Egy petgirl élete: Nyaralás 1.rész ( fiktív )

Ismét eljött a nyár és vele együtt a nyári szabadságolások időszaka. Míg mások a szabadságukat utazgatással, itt - ott nyaralással, pihenéssel töltik, addig Szofi-nak ez a kutyaként való létezés időszaka.

Ebben az időszakban a lány 24/7-ben kutyaként éli a mindennapjait. Ez azt jelenti, hogy olyankor megszűnik emberek lenne és teljesen átlényegülve kutyaként létezik. Ami annyit tesz, hogy ilyenkor 0-24-ben négykézláb közlekedik, ugatva, nyüszítve, vonyítva kommunikál, egy emberi szót sem ejt ki a száján. Általában semmiféle emberi viselkedésre utaló magatartást nem tanúsít. Ez alól kivételt képez, amikor a konyhában kinyitja a hűtőt, hogy kivegye az ételt, vagy mikor pl: úgy játszik magával, hogy hol egy labdát, hol egy botot dob el, amit vissza kell hoznia.

Ez így volt az elmúlt 5 évben, az Urával való D/s párkapcsolatukban. Ezt a hagyományt Szofi nem akarja megszakítani, annak ellenére sem, hogy egyedül maradt Gazdi nélkül.

A lány hosszú hónapok óta várta már ezt a napot és most végre elérkezett. Ma reggel a szokottnál is korábban kel és izgatottan készülődik. Bő 1 hétre előre megfőzi a kajákat, amit az elkövetkező ( a maival együtt ) 8 napban fog enni. Úgy tervezi, hogy 2 hétig lesz kutya, és majd a következő vasárnap, nem holnap, hanem rá 1 hétre fogja elkészíteni a következő heti ennivalót.

A kutyaként töltött napjait kint fogja tölteni a kertben, a házból kizárva, meztelenül, az udvar végében, a kennellel szemben álló vastag törzsű fa alatt lévő XL méretű, strapabíró, időjárás és hőmérséklet álló, 114 x 81 x 70 cm ( H x M x Sz ) kutyaházhoz láncolva.

A hátsó ajtó zárja időzáras, némi módosítással. Ez annyit jelent, hogy olyan időzáras, aminél megoldott, hogy kulccsal is ki lehessen nyitni, ne csak akkor, amikor a számítógepbe beprogramozott idő letelik.

Szofi, úgy állítja be az időzárat, hogy az naponta 2x, mindössze 5 percre kinyissa az ajtót. Ez az idő arra bőven elég, amire a lány kitalálta magának ezt az idő limitet, hogy bemenjen a konyhába, kivegye a hűtőből a kajáját és vissza térjen a hátsó udvarra.

A lány kerti intimszférájáról a telket teljesen körbe ölelő, kő kerítés mellett az udvart díszítő és egyben biztonságot adó tuják gondoskodnak. Senki nem veheti észre, sem az utcán a háza előtt elhaladó járókelők, sem pedig a környező házakban lakó szomszédai, a korábban Uraként, most saját magát kutyaként tartó, meztelen lányt, aki most 2 héten keresztül kiteszi magát az időjárás viszontagságainak. A hőségnek, és a nyári záporoknak, zivataroknak egyaránt.

A meteorológia az elkövetkező néhány napra, nappalra 34 fok, estére 15-18 fok körüli hőmérséklet mondott, de azért számítani kell 1-2 futó zápor kialakulására. A kutyaház falai 15 mm vastag fenyőfából készültek, amelyeket 20 mm vastag polisztirol szigetelés borít, amely a hűvösebb nyári estéken is biztosítja a meleget számára. Bár nem szoktak annyira hidegek lenni a nyári éjszakák, de azért hűvös, főleg meztelenül, ahogy Szofi szokott lenni, amikor kutya.

Mikor egy kajával elkészül, edénybe önti és beteszi a hűtőbe. Minden edény tetejére fel ragaszt egy cetlit, így jelöli meg melyik az, amelyiket hétfőn, kedden, szerdán, csütörtökön, pénteken, szombaton és vasárnap kell meg ennie.

Szofi rendszeres víz utánpótlásáról, az autómata öntözőrendszerrel összekötött 20 literes tartály, és az ahhoz csatlakoztatott kerti slag gondoskodik, ami folyamatosan a lány itatótáljába tölti a vizet.

