Duplán elfogva

Épp megfordultam az ágyamban, mikor megláttam, hogy Jake már nem volt mellettem. A munkája miatt már hamarabb ébren volt és épp zuhanyzott. Mikor kijött a fürdőből csak egy szál törölközőben villantotta meg felém izmos testét, és szexin hátra fésült haját. Mire nagy nehezen összeszedtem magamat, hogy kikeljek az ágyból, addigra ő már ott pompázott elegáns kék ingjében melyet gondosan betűrt a szürke öltöny nadrágjába. Épp az ezüst és kék csíkos nyakkendőjét kötötte buzgón, mikor meglátta.
-Jaj ne haragudj, felébresztettelek?-kérdezte miközben épp ráhajtotta ingjének a gallérját az imént félig megkötött nyakkendőjére.
-Kicsit nehezen tudok úgy tovább aludni, hogy nem vagy mellettem.-válaszoltam, miközben határozottan megragadva a csípőjénél magam felé húztam. Ezen elmosolyodott kissé, majd közelebb húztam, hogy megcsókoljam. Mikor már hajolt volna el, megragadtam a még laza nyakkendőjét és azt teljesen ki is bontottam. Jake csak nevetett, de kicsit össze is volt zavarodva.
-Mit csinálsz? Tudod, hogy mennem kell dolgozni!-mondta mire én csak újból közelebb húztam magamhoz, ám ezúttal kezeit a háta mögé húztam és nyakkendőjével össze is kötöztem.
-Ma nem mész sehova.-mondtam neki pajzánul.
Jake kissé kényelmetlenül felnevetett. Őt nem izgatta annyira a bdsm, mint engem, de már egész jól megszokta azt, ha megkötözöm. Csak ott állt kényelmetlenül, miközben próbálta a kezét kiszabadítani. Ez idő alatt behoztam egy széket a szobába. Jake már tudta mi következik, hisz már egyszer-kétszer próbáltuk ezt, és habár nem izgatta a bdsm annyira, azért szívesen próbálkozott mindig a kiszabadulással. Testével felém hajolt, hogy megcsókoljon, de én csak a székre löktem magabiztosan és beültem az ölébe. Adtam neki egy hosszú csókot az ajkára, majd elmentem kötelekért. Volt már jó pár eszközöm, amik tökéletesek voltak a feladatra. Néhányat a bokájára és a térdére tekertem, először úgy, hogy néhány réteget körbetekertem, hogy összetartsák őket, majd a végtagjai közé, hogy rendesen elfogva legyenek. Ezután felkeltem, megkerültem, és megkötött karjait a szék támlájára húztam, Jake pedig mozdulatlanul ült, miközben a második kötelet a törzse köré tekertem, visszatartva a székhez, és ezzel arra kényszerítve őt, hogy egyenesen üljön. Néztem, ahogy gyengéden küszködik, tesztelve a kötelékeit, hátha könnyedén ki tud szabadulni belőlük.
-Lássuk ebből ki tudsz-e szabadulni?-mondtam mosolyogva az elfogott pasimnak, aki most teljesen ki volt szolgáltatva nekem. Jake vissza mosolygott rám, de ez a mosoly hamar eltűnt, mikor is minden koncentrációját abba fektette bele, hogy kiszabaduljon. Enyhén morgott, miközben megfeszítette izmait a kötél alatt, ezalatt pedig megragadtam mindkét fekete zoknit, amit viselni tervezett, és mögé sétáltam. Jake rájött, hogy mit csinálok, és abbahagyta a beszédet, mielőtt az első zoknit a szájába tömtem, majd a másikat az ajkai közé helyeztem, és szorosan a feje mögé rögzítettem. Durván tiltakozott, és rázta a fejét, mert nem nagyon szerette, ha elhallgattatták; de én viszont szerettem hallgatni halk és karcos, tompa beszédkísérleteit, amikor ezt tettem vele. A kisfiús arcát is imádnivalóvá varázsolta, ahogy puffadt orcájával és rózsaszín ajkaival a vastag ruha fölé görbült. Néztem, ahogy még egy kicsit küszködik, élvezve a praktikus munkámat és a szép "kilátást", majd elkezdtem készülődni a munkára. Elcsendesedett, amikor levetkőztem a pizsamámból és felöltöztem a munkaruhámba. Észrevettem némi növekedést Jake szűk, vékony szövetnadrágjában, miközben ő is élvezte a "kilátást". Miután készen voltam, megcsipkedtem az arcán, és finoman megdörzsöltem a nadrágja dudorát, amitől halkan felnyögött az élvezettől.
