Vízparti nyaralóban

Forró nyári nap tűz a fejünkre. Pórázon vezetsz, nyakamban vastag fekete nyakörv melegít a kánikula mellett. Ruha nincs rajtam, kezeim hátra kötve. Mezítláb lépkedek a tűzforró homokban. Éget. Jól tudod, nem is sietsz. Néha megállsz, ezzel engem is megállásra kényszerítesz. Nem tudok nyugton állni a perzselő homokon. Ezt látva ötleted támad, amíg állunk, helyben futás. Persze, ez sem az én kényelmemre. Úgy kell futnom, hogy melleim jól ugráljanak. Elégedetten nézed. Hazáig meg is állunk párszor. Hosszú hajam leengedve tapad az izzadt nyakamba, arcomba. Azért előbb-utóbb megérkezünk, de az udvaron hagysz a nagy fa árnyékában, a pórázt annak ágához rögzítve. Nagyon szomjas vagyok. És mintha tudnád, már hozod is a pohár vizet. Egy 3decis műanyag pohár tele friss vízzel. Leteszed elém a porba, és a nyakörvről leakasztod a pórázt. Igyak. De hogy? Kezeim alaposan hátra kötve, a pohár a földön. Letérdelek, próbálom elérni, de nem sikerül. Élvezettel figyeled a szenvedésem. Ha térdelve előre dőlök a pohár felé, akkor vagy fejre esek, vagy nagyon nagy terpeszbe kell lennem, hogy a pohár tetejét. Végül csak le kell hasalnom a porba, ami persze nem egyszerű, így garantált, hogy mindenütt poros legyek. De lassan sikerül, és számmal, fogaimmal megfogom a poharat, úgy próbálok inni. Több megy mellé, mint a számba, de sikerül innom. Azonban ami mellé ment, azzal sarat csináltam magam alatt. Hozol még egy pohárral, hogy inni is tudjak. Ezzel az előbbiekből tanulva lassabban, óvatosabban iszok, de persze megy félre is. S mivel látod, hogy jól megy, a pórázzal váratlanul rá csapsz a fenekemre. Persze ijedtemben elejtem a poharat, és a víz sarat csinálva alattam folyik a földre. Ekkor úgy döntesz, slagot hozol. Nem túl erős sugárral csurgatod az arcom mellé. A lecsapódó víz felveri a sarat, bekoszolva egész hajam, arcom. S mivel ez tetszik neked, végig sarazod egész testem. Hanyatt parancsolsz. Összekötött kezem a hátam alá kerül, ezáltal megemeli csípőmet. Lábaimat alaposan széjjel kötöd, nagyra nyitva rózsaszín pinám. Ami hamarosan barna lesz a sártól. Tudom előre, mit fogsz tenni. Mikor megnyitod a vizet, ami erősebb az előzőnél, már felnyögök. Húznám össze a lábam, de nem tudom. Erősen megkötötted. Testem vonaglik a gondolattól is. Először a sárral játszol, alaposan befröcskölsz mindenütt. Majd lassan haladsz egyre közelebb vaginámhoz. Erős vékony sugárban irányítod alulról rám. Elsőre ánuszom éri a víz. Ijesztő érzés, ahogy hozzá verődik. Épp annyira hatol be, hogy ne legyen túl mély, de rendesen érezzem. A vízsugárral végig csapatod ágyékom, szemérem dombjaim, elidőzöl csiklóm tájékán is. Majd úgy döntesz, nem itt fogok élvezni, s hirtelen abbahagyod. Elteszed a slagot szép lassan. Felizgult, lüktető puncim kínoz, nem kap ingert, nem élvezek, lábaim a legjobban széttárva. Csak a vizet szárítja rajta a szél, de az nem ad elég ingert egy orgazmushoz. Amikor kezd múlni, előkerülsz. Lassan felállítasz, és most a kezeim a fejem fölé kerülnek, közöttük a fejem hátra igazítva. Feszesre húzott kezeimtől nem tudom előre billenteni. Felhúzol a fára, majd lábaimat kisebb terpeszbe kötözöd hosszabb zsinórral, némi mozgásteret adva. De összezárni nem tudom. Újra jössz a slaggal. Alaposan lemosod a sarat rólam. A víz már hideg, de valamiért nem annyira baj. Keményen csapódik a bőrömnek.