Mondd, mit ér a léted, szutyok! -9

Az éjszakát kint kellett töltenem a teraszon a ketrecemben! Én már viszonylag korán fent voltam, ám Gazdám, és haverja jól belehúztak az alvásba, 10 óra is elmúlt már, mire mozgolódásukat hallottam a lakásból.
Elsőként Gazdám lépett a teraszra.
-Na, te szutykos korcs! -mondta nekem.
-Már ébren vagy? -Hogy rohadjál meg! -folytatta mondandóját. Majd erőteljesen bele rúgott a ketrecembe, úgy, hogy az egész ketrec, benne én is, megremegett.
-Mit lopod itt a napot te senkiházi korcs, takarodjál rendet tenni az asztal körül! -mondta, majd kinyitotta ketrecem ajtaját, erős kezével benyúlt, belemarkolt a hajamba, és erőtejesen, nem finomkodva, kihúzott a hajamnál fogva a ketrecből. Felálltam, leporoltam magam, erre Gazdám ököllel hátba vágott.
-Te szarházi, hát ezért tartalak, hogy itt lopod a napot? -förmedt rám, mély, határozott hangján.
-Az asztalról nyalj fel mindent, csillogjon villogjon, mert lerúgom a fejedet szutyok! -utasított.
Az asztalhoz érve láttam, hogy jócskán beborította a kiömlött vörösbor.
-Nem mondhatod kutya, hogy nem kínállak meg a vörösborral!
-Tessék, az mind a tied amit felnyalsz onnan! -mondta röhögve, majd bement a lakásba.
Én az asztalhoz léptem, és nekiálltam letakarítani, Gazdám utasítása szerint. Pár perc telhetett el, és megjelent a teraszon Gazdám haverja.
-Látom már dolgozol szolga! -szólt hozzám gúnyos hangon.
-Menj, hozz nekem egy pohár üdítőt! -parancsolt rám. Én felálltam, és elindultam a konyhába az üdítőért.
A konyhában Gazdám épp reggelinek valókat válogatta össze a hűtőből egy nagy tálcára.
-Te meg mi a faszomat sétálgatsz itt, amikor megmondtam, hogy takarítsd fel az asztalt, szutykos korcs? -kérdezte.
Mondtam neki, hogy mi végett jöttem a konyhába.
-Akkor tedd amire utasítottak! -szólt.
-A haver parancsa olyan, mint az én parancsom! -mondta.
-Nyisd ki azt az elcseszett szádat kutyám! -nézett a szemembe.
-Gyerünk, térdre! -emelte fel a hangját Gazdám. Térdre ereszkedtem, és kitátottam a számat, ahogyan Gazdám parancsolta. Láttam, hogy Gazdám gyűjti össze a nyálat a szájában. Amikor megfelelő mennyiséget összegyűjtött, a szemeivel intett nekem, én közelebb mentem hozzá, kinyújtottam a nyelvemet, és Gazdám jól irányzott célzással egy hatalmas adagot köpött be jó mélyre egyenesen a torkomra.
-Na kutya, nem mondhatod, hogy nem vagy jól tartva! -mondta.
-Köszönd meg a Gazdádnak, hogy ilyen nagylelkű veled, és a testnedvével megajándékoz, annak ellenére, hogy egy utolsó mihaszna senkiházi vagy! -mondta. Lenyeltem a nyálat, majd lehajtottam a fejem.
-Nézz a szemembe kutya! -emelte fel ismét a hangját a Gazdám.
-Látni akarom azt az elcseszett, jelentéktelen tekintetedet, te korcs! -folytatta. Felemeltem a fejemet, és a Gazdám szemeibe nézve, alázattal, és tisztelettel megköszöntem neki a hatalmas adag nyálát, amivel megajándékozott engem.
Ezután a hűtőhöz mentem, kivettem egy üveg üdítőt, fogtam egy poharat, és elindultam vissza a teraszra.
Ahogy elhaladtam Gazdám mellet, az erőteljesen a kezével tarkón vágott.
-Csak hogy tudd mi is vagy! -mondta.
A teraszon a Gazdám cimborája már leült az asztalhoz, úgy várta az üdítőjét. Oda mentem, letettem a poharat, és megtöltöttem üdítővel.
-Na mi lesz! -mondta.
-Add a kezembe, te senkiházi. -utasított.
Megfogtam a poharat, és a kezébe adtam.
-Na látod! -Tudjuk már kinek hol a helye! -szólt a Gazdám haverja.
-De ne mondd hogy rossz vendég vagyok, rohadék, térdelj és tátsd ki a kibaszott szádat! -folytatta mondandóját.
Letérdeltem, és kinyitottam a számat.
-Ez az üdítő túl sok nyálat termelt a számba, de én nem vagyok az a fajta, aki mindenfelé köpködve, bepiszkolnám a környezetemet! Neeem! Én csak az erre a célra megfelelő helyre köpök! -mondta. És egy nagy lendülettel tele köpte a számat a nyálával.
-Nah, így már sokkal jobb! -nyugtázta megelégedettséggel.
-Milyen hasznos egy tárgy vagy te! -mondta, miközben szemeimbe nézett.
-Nem gondoltam volna hogy egy szolga kutya ennyire használható tud lenni, és ennyi mindenre használható tud lenni! -mondta, de ekkor már nem a szemeimbe nézett, hanem a terasz korlátja felett áttekintve az éget nézve, mintegy magában hangosan gondolkozva.
Közben megérkezett a teraszra Gazdám is, hogy elfogyasszák az éjszakai műszak után jól megérdemelt reggelijüket.
-Szutyok, takarodj be a konyhába, és hozd ki a tálcát, amire összekészítettem a reggelinket! -utasított.
-Jah, és ne feljtsd el kihozni a kutyatáladat is, hogy rohadjál meg! -fejezte be mondandóját.
Bementem a konyhába, magamhoz vettem a finomságokkal megpakolt tálcát, kivittem a teraszra, letettem az asztalra. Utána vissza mentem a lakásba, és a wc mellett elhelyezett kutyatálamat megfogtam, és mentem vissza a teraszra.
folyt.köv.