-Nos, azt hiszem most mennem kell Jake...De ne aggódj. Még azelőtt visszatérek, mielőtt rájönnél, hogy szabadulsz ki. Bízok benne, hogy nem mész sehová, amíg vissza nem térek.- mondtam neki, miután megigazítottam az ing gallérját. Jake felmordult a gondolatra, hogy néhány óráig így kell maradnia. A széket megragadva helyeztem a szekrénybe a pasimat, majd rácsuktam a szekrény ajtaját, így Jake magában morgott és küszködött tovább. Nagyon izgatott a gondolat, hogy megkötözve hagyom a szekrényben, hogy hazaérve ott találhassam, ahol hagytam, és még mindig olyan imádnivalóan néz ki, mint valaha a zoknijával a szájában. A vezetés közben csak arra tudtam gondolni, hogy milyen arcot vághat mikor hazaérek a munkából. Amint az irodámba értem, becsuktam az ajtót, és a számítógépemhez rohantam. Bekapcsoltam, bejelentkeztem az otthoni biztonsági fiókomba, majd a hálószobánk szekrényében felállított kamera nézetére fordítottam. A kamera a mennyezetre volt állítva az ajtóval szemben, ami azt mutatta, hogy Jake hátulról a székhez van kötve. Jake még mindig küzdött a csomókkal. Lábait a padlóra fektette, és megpróbált felállni, hogy megpróbáljon kicsúszni a kötélből, amely a székhez kötözte, de nem volt szerencséje. Amikor ez a terv kudarcot vallott, észrevettem, hogy frusztrációja fokozódott, ahogy feladta, és némán mozog, amit imádnivalónak találtam. Kikapcsoltam a hangerőt a számítógépemen, hogy a munkahelyemen senki ne hallja, mi folyik itt, bár élveztem volna hallgatni Jake öklendezett könyörgését és durva mormolását, ahogy kifejezte megvetését. Miután fél órán át gyönyörködtem a megkötözött pasim látványában, úgy döntöttem, nekiállok dolgozni. A délelőtt hátralévő része a munkahelyen nagyon lassan telt, mert nem tudtam megállni, hogy ne Jake-re gondoljak. Először elképzeltem, milyen szórakoztató és izgató a helyzet, miközben fontolóra veszem annak lehetőségét is, hogy valami rossz történhet, például egy háztűz vagy Jake megfullad a zoknijában. Amikor végre eljött az ebédidőm, megnyitottam újra a kamera nézetét az otthoni felügyeletemnek és láttam, hogy Jake végül elaludt. Teste a törzse körüli köteleknek dőlt, feje peidg a jobb vállán pihent. Kezei élettelenül lógtak megkötözött tagjairól. Teste lágyan feszítette és lazította a köteleket a lélegzetvételtől. Jake egy kicsit megrándult, amitől a feje lecsúszott a válláról, és most már elé lógott. Megkönnyebbülten elmosolyodtam, miközben megpillantottam a megkötözött, szunnyadó páromat. Továbbra is néztem, ahogy Jake alszik, mígnem hirtelen felriadt, és aggodalmasan hunyorogva nézett körül. Mielőtt a kíváncsiságom megcsillant volna, értesítést kaptam a térfigyelő rendszeremtől, hogy illetéktelenek behatoltak a házamba, és a rendszer már kihívta a rendőrséget. Odamentem a házam előtti kilátáshoz, és egy furcsa fekete kisteherautót pillantottam meg a felhajtómon, Jake autója mellett. Amikor Jake-et néztem, ő körülnézett a szekrényben, követte a hangokat, arca pedig megtelt aggodalommal, ahogy felhúzta a szemöldökét, és összeszorította a száját az azt védő zoknival. Az arca kivörösödött, ahogy kétségbeesettebben rángatta a csuklóját, akárcsak korábban. Kétségbeesetten rúgta a lábát, és megpróbálta kiszabadítani szinte bármelyik végtagját, hogy megszökjön vagy megvédje magát. Megnéztem a nappali kameráját, és láttam, hogy három, termetes külsejű férfi van a házunkban sötét melegítőben, arcuk pedig el van takarva. A házunk összes értékes vagyontárgyát pedig sikeresen meg is találták. Elég veszélyesnek tűntek. Reméltem, hogy csak az elöl hagyott értékeinket veszik el, és úgy távoznak, hogy nem találják meg Jake-et, vagy legalábbis addig, amíg a rendőrség odaér. Az egyik férfi besétált a hálószobánkba, és