A vonatút folytatása 3.

Ügyesen szoptok kis köcsögök, de azért még van mit tanulni.
Felhúzta a gatyáját, miután szép fényesre nyalatta a makkját és a golyóit is.
-Te öltözz és menj, kezeld a jegyeket-mondta a fiatalabbnak, aki nagyot sóhajtva, engedelmesen felöltözött, majd kiment a fülkéből.
-Azt kérdezted, hogy mit kell azért csinálni, hogy a segged olyan legyen , mint a srácé?- csinálhattad volna jobban a szopást, most el foglak verni, mondta.
- Térdelj fel az ülésre és dűtsd ki a feneked, hogy jól feszüljön.
Feltérdeltem, a farkam úgy lüktetett, hogy majd szétrobbant, de azért kezdtem félni is kicsit.
A férfi bezárta az ajtót, majd a számba tömte az alsónadrágomat, kihúzta az övét és elkezdett fenekelni.
Az első ütések, mintha égő parazsat nyomtak volna bőrömhöz, jó hogy betömte a számat, mert biztos ordítottam volna.
-Fordulj meg mondta, vagy 20 csapás után, a másikat is ki kell pirosítani.
-Megfordultam az ülésen, majd újabb csapások sorozta ért, fájtak és égettek, de aztán egyszerre mintha már vártam volna az ütéseket, jobban és jobban dűtöttem a seggem, feszült a bőr és csattant a szíj.
A farkam úgy lüktetett, hogy szétrobbant már majdnem.
-Na most fog fájni, mondta, majd egy kis ostort húzott elő a táskájából. Most csak piros a segged, de ki is fogom csíkozni-mondta.
- Szólni nem tudtam, hiszen az alsóm a számban volt.
Teljesen le kellett ereszkednem a könyökömre az arcom az üléshuzatot érte.
-Hat-hat csapást fogsz kapni, mert nem akarom , hogy ne tudj ülni a további úton.
-Felkészültél?-kérdezte.
-Hátranéztem, bólintottam.
-Az első hat csapás úgy fájt, hogy könyek törtek ki a szememeből, a második hat után pedig összerogytam, ha tovább üt, szerintem elájulok.
- Kiszedte a gatyámat a számból, tiszta nyál volt.
-Na látod csak ennyi kell egy kis veréshez-mondta, elrakta az ostort, felcsatolta a derékszíját és kiment a fülkéből.
Lassan öltöztem fel, amikor a gatyámat felhúztam , majdnem felordítottam, vajon hogy nézhet ki?- gondoltam.
Lassan felöltöztem, de a farkam nem tudott nyugodni.
Leültem, de fel is pattantam azonnal, annyira fájt még a verés. Kicsit állok gondoltam, kiléptem a folyosóra, elindultam a mosdóba, megmosni az arcomat.
Mikor visszaértem a fülkébe, a fiatal kalauz várt rám. Rám nézet, majd megkérdezte? Ostorral is vert?
-Igen feleltem.
-Mennyit kaptál-kérdezte?
-12-őt az ostorral –feleltem.
-Az jó, mondta én 24-et kaptam tegnap, éjszaka csak hason fekve tudtam aludni, vizes törölközővel a fenekemen.
-Látom felizgatott a verés- mondta mosolyogva.
-Igen feleltem, de ő már kibontotta a sliccemet és kibújtatta a gatyámból merev farkamat és bekapta.
Nem kellett sokat szopnia, alig 2-3 perc múlva telelőttem a száját a forró spermámmal.
-Úhh a fenébe, mondta és gyorsan összeszedte magát, lassít a vonat állomás jön, megint kikapok- és kiviharzott a fülkéből.
A kabátomat az ölembe vettem és az út további részén elbóbiskoltam.
Egyszer kinyílt az ajtó, és nem ment a vonat. Az idősebb jegykezelő állt előttem.
-Nem száll le –kérdezte, végállomás, megérkeztünk.
-De, de , köszönöm-mondtam.
-Felálltam, majd felvettem a kabátom, és indultam kifelé.
-Ha máskor is kezelést szeretne, erre a címre jöjjön, mondta és a kezembe csúsztatott egy kis cédulát.
- Köszönöm, feleltem.
-Viszontlátásra, vigyorgott kajánul.
-Viszontlátásra, mondtam.
Leszálltam és elindultam hazafelé, otthon a tükörben megszemléltem a művét, égőpiros fenék, lilás csíkok, de egyik sem mély.
Ahogy nézegettem a verés nyomait, csengettek.
Kimentem az ajtóhoz…
( folytatás következik)