Kiadós verés utáni ismételt megalázásom története 4. rész

Negyedik napja vagyok bezárva. Ma van a büntetésem fél ideje. Tudom már, egy életre megtanultam a leckét. Már teljesen le vagyok gyengülve a mindennapos veréstől és taposástól. Végtagjaim teljesen el vannak gémberedve a negyedik napja tartó radiátorhoz való bilincseléstől. Ételt sokat nem ettem, talán fogytam is pár kilogrammot már, de sok energiát sem fogyasztok a radiátorhoz láncolva. A szoba teljes sötéte miatt azt se tudtam nappal van vagy éjjel.

A csendet Úrnőm hangja töri meg. Hallom ismételten nincs egyedül. Három különböző hangot hallok így tudom a két barátnője is vele van.

Nyílik az ajtó de én jó szolga módjára nem nézek oda hanem a radiátor felé fordulva várom a parancsot. Úrnőm nem szólt hanem a kezében lévő ostorral iszonyú erővel csapott felém. Az első ütést elhibázta a radiatoron csapódott. De még ebbe is beleremegtem. A második ütést már nem hibázta el Úrnőm. Csillagokat láttam szó szerint annyira fájt. Ezt az igazi bőr fonott ostort kell elképzelni. Ezt követően kaptam meg kettőt emlékeztetőül. Menekültem volna, ha a bilincs nem fogott volna vissza a radiátor csövéhez. Ezen nagyon jól mulattak mindhárman az Úrnők.

Úrnőm hozzám lépett és ki nyitotta a bilincset. Én ezt követően lábat csókoltam illedelmesen mindhármuknak.

-Ma szerencséd van szolga. Kint lehetsz a szabad levegőn. Ha jól teljesítesz kiadós vacsorát kapsz. Szólt hozzám Úrnőm.

Bennem kettős érzések voltak a kijelentés kapcsán egyrészt örültem a szabad levegőnek meg a kiadós vacsora igéretének másrészt pedig tartottam attól hogy mi lesz a feladatom.

Úrnőm pórázt tett a nyakamra és négykézláb állva kivezetett a kertbe. Ott már össze volt készítve a pony felszerelés. Nyereg, zabla, kengyel stb. Láttam a palcák sokaságát is amitől kicsit tartottam. Az Úrnők lovagló csizmát húztak sarkantyúval és egyesével megkezdtek a lónak való használatom. Nagyon le voltam gyengülve de egyesével szerencsémre még könnyedén vittem őket körbe a kerten. Azért olykor-olykor kaptam egy egy rúgást az oldalamba a sarkantyúval hogy mégis érezzem hol a helyem. Ezt követően kettesével ültek a hátamra. Ez már borzasztó kemény volt remegett kezem lábam de ki tartottam. Majd egyszerre 3an ültek le a hátamra. Amíg egy helyben álltam addig még tartottam is magam de amikor meg kellett volna indulnom összecsuklottam a 3 Úrnő súlya alatt. Hozzá tenném hogy ez a feladat is simán ment volna de 4 nap bezártság és alig evés miatt nagyon le voltam gyengülve.

Az Úrnők idegesek lettek és úgy ahogy voltam hason fel álltak együtt a hátamra és ugrálni kezdtek rajta. Természetesen a magassarkú csizmáktól teljesen véraláfutásos lett a hátam.

Mikor Úrnőm látta hogy már elég a büntetés akkor újra pórázt rakott a nyakamba és vissza vezetett a szobába. Úrnőm kegyes volt mert az egész vacsora adagom megkaptam.

Elém tette és mondta hogy 20 percem van megenni, majd kiment a szobából. Én neki is láttam és mint aki soha nem evett megettem és megittam mindent.

Úrnőm 20 perc múlva visszajött. Lábcsókkal köszöntem meg a vacsorát. Úrnőm újra a radiátorhoz bilincselt majd kiment a szobából.

Én újra egyedül maradtam a sötétséggel.....

folyt.köv.