elkezdett turkálni a fiókjainkban, de nem talált semmit. A szekrényhez lépett, és meglepetten tapasztalta, hogy Jake teljesen meg van kötözve és moccani sem bír. Jake túlságosan rémültnek tűnt ahhoz, hogy a sebezhető és megalázó állapotában reagáljon. A betörő felszólította partnereit, hogy nézzék meg a jóképű megkötözött és elnémított srácot, akit talált. A többi betörő szintén besétált, és szintén meglepődtek a váratlan foglyon. Jake az ajkát mozgatva próbál valamit megfogalmazni az otthoni betolakodóknak, ami egy elfojtott változata volt annak, hogy „Vigyenek el, amit akarnak, csak hagyjanak békén”. A betolakodók azonban figyelmen kívül hagyták, miközben körülötte álltak. Az egyik különösen mögötte állt, és Jake vállára fektette a kezét, hangsúlyozva, hogy Jake mennyire tehetetlen velük szemben. Jake tehetetlenül nézett fel a három férfira, miközben megbeszéltek valamit, és megrázta a fejét, amit mondtak. Miután két férfi elment, az egyik, aki megérintette a vállát, elkezdte Jake arcát csípkedni, amitől az összerezzent, majd adott Jake-nek néhány játékos pofont, amelyek egészen addig tűntek játékosnak, amíg meg nem láttam a fájdalmat Jake arcán. Amikor az a fickó végre elhagyta a szekrényt, Jake kétségbeesetten küzdött. Amikor rájött, hogy nincs menekvés, egyenesen a kamerába nézett, remélve, hogy láthatom, amint könyörög, és hogy segítsek neki, mert úgy tűnt, a zsaruk nem érnek oda időben. A barátom biztonsága érdekében úgy döntöttem, hogy a rendőrség nem megbízható ebben a pillanatban, és rajtam múlik, hogy megmentem-e, hisz végül is miattam került ilyen helyzetbe. Fogtam a kulcsaimat és kikapcsoltam a számítógépet. Rohantam az autómhoz anélkül, hogy elmondtam volna a főnökömnek, hogy miért megyek el. Átszáguldottam a házamhoz anélkül, hogy megálltam volna a közlekedési lámpánál, abban a reményben, hogy egy zsaru megpróbál megállítani. De amint a házamhoz értem, a felhajtó üres volt. A motor leállítása nélkül szálltam ki a kocsiból, és berohantam a nyitott házba.
-Jake?-kiáltottam, reménykedve, hogy bármilyen válasz is érkezik felém. Elmentem a hálószobánkba, hogy egy üres széket találjak a szekrényben. Anélkül, hogy megtudtam volna, mi történt a barátommal, vagy hová vitték, úgy döntöttem, hogy átnézem a megfigyelési videókat. Pont onnan kezdtem el nézni, amikor Jake visszanézett a kamerába. Visszafordul, és meglátja, hogy a fickó, aki megpofozta, ismét a szekrény ajtajában áll, huncut vigyorral. A srác Jake-et nézte, és úgy tűnt, tetszik neki a kilátás. Jake megrázta a fejét, majd a fickó ismét pofon vágta, amitől Jake ezúttal a másik irányba rándult, és beleordított a zoknijába. Ez a pofon úgy nézett ki, mintha Jake leesett volna a székről, ha nem kötözik hozzá. Jake ezután lehajtotta a fejét, és úgy nézett ki, mint akit teljesen legyőztek. Eközben a betörő még jobban végignézett rajta, és megtapogatta Jake törzsét. Az egyik betörő bement a szobába, és mondott valamit a Jake-et terrorizáló srácnak. Ezután a barátom mögé lépett, hogy kiszabadítsa a székből. Jake küszködött egy kicsit, amikor a betörő visszasétált mögé, és a csípőjénél fogva megmarkolta. Jake szeme elkerekedett, amikor a férfi vállára emelték, és a teste ernyedten lógott, ahogy kivitték a hálószobából. Átváltottam a házam előtti kilátásra, és láttam, ahogy Jake-et a kocsijához viszik. Az egyik betörő kinyitotta a csomagtartót, a férfi pedig lefektette a barátomat a saját csomagtartójába, és otthagyta, ahogy becsukta. A Jake-et kezelő betörő felírt valamit egy papírra, és a kamerához lépett. Közvetlenül a kamerába bámult, és jól láthatóan feltett egy jegyzetet. A feljegyzésben ez állt: "Köszönjük a barátodat, idővel további információt adunk ki róla".