Niki legelső megkorbácsolása 4.rész

Szembe nézett velem, miközben felkészült az ostor első ütésére.

A feltekert bőr ostor első felszabadulása közvetlenül Niki lapockái között csapódott be. Elfojtott sikolyoját csak én hallottam. Láttam, de Niki is érezte, hogy kezd izzadni a félelemtől vagy az izgalomtól. Nem tudtam, hogy melyiktől, talán mindkettőtől egyszerre.

Hirtelen ismét eltaláltam, ezúttal sokkal lejjebb. Megpróbálta mozgatni a lábát, de kötelékei szilárdan a helyükön tartották. Minden egyes ütésnél igyekezett nem elveszíteni a koncentrációt a hátán érzett fájdalom miatt, amely minden alkalommal fokozódott, amikor az ostort felé engedtem. Kis szünet következett, amikor az 5. ütéshez értem.

A szünetben Niki megfeszülve, könnyekkel a szemében várt arra, hogy a 6. ostor csapás érje a hátát. Hirtelen több ütést csaptam rá gyorsan egymás után. Nikinek alig volt ideje levegőt venni, ahogy elhalt sikolyai végigharsogták a szobát a hátából kitörő fájdalomtól.

Aztán amilyen hirtelen kezdődött, az őