sehova. Továbbá: nem hívhatsz fel csak úgy, de bármikor írhatsz. Ezeket és még pár dolgot szerződésbe fogok foglalni és e-mailban át fogom dobni neked. Kérlek nyomtasd ki és legközelebb amikor találkozunk mindketten aláírjuk. Nálam ez csak így működhet.
- Hú, ez komolyabbnak tűnik, mint elsőre gondoltam volna.
- Akarod vagy nem? Most még kifarolhatsz ebből az egészből.
- Akarom! Igen!
- Rendben, ennek örülök. Jövőhéten szombaton délután 5 órára legyél nálam, a címet előtte egy órával fogom elküldeni.
- Most mennem kell, nagyon örülök neked, Robi!
- Én is neked, Orsolya!
Majd lehelek a szájára egy apró puszit, összeszedem a cuccaimat és távozom.

Robi ír is minden nap többször is. Egyszer kaptam tőle egy üzenetet este felé, hogy a legutóbbi találkozásra és a puncim ízére és illatára gondolva rántott hármat a farkán és elélvezett. Ezért ma elmentem A Vivi*nna bemutató termébe és választottam neki egy igényes erényövet. Az egyik kulcsot felfűztem egy bőrszálra, a másikat pedig beöntöttem viaszba. Izgalmas lesz szombaton bezárni a megkínzott farkát. …

Folytatás következik
-