Délután 1-2 óra felé, mikor mindennel elkészül a tükör elé áll, majd hosszú másodpercekig csak bámulja magát, majd megszólal:

- Ha tényleg készen állsz vetkőzz le! - mondja magának.

Úgy érzi, hogy valóban készen áll, így ledobja magáról minden ruhadarabját, és meztelenül, kihúzva magát, egyenes háttal áll a tükör előtt. Majd lenyúl a tükör alatti kis asztalhoz és fel vesz egy széles, acél nyakörvet, melyet miután felveszi, egy lakattal rögzít.

Amint ezzel elkészül, odanyúl és párszor meghúzza, feszegeti, de mégsem moccan, nagyon masszív darab. Majd az erősen hozzá rögzített fémkarikához lakatol egy vasláncot és feldugja a popsijába a kedvenc cica farokban végződő anal plugját.

- Négykézláb kövess! - parancsolja magának, mintha csak Ura mondaná neki.

Letérdel, négykézláb ereszkedik és így megy az ajtó felé. Az útja a hátsó udvarra vezet, a kennellel szemben álló vastag törzsű fa alatt lévő kutyaházhoz.

Ennek a nagy fának a hatalmas lombkoronája nyáron mindig kiváló árnyékot ad, amikor korábban Ura, most Szofi egyedül, a kert végében a lánc másik végét az ott elhelyezett masszív kutyaházhoz rögzített fémkarikához lakatolja.

Mikor a lány először volt ebben a helyzetben, ehhez a kutyaházhoz kiláncolva, négykézláb bejárta a területét, ami nem túlságosan nagy. A kutyaház akkora, hogy ha Szofi összehúzza magát akkor éppen csak elfér benne. Viszont cserébe nagyon masszív darab, mert amikor 1-szer, 2-szer megrángatta a láncát a ház tökéletesen stabil maradt. Az ólban körülnézve észrevette, hogy le van terítve egy pokróc. Azóta is ez az egyetlen pokróc minden kívánsága, legalább is egy kutyához képest mindenképpen.

Szofi már az első alkalommal belátta, hogy esélye sem lenne elszökni innen. Nem mintha annyira el akart volna menekülni.

A lánc most is annyira rövid, hogy a nagy fa, hatalmas lombkoronája alól ki sem ér, de ez talán ebben a kánikulában nem is akkora baj, ha Szofi árnyékában van. Míg eljön az az idő, hogy bemehet a házba a kajáért, addig lefekszik a fűbe és vár, mást nem nagyon tud tenni úgy sem.

A hátsó ajtó időzáras zárja legközelebb estefelé nyílik ki, hogy Szofi négykézláb be tudjon menni a házba a vacsorájáért. Miután vissza láncolja magát a kutyaházhoz, négykézláb maradva odamegy az etetőtálhoz. Mivel a levest és a másodikat egybeöntötte egy moslékot kapott az amúgy külön külön finom ételekből.

Nem nagyon szép látvány, és hát az íze sem túlságosan finom ebben az állapotban, de nincs mese Szofi-nak meg kell enni, különben éhesen marad. Bár időbe telik, apránként megeszi. Ügyelve, hogy a kezét még véletlenül se használja ehhez. Az itatótálban lévő vizet is nyelvével és a szájával lefetyeli, szívja ki.

Nem annyira hideg az éjszaka, de azért valamelyest hűvös van, főleg meztelenül, így Szofi be húzódik a kutyaházba. Egy jó darabig nem tud elaludni, és nem csak azért, mert kicsit kényelmetlen, de azért sem mert gondolkodik.

Eszébe jutott, milyen perverz ribanc volt 5 évvel ezelőtt, mikor először hagyta Urának, hogy egy láncra vert kutyát csináljon belőle, de mindig amikor a megrángatja hűvös és hideg fém vagy bőr nyakörvét, megrángatja a hozzá lakatolt láncot, hallgatja
lánc csörgését, teljesen benedvesedik, teljesen felizgul. Egyik kezével a mellét simogatja, a másikkal a punciját dörzsölve addig masztizik, amíg remegve el nem élvez. Nem mer sikítani.

- Nem is annyira rossz ez. - mondja magában, mint mindig, amikor így van a hátsó kertben, a kutyaházhoz kiláncolva, meztelenül. Majd elnyomja az álom.


Folyt köv...