Megtörés (1)

Rám maradt a két lakás a Füredi utcai lakótelepen. Végül úgy döntöttem, hogy nem adom el őket, hanem én költözöm az egyikbe, a másikat meg kiadom. Egyedül voltam, nekem elég volt az egyik másfél szobás kis lakás, felesleges lett volna a kettőből egy nagyobbat venni. Így felmondtam az albérletet, amit egyébként is utáltam, és ahelyett, hogy minden hónapban fizetnem kellett, még nekem jött extra pénz a másik lakásból. Nem sok, mert az sem volt nagy lakás, de mégis valami. Egy fiatal pár vette ki, akiknek a kollégium után ez volt az első közös lakásuk. Még örültem is neki, hogy segíthettem őket, nekem is nagyon nehéz volt előteremteni a pénz, amikor elköltöztem otthonról.
Juli pályakezdő angol tanár volt, András pedig jogot végzett és ügyvédjelölt. Kezdettől szimpatikus, szép pár voltak, akik között folyton izzott a levegő. Juli gyönyörű lány volt, alacsony, vékony, hosszú barna hajjal és mindig csillogó szemekkel, András pedig egy szintén vékony, sportos alkatú komoly, de jófej srác. Mivel a két lakás egymás mellett volt, elég sokszor futottunk össze, és úgy alakult, hogy jóban is lettünk. Rendszeresen jártunk át egymáshoz vagy bulizni egymás társaságával.
Nagyjából egy éve lakhattak már ott, amikor egyszer áthívtak borozni, de a szokásosnál komolyabbak voltak, mintha valami nyomasztotta volna őket. Rövidesen ki is derült, hogy mi, András vezette elő a témát.
- Beszélnünk kell egy kellemetlen dologról. Az a helyzet, hogy nagyon szeretünk itt lakni, de… De nehezen jövünk ki anyagilag - mondta ki nagy nehezen. - Nem tudunk ennyit fizetni a lakásért. És azért nehéz a helyzet, mert tudjuk, hogy máshol csak drágábban találnánk albérletet, azt pedig nem szeretnénk, hogy egy szobát béreljünk valahol idegenekkel.
- Értem, figyeljetek, szerintem meg tudjuk beszélni. Én is örülök, hogy ti laktok itt. Nemcsak azért, mert barátok vagyunk, hanem azért is, mert tudom, hogy vigyáztok a lakásra. És én se akarok új bérlőket keresni - válaszoltam, és tényleg azt gondoltam, hogy ha kicsit kevesebbet kapok tőlük, még akkor is jó, ha ők maradnak, mintha most el kellene kezdenem a kiadással foglalkozni úgy, hogy nem tudom, kik vennék ki. - És mit jelent ez, mennyi jelentene nektek megoldást?
Kicsit meglepetten néztek egymásra, szerintem ők sem gondolták, hogy belemegyek, és így tudunk beszélni erről. Aztán Juli szólalt meg.
- Hát őőő… Fele annyink van rá, mint amennyi a lakás a rezsivel együtt. De ez csak átmeneti, vállalok különórákat, és jövőre osztályfőnök leszek. És András fizetése is emelkedni fog.
Erre nem számítottam, azt gondoltam, hogy pár tízezer forintról lehet szó, de ez jóval több, mint ami barátilag belefér. Bár nekem effektíve nem volt szükségem erre a pénzre, mert volt saját lakásom, és kijöttem a fizetésemből, de azért rosszul se jön a mellékes. Ugyanakkor azt is tudtam, hogy tényleg nem tudnának hová menni, és nem akartam kidobni őket.
- Öhm, erre nehéz most válaszolnom, ez elég sok pénz.
- Persze, megértjük - mondta Juli.
- És tényleg csak átmeneti időről van szó - erősített rá András.
Kis hallgatás után szólaltam meg: - Ezt át kell gondolnom. Örülnék, ha maradnátok, és megértem a problémátokat, de akkor is gondolkodnom kell rajta.
András és Juli egymásra néztek. Juli bólintott egyet, majd András még nagyobb zavarban, de némi határozottsággal kezdett beszélni.
- Julival már sokat beszéltünk erről, mielőtt most felhoztuk. Azt is el akarjuk mondani még, hogy mi egy D/s kapcsolatban élünk. Ez azt jelenti, hogy én domináns, irányító vagyok a kapcsolatban, Juli pedig alárendelt. Én hozom meg a döntéseket, és Juli az én parancsaimat teljesíti. A szexben is, és a hétköznapokban is. Nem tudom, ez mennyire hangzik vadul így elsőre…
- Egyáltalán nem, tisztában vagyok a BDSM-mel. De hogy jön ez most ide?
- Igen, hát van néhány barátunk, aki ezt tudja is rólunk, de nemcsak ezért akartuk elmondani. Azt beszéltük meg Julival, hogy ha belemész abba, hogy elengeded a bérleti díj felét, akkor amíg az anyagi helyzetünk nem rendeződik, és nem tudunk rendesen fizetni… - nyelt egy nagyot - Juli téged is szolgálni fog - fejezte be végül.
folyt.köv.