"Petike" története 20

- Hogy elrepült az a 37 nap, ugye?
- Sokat kínoztál és használtál ez alatt az idő alatt, úgyhogy végül is igen, Bár vártam is, mert kíváncsi vagyok, mi lesz az ára annak a múltkori hatalmas orgazmusomnak.
- Nos, ugye én azt szeretem, ha megküzdesz az orgazmusért és utána meg gyakorlatilag meg is bűnhődsz érte, mert olyat éreztél, amit szinte meg sem érdemelsz, de azért mégis megengedtem. Szóval most sorolj olyan dolgokat, amiket nem szeretsz.
- Hm, hát, ha a játék végén vagy közben nem én elégíthetlek ki. Ha magamnak kell kivernem, elrontott orgazmus, élvezés utáni kínzás. Esetleg a farkam élvezés utáni túlizgatása, bár azt már megszoktam, hogy az szinte mindig van, ha élvezhetek. Több orgazmus egymás után megállás nélkül. Nagyjából ezek.
- Nos, akkor most ezekből jön egy jó pár együtt. És nyugi, ha nem magadtól sorolod fel, akkor is ezt csináltuk volna.
- Azt hiszem, most már tényleg bánom azt a múltkori orgazmust. De végül is én választottam ezt a lehetőséget. Mi a feladat?
- Azért az elmondottakból kitalálható, hogy mivel kezdjük. Magadnak fogod verni egy elrontott orgazmusig. Az elrontott orgazmusnál a sperma egyáltalán nem spriccel, hanem csak kifolyik a farkadból. Minél inkább spriccel, annál szarabb lesz, ami utána következik. Nem mondom, hogy nem lesz amúgy is szar, de azt azért nem javaslom, hogy rontott helyett inkább rendesen kiverd magadnak.
- Meg se fordult a fejemben. Ha egyszer az a feladat, hogy elrontott orgazmusom legyen, akkor azzal fogok próbálkozni. Csak hát hónapok óta nem vertem magamnak. Akkor is inkább többször egymás után kellett, nem tudom, meg tudok-e állni pont ott, ahol kell.
- Lassan kell csinálni, az a titka. Kezdheted is.
Peti elkezdte húzogatni magának a bőrt a farkán. Négy-öt perc múlva apró lendülettel kifröcskölt belőle némi sperma.
- Hát én ezt nem nevezném teljesen elrontottnak.
- Sajnálom, így sikerült, és köszönöm, hogy ha csak ilyen minimálisat is, de élvezhettem.
- Jó, akkor most megvárjuk, míg nem áll föl, és amikor lankadt, akkor húzogatod, de csak amíg lankadt, amint újra merev, abbahagyod, megvárod míg lelankad és akkor húzogatod, és ezt ismételjük, amíg azt nem mondom, hogy elég.
Elég sokáig tarott, de így azt értem el, hogy a sperma nagy része, ami még Petiben volt, olyankor folyt ki belőle, amikor épp lankadt volt a farka, bár minimális orgazmusokat így is érzett.
- Látom, nagyon lihegsz, de ez még csak a bemelegítés volt. Most már lehet merev a farkad, amikor vered, és most az a parancs, hogy verd ki kétszer egymás után megállás nélkül. És ne feledd, csak az számít teljes kiverésnek, ha csöppen is valami a farkadból – mondtam és megtöröltem Peti farkát egy papírzsepivel, hogy biztosan ellenőrizni tudjam, hogy mikor jön belőle a következő verés eredménye.
- Peti, hahó! Attól, hogy megvolt az első spriccelés, nem állsz meg, nem lassítasz, folytatod a másodikig.
- Igenis, bocsánat.

- Na, jól leizzadtál, de azért csak megy ez neked – mondtam, mikor Peti végre túl volt a második kilövellésen is. – És tudom, hogy most már annyira kifacsartalak, hogy semmilyen játékra nem vágysz, de most következnek a kínzások. És ugye tudod, hogy az első rontott orgazmust leszámítva a többinél elfelejtetted megköszönni, hogy élvezhettél, amiért külön büntetés jár.
- Basszus tényleg, ne haragudj, köszönöm, hogy élvezhettem. És ezt is megtanulhatnám már, hogy ha magamnak kell csinálnom, akkor se szabadna elfelejtenem megköszönni. Csak azért, amikor te okozod az más, ezekben nincs sok köszönni való. Mármint van: az, hogy megengeded, csak ez így nem ugyanolyan. Áh, már megint beszélek összevissza, mindegy, büntess meg.
- Azért jó fej leszek, olyan kínzással kezdjük, amit szeretsz. Meg foglak korbácsolni.
- Köszönöm.
Ezután Peti kezeire egy-egy bőrbilincs került. Ezekhez köteleket kapcsolva kikötöztem úgy, hogy a kezei szét legyenek tárva és a kötelekkel olyan magasra húztam, hogy épphogy meg tudjon állni lábujjhegyen. Majd egy korbáccsal addig ütöttem a hátát és comja hátulját míg ezeket a részeket szinte teljes egészében piros csíkok nem borították.
- A fenekedre most nem sok ütés jutott, és a szép kerek popódat látva az jutott eszembe, hogy…
- Hogy megdugsz.
- Szeretnéd! És ne dumálj bele, ha mondok valamit. Szóval az jutott eszembe, hogy mindig valamilyen eszközzel fenekellek, pedig kézzel is tök izgalmas, úgyhogy eloldozom a köteleid és utána gyere, feküdj az ölembe.
- Igenis. És bocs, hogy megint pofázok, de azért mondom, hogy nem számítottam rá, de ettől a korbácsolástól valahogy újra felizgultam. Szóval akár egy újabb elélvezésre is képes vagyok, pedig nem gondoltam volna, hogy az eddigiek után ma még újra vágyni fogok egyre.
- Akkor örülj neki, hogy mégsem annyira élvezés utáni a kínzás, amit kapsz. De arról ne is álmodj, hogy ma még egy orgazmust engedek. Mit ma?! Ebben a hónapban ne számíts többre. Azt meg tanuld már meg végre, hogy orgazmusra akkor vagy képes, amikor én parancsolom, illetve akkor lehet, amikor én megengedem.
- Tudom én azt, bocsánat, csak ma ilyen pajkos, visszabeszélős kedvemben vagyok. Legalább van miért büntetned. Ez a fenekelés meg most igazából kifejezetten jól esik – mondta Peti, ugyanis míg mindezeket beszéltük már az ölemben feküdt és paskoltam a fenekét. Amit aztán egyre erősebben és erősebben ütöttem. Kb. tíz perc elteltével megjegyeztem:
- Szép, szép, de még messze nem olyan piros, mint amit el szeretnék érni. Most már értem, miért fenekellek mindig valamilyen eszközzel. Választhatsz: még tíz perc folyamatos fenekelés bőrpaskolóval, vagy 12 komoly ütés nádpálcával.
- Hát a pálca elég komoly nyomot hagyott a múltkor is, most inkább a paskoló.
- Azért tíz perc folyamatos ütlegelés paskolóval szintén komoly. Biztos?
- Nézd, te mondtad, hogy választhatok. Tudom, hogy te a pálcát jobban szereted, de én inkább a bőrpaskolót választanám most. De ha úgy gondolod, hogy azt érdemlem, hogy előbb paskoló, majd meg is pálcázol, az ellen sincs kifogásom.
- Nem, most igazad van, én mondtam, hogy választhatsz - mondtam és elkezdtem ütlegelni Peti fenekét, aki az utolsó egy-két percben már nagyon kapkodva vette a levegőt.
- Legyen már vége – suttogta Peti elcsukló hangon.
- Na ez az, amiért további két percig nincs még vége – válaszoltam. Ezt a további két percet Peti már méltósággal tűrte, mert tudta, ha nyavalyog, azzal azt éri el, hogy még többet kap a fenekére.
- Na, most van vége.
- Köszönöm.
- Ne örülj, a fenekelésnek van csak vége, a kínzásoknak még nem.
- Azt is köszönöm.
- Térdelj le! – mondtam, majd Peti heréit elkötöztem, a kötet hozzáerősítettem egy súlyzóhoz, ami ott volt.
- Azt hittem, egy kisebb súlyt raksz rá, és guggolásokat kell így csinálnom, de az egy nehezebb súlyzó, azt nem tudom a herémmel fölemelni.
- Nem kell fölemelni, ez most arra szolgál, hogy térdelve maradj. Kezeid hátra! – Peti kezeit hátul összebilincseltem, majd egy kötéllel fölfelé húztam és rögzítettem.
- Ez így nem valami kényelmes.
- Ezt örömmel hallom, mert pont ez a célja ennek a testhelyzetnek.
Ezután Petivel szemben egy állványra fektettem egy gyertyát úgy, hogy a viasz pont Peti farka végére csöpögjön.
- Na ehhez mit szólsz?
- Azt, hogy ha farkam tövére menne, annyira nem bánnám, de így, hogy makkomra csöpög annyira nem jó. Ráadásul nincs valami magasan, úgyhogy eléggé fáj is.
- Remek. De ugye azt tudod, hogy ha nem állna a farkad, akkor egy csepp se menne rá, de te tudod. Illetve rád bízom, mert a következő kb. fél órát így töltöd. De addig kuss, mert ha megszólalsz, újraindul a félóra. – Ezzel leültem gyönyörködni Petiben.
- Bármennyire is kínzás ez, azért szerintem élvezed, ha folyamatosan áll a farkad. De mára ennyi elég ebből – mondtam alig húsz perc után és elfújtam a gyertyát, de azért még egy adag forró viaszt rázúdítottam belőle Peti izmos mellkasára.
- Szerintem is, mert azt a fél órát már biztos bőven túlhaladtuk.
- Tévedsz, alig húsz perc volt, csak hát nagyon másképp telik az idő ilyen helyzetekben. Viszont most jön az a rész, ami egyáltalán nem fáj, mégis ezt fogod a legkevésbé szeretni.
- Úgy élvezel el, hogy nem én elégítelek ki, ugye? – kérdezte Peti szomorúan
- Bizony – mondtam – majd Peti elé állva elkezdtem verni a farkam.
- De ne már, neked is jobb lenne, ha megdugnád a számat, nem?
Erre inkább már nem szóltam semmit, csak vertem magamnak tovább, és így hamarosan beterítette Peti arcát és felsőtestét a kilövellő spermám.
- Köszönöm, hogy ha nem is én elégíthettelek most ki, legalább rám élveztél.
Ekkor letérdeltem én is Petivel szemben és magamhoz öleltem:
- Én meg köszönöm, hogy kiélhetem rajtad minden vágyamat.