A pizzafutár (2. rész)

-Hiába fickándozol, a markomban vagy - súgta kéjes hangon a nõ, egészen közelrõl a srác arcába, miközben még közelebb húzta magához és fokozta a szorítást a heréken.
A fiú halkan felnyüszített és újabb gyámoltalan kísérletet tett a szabadulásra, aminek ezúttal két pofon lett a jutalma. Egy tenyeres és egy visszakézbõl, gyors egymás után.
Ez most sokkal erõsebb volt mint az eddigiek, a füle is becsengett tõle. Viszont, lassacskán kezdett eljutni a tudatáig hogy mi is történik valójában. Az agya végre újra elkezdett normál üzemmódban funkcionálni és gondolatok tömegei cikáztak át rajta:
-"Megaláz egy nõ"..."miért hagyom ezt?"...."talán mert titkon mindig erre vágytam?!?!"...."mivan, ha meglát valaki?"
Ez utóbbi gondolat élesen nyilallt bele az elméjébe és ennek hatására nyakát kitekerve próbált hátrapillantani, hogy valami kíváncsi szomszéd nem figyeli- e árgus tekintettel az elõadást, illetéktelenül.
-Ne aggódj, nem lát ide senki - nevetett a nō, mintha olvasná a gondolatait és állánál fogva visszafordította a srác fejét, majd jóval szigorúbb hangon folytatta:
-Elõre nézel! Szem lesütve! Kezeket a kerítésre! - jött az újabb, ellentmondást nem tûrõ parancs, majd egy újabb megaláztatás: a hölgy egyszerûen arcon köpte áldozatát.
Ahogy a fú érezte a meleg nyálat lefolyni az arcán, végleg megtört a maradék ellenállása és tehetetlenül tûrte, hogy a nõ tenyerével szétkenje az anyagot a képén.
-Így ni. Most már van rajtad valami értékes is hahaha - nevette ki a sìrással küzdõ szerencsétlent. - Hoppá, odalent meg mi történik eközben? - kérdezte csodálkozást színlelve.
Az történt ugyanis, hogy hõsünk intenzív merevedésbe kezdett a nõ markában.
-Pontosan, ahogy sejtettem: arra izgulsz, ha megaláznak ugye?
-Én....nem...nem tudom...
-Senki se vett még így kezelésbe mi?! Na most megkapod amit érdemelsz! Egy szánalmas csicska vagy!
-Igen, az vagyok - suttogta rekedten, végleg beletörōdve, hogy neki ez a sors jutott.
Ezután felgyorsultak az események. A hölgy módszert váltott és már nem csak szorította a heréket, hanem elkezdte erõteljesen masszírozni, simogatni a nadrágon keresztül. Persze nem maradt ki , a mostanra már teljesen felkeményedett fasz sem.
-Gyerünk, mozgasd a csípõd! - jött az újabb utaítás és a srác engedelmeskedett, ágyékát kéjesen dörzsölte a nõi tenyérhez. -Ezaz. Most csókolj kezet! - mondta és a fiú elé tartotta szabad kézfejét, aki mohón csücsörítve vetette rá magát a felkínált testészre és hevesen csókolgatni kezte.
A nõ egy darabig engedte neki, majd hirtelen szájon vágta a fiút.
-Jól van ennyi elég lesz! - majd kosztott még néhány pofont és leköpést felváltva.
A srác szeme könnybe -és nyálba lábadt, és arca nem csak az ütésektōl égett, hanem a megszégyenítéstõl is. De valahogy mégis így tûnt rendjénvalónak.
Közben odalent is zajlottak az események. Farka már alig fért a nadrágba és a nõ egyre intenzívebben folytatta az izgatást. Hirtelen ráeszmélt a hölgy végsõ céljára, hogy megaláztatása csúcspontjaként a saját gatyájába élveztesse. Ez ugyan felvet pár kínos kérdést, például hogy megy vissza az étterembe ilyen lucskosan....de nem érdekelte már a kéjen és a kínon kívül semmi.
Érezte , hogy elkerülhetetlenül egyre közelebb jut a végzetéhez. Ezalatt a nõ egyre csak biztatta, egyúttal becsmérelte is, miközben a pofonok is csattogtak.
Végül nem bírta tovább és elemi erõvel robbant ki belōle az orgazmus. Érezte, hogy a szokatlanul sok sperma hogyan árad szét az alsónadrágjában és folyik le még a combján is.
Vége volt. Lihegve remegett a nō elōtt, a kerítésbe kapaszkodva.
-Na most már tudod hol a helyed, szánalmas csicska - szólt megvetõen, de azért elégedett tekintettel mérte végig a tényleg szánalmas látványt nyújtó futárt.
-Igen asszonyom - válaszolt megtörten és alázattól csöpögõ hangon.
-Helyes. Talán a késõbbiekben tudlak majd valami értelmes dologra is használni....még meglátom. Most pedig kapsz valamit útravalónak. Nesze!
És ezzel egy minden eddiginél nagyobb adag nyálcunamit zúdított a képébe.
-Le ne merd törölni, majd csak a kocsiba! Na takarodj a szemem elōl, mielõtt kihûlik a kajám!
-Igenis asszonyom! Jó étvágyat, szép estét - hadarta és iszkolt is a kocsihoz hátra sem mert pillantani, mert érezte , hogy ezúttal a hölgy mustrálgatja szemérmetlenül távolodó alakját.
A szerepek felcserélõdtek.



Folyt. köv.