Evi úrnő és az átadás 3

Mint előző cikkemben, utalva rá Evi úrnő egy napra átadott az egyik barátnőjének használatra. Először Evi úrnő mondta el ,hogy ha rosszat hall rólam akkor nagy bajok lesznek és mindent tegyek meg, hogy a barátnője Klau úrnő kedvére alázhasson. Megfogadtam a tanácsát. Majd mondta ki van készítve a ruhád és a nyakörved vedd fel. Így is tettem. Egyből el is indultunk. Klau kiadta a parancsot “itt parkolok nem messze addig négykézláb jössz kisállatkám és már kattant a póráz a nyakörvön. Nagyon megalázó volt a nyílt utcán menni de szerencsére nem volt ismerős és kevés volt a járókelő. Majd az autóban a csomagtartóban töltöttem az utat. Egy kis vidéki tanyán lakott Klau. Egyből egy istállóba vitt be. Parancsolta vegyem le minden ruhám. Nem haboztam így is tettem. Majd mondta ma ez lesz az otthonod. Eddig kutya voltál de átnevellek csődörré, ha jól viselkedsz kis csődöröm még akar fedeztetek veled. Tetszett a gondolat de nem tudtam mire gondol pontosan. Először kérte várjak kicsit és kis vártatva különböző Lovas cuccokat hozott elő. Zabla nélkül nem lehet lovat betanítani mondta és belerakta a számba a zablát amivel irányított. Majd a hátamra egy nyerget tett. Amit jó erősen rám kötött. Ezután felült rám egyik kezében a zablát mozgatta másik kezében egy lovagló pálcával hatalmasat húzott rám ezzel jelezve az indulási szándékát. Néhány kör megtétele után kezdtem fáradni. Ha tempó lassulását ő egyre erősebb ütésekkel ellenezte. Majd egy idő után leszállt rólam. Kezdésnek nem is rossz mondta majd levette a nyerget rólam. Körbe sétált majd mondta: “ szép dolog Evitől, hogy kölcsönadott de ti lovak olyan egyformák vagytok mi lesz ha összekeverlek és rossz lovat adok vissza neki” a zabla miatt érthetően beszélni nem tudtam , úgyhogy erre választ nem tudtam neki adni. Láttam rajta hogy valamin nagyon gondolkodik majd egyszer csak meghúzta a zablát ami majd széttépte a számat. Bevezetett egy szűk folyosóba. Lábam kezem nyakam szorosan lekötötte szinte mozdulni nem bírtam. Majd közben mondani kezdte Klau úrnő: “ tudod minden lónak van egy száma amit belesütnek és így nem lehet összekeverni de neked ilyened még nincsen de most kapsz egyet. Közben két vas rudat kezdett gázégővel melegíteni. Még arra se volt idő hogy felfogjam mi fog történni . Már óriási forróságot és fájdalmat éreztem farpofámon. Üvöltöttem ahogy bírtam. Két számot kaptam de nem láttam pontosan. A két rettentő égetés után vízzel lelocsolta az valamennyire enyhítette a leírhatatlan fájdalmat. Ilyent se éltem még át megbillogoztak. Klau úrnő eloldozta a kötéseket majd egy istállóba vezetett. Ez lesz a helyed itt most pihenhetsz. A kannában van víz abból ihatsz. Az etető vályúba tettem neked finom csemegét azt megeheted. (Alma és néhány gyümölcs volt). Majd rám zárta az istálló ajtót és annyit mondok ügyes voltál lovacskám nem sokára visszajövök …. Folyt köv.