Az önkötözés csapdájában

A nevem Jamie. Mindig is odáig voltam a kötözésekért. Sosem tagadtam ezt magamban, hisz rendkívül izgatott ez az egész, de másoknak ezt sosem mertem mondani, mert mégiscsak szégyelltem. Egy másik dolog, ami miatt nem osztottam meg, hogy az emberek akiket ismerek, ne tudjanak kihasználni és szivatni, amíg én mozdulatlan vagyok. Szóval elég nehéz volt találni egy srácot, aki dominálna felettem és rendesen elfoghatna. Habár sok hasonló érdeklődésű sráccal ismerkedtem már oldalakon, mindig bennem volt a paranoia, hogy mi van ha kirabolnak vagy bántanak, míg én le vagyok fogva.

Eddig tehát a legközelebbi élményem a kötözéssel nem volt más, minthogy összekötöztem a lábaimat, betettem egy zoknit a számba amit ragasztószalaggal rögzítettem, egy övet kötöztem a mellkasom köré, amely lefogta a karjaimat is, majd egy kötéllel kötöztem össze a kezemet a hátam a mögött. Habár ez mind szép és jó volt egy ideig, később már többet akartam. Muszáj volt találnom egy megoldást arra, hogy rendesen lekötözzem magamat, amely azt a hatást kelti, hogy valaki más fogott el, és ki is tudok szabadulni ebből, amikor akarok. Jó néhány nap keresés után találtam egy oldalt, ahol egy olyan tanácsot láttam, hogy kössem a kötél egyik végét egy stabil tárgyhoz, például egy rúdhoz, a másikat pedig csomózzam a kezem köré bilincs kötésben.

A nap, amit kiszemeltem erre az alkalomra végre elérkezett, és az egyetlen lakótársam sem volt végre itthon. Alig vártam, hogy hazaérjek a munkából és át sem öltöztem az öltönyömből, hanem egyből munkához láttam. Egyben látni is akartam a srácot, aki folyton megkötöznek ilyen helyzetekben, így egy nagy tükröt is bekészítettem a kötözés helyszínére, hogy láthassam az elfogott önmagamat. A tárgy, amit kinéztem egy fém íróasztal volt, ugyanis volt rajta egy stabil fém rúd, amihez tökéletesen hozzá köthettem magamat.

Ahogy eddig is, a kötözést a bokám és a térdem kötözésével kezdtem, amiket össze is kötöttem, majd végül letérve az útmutatóról, azt is a rúdhoz kötöztem az élmény kedvéért. Ekkor felkaptam egy kék nyakkendőt és egy zoknit a földről, majd a zoknit a számba tömtem, a nyakkendőt pedig a fejem köré tekertem, hogy benntartsa a zoknit. Szorosan odakötöztem a másik kötelemet a rúdhoz, majd következhettek a kezeim. Mikor az szorosan a helyére került, elkezdtem a csuklómra tekerni erősen a kötelet. Éreztem, ahogy az adrenalin végig fut a testemen, ahogy épp ezt csinálom. A testem egyre jobban húzott az asztal fele a szoros csomóknak köszönhetően, én pedig végre ott feküdtem megkötözve az asztal tetején. Az élmény csodás volt, a kötelek végre elég szorosan lefogtak. Az elhallgattatásomra is büszke voltam, mert a zokni egyszerűen teljesen elnémított és esélyem sem volt kiköpni sem a nyakkendőnek köszönhetően. A kezem tökéletesen hátra volt kötve és a szoros érzéshez rendesen hozzá segített a slim fit öltönyöm szorossága is, amely kevés helyet hagyott, hogy mozogjak és szabaduljak.

Arról fantáziáltam, hogy most épp egy betörés áldozata lehetek, aki most a szobatársammal együtt lekötözött minket, hogy ne álljunk az útjába. Elképzeltem, ahogy épp egy szál törölközőben kijön a zuhanyzóból és még nedves, izmos testén folyik a víz. Arca ki lenne pirosodva a dühtől, a sötét zöld szeme pedig tele lenne félelemmel és agresszióval. Habár félne a helyzettől, utálná ha a térdig érő zokniját beletömnék a szájába és az köré is tekernék, hogy meggáttolják a beszédben és teljesen legyőzzék. Biztos, hogy a hangos "MMMPH" hangokból nem lenne hiány. A gyönyörű feszes teste tökéletesen hozzá kötözve szobájának ajtajához. Kezei a magasban bilincsben, amely az ajtó másik oldalának kilincséhez lenne rögzítve, akárcsak a bokái. Elképzeltem, ahogy a betörő egyben durván és romantikusan is kezelne minket, amitől nagyokat nyögnék, úgy téve mintha nem akarnám, míg a lakótársam továbbra is dühösen hümmögne amiatt, hogy játékszerként kezelik. Órákig maradnék elfogva, ugyanis senki sem jönne a segítésgünkre. Ezek a fantáziák izgattak eközben, majd mielőtt elértem volna a csúcsponthoz, kicsit lenyugtattam magamat, majd úgy döntöttem eloldozom a testem, de valami gond volt. Tudtam, hogy hova kötöztem a kötelet a rúdon, de túl közel és túl szorosan kötöztem egymás mellé a csuklómat. Elkezdtem bepánolkni és kapálództam össze vissza, aminek hatására nem, hogy lazább, de sokkal szorosabbak lettek a kötelek és csak még jobban lefogtak. Teljes csapdába kerültem. Mindig is akartam egy ilyen helyzetbe kerülni, de egyben mindig is ettől tartottam. Ahogy a szabadulásomon gondolkodtam, egyszercsak ajtónyílásra lettem figyelmes. Le is fagytam, hisz nem tudtam ki lehet az ilyenkor, hisz vagy a lakótársam jött haza hamarabb, vagy egy szerelő. Mindegyis volt, eljött a szabadságom ideje.

Úgy döntöttem úgy teszek, mintha megtámadtak volna betörők, szóval olyan hangosan nyögtem ahogy tudtam. A szobatársam volt az, én pedig izgatottan ficánkoltam jelezve, hogy oldozzon el. Kyle pedig hamar sietett is felém.

-Te jó ég haver...Minden rendb...?-mondta, de nem fejezte be a mondandóját, hanem körülnézett a szobában. Kyle rendesen megvizsgálta a testemet, majd szeme a félig elélvezett foltos öltönynadrágomon állt meg. Az arca hirtelen teljesen megváltozott, és ez pedig semmi jót nem jelentett.

-Nos...nem úgy tűnik, mintha bármit is elloptak volna. Nem látom dulakodás jelét a bejáraton és te sem tűnsz úgy, mint akit bántottak.-mondta majd mélyen a szemembe nézett. Ezzel sugározta felém, hogy pontosan tudja, én kötöztem ki magamat. Az arcom pedig nem hazudott, teljes feszengés mutatkozott rajta. Az izgalom az arcán nem csak azt mutatta, hogy élvez így látni, de azt is, hogy ő aztán nem fog kiszabadítani.

-Szóval azt hiszem nem is zavarna, ha tovább kéne maradnod ebben a szorult helyzetben?-mondta, mintha bármi beleszólásom is lett volna most a dolgokba. Erősen tiltakozva nyögtem, de ő csak mélyebbre nyomta a zoknit a számba, majd egy bandanát kötözött a már így is rendesen elnémított számra.

-Bocs haver, de nem hagyhatom, hogy segítséget hívj.-meséltem miközben rövid időre eloldozta a csomóimat, majd azokat még szorosabbra kötötte. Mikor már azt hittem békén hagy, egy hatalmas dobozzal tért vissza, amelyre BDSM eszközök voltak írva. Ide-oda rángatózva próbáltam sikertelenül menekülni, amire Kyle csak felnevetett. Hamarosan újabb kötelek kerültek a testem minden pontjára, majd nehéz bilincsek és láncok is. Kyle nem bízta ezt a véletlenre, a végén pedig már semerre sem tudtam mozdulni, de még a ragasztószalag hátra volt, amelynek csak a fele került a testemre, a másik pedig mind a szám köré.

-Oh ezt már szeretem.-mondta rendkívül boldogan, mikor látta, hogy esélytelen lesz most már nemhogy szabadulnom, de mozdulnom is.

-Ha tudnád mióta vágyok erre...-mondta, ám ekkor a bejárati ajtó újra kinyílt, majd a következő pillanatban, Kyle már kábultan feküdt a földön, egy kloformos zsebkendő szájához tartása után. Az egyetlen megkésett szabadulásom is elveszett, de a fantáziám beigazolódott...