Az eddigi legkegyetlenebb verés, amit valaha kaptam 8.rész ( kitalált )

10 percig próbálok mozdulatlanul állni a fejemen a kezemmel, teljesen meztelenül. Hallom az elhaladó autókat, és a gyalogosok lépteit és hangjukat. Egyszer hallom, hogy egy pár elmegy az ablak előtt, és suttognak. Rám mutattak és nevettek? Ó, ha csak hallanám a szavakat, amiket mondanak! Éppen letelik a 10 perc, amikor Adriana vissza jön értem.

Fel kísér az emeletre, a hálószobájába, le ül az ágyra, a gyönyörű lábait felemelve, elém tartja a csizmás lábát.

- Nyald! -parancsol rám.

Nagyon tetszik, hogy a vadítóan gyönyörű, Adriana Úrnő a bőr, miniruhájban ül előttem, közben én nyalnom a csinos lábaira felhúzott csizmáját. Amikor úgy gondolja, hogy már eleget nyaltam az egyik csizmát, cserél, és a másikat tartja elém.

Baromi szerencsésnek érzem magam amiatt, hogy Dóri beleegyezésével, engedélyével, esetlegesen pararancsára órákat, napokat tölthetek vele. Nagyon boldog vagyok, hogy Dorottya és Adriana Úrnőimmel, a két gyönyörű Dominámmal, nem csak Ők, de én is rendszeresen kiélhetem minden vágyamat. Dórival délután még csókolózunk egy parkban sétálva, Adrival beszélgetünk, sétálunk, este pedig ordítok valamelyikük, esetleg mindkettőjük gyönyörű kezei által okozott fájdalmaktól.

- Verd a pöcsöd, miközben nyalsz! - jön a következő parancs.

Az egyik Imádott Úrnőm szájából ez a mondat mindig a lelkemig hatol, kizárva a világot, csak őt látva teszem amit mondott. Verem és csak verem, hol a csizmás lábaiba feledkezve, hol elveszve a tekintetben, ajkaiban. A farkam kitőrni készül, mikor érzem, hogy a tenyere csattan az arcomon, egyszer, kétszer, háromszor, közben újra a fülembe súgja, verd a pöcsöd...

Legalább 30 perc nyalás után, Adriana Úrnő megengedi, hogy fel öltözzek, majd leülünk a nappaliban beszélgetni, nem sokkal később megérkezik értem Dóri és egy kicsit még folytatódik a beszélgetés, aztán Adri ki kísér a ház elé. Ekkor veszem észre, hogy egész délután itt voltam nála, már kezd sötétedni.

Ahogy kijövünk Adritól, még inkább azt érezem, hogy el fogok ájulni. Alig érzem a meggyötört testemet, leginkább a fenekem fáj iszonyatosan. Olyan állapotban vagyok, hogyha Adriana nem hívja fel Dórit, hogy jöjjön el értem, azt sem tudnám, így hogyan jutnék haza. Legszívesebben elsírnám magam a fájdalomtól, amit később, hazafelé az autóban meg is teszek.

Még életemben nem vertek el ennyire. Ebben a verésben, amit az imént kaptam, Adrianatól az eddigiekkel ellentétben most sokkal nagyobb volt benne a szadizmus, és a kegyetlenség, mint amekkora általában szokott lenni. Ma Adriana mutatott egy olyan hideg, rémisztő és rideg világot, ami rohadtul meg lehet ijedni.

Hazaérve Dóri fel segít a közös hálószobánkba, és besegít az ágyba, ahol egy nagy adag altató segítségével át tudom aludni az éjszakát. Reggel miután felébredek az első dolgom, hogy megnézzem az elvert fenekemet a tükörben. Tele van vastag kék és lila csíkokkal az egész fenekem, egészen a combom közepéig.

Aztán felébred Dóri is, vissza fekszem egy kicsit az ágyba, és megszeretget, puszilgat és ölelte.

- Nagyon büszke vagyok rád szívem, hogy kibírtad életed eddigi legnagyobb verését! - mondja.

- Mostantól kezdve bármennyire elverhettek Adrival, mivel úgy érzem, hogy tegnap megtudtam azt amire annyi ideje csak vágyakoztam, hogy milyen is az igazi büntetés. Ha kibírtam egy ekkora verést akkor bármekkorát ki tudok.

- Van itt valami. Igazából megbeszéltem Adrival, hogy nagyon vigyázzon rád, vannak férfiak, akiket viszont tényleg igazi büntetésben részesít, őket sokkal jobban, véresre szokott verni.

Ez most ledöbbentett. Vajon Dóri, vagy Adriana, esetleg mindketten még ennél erősebben is el vernének e?

Mindenesetre ez mintsem változtat azon, hogy megkaptam életem eddigi legkegyetlenebb verését, ami után napokig, mindennap élvezettel nézem a tükörben a durván elvert fenekem látványát, újra és újra felidézve a kegyetlen szenvedéseim részleteit.


Folyt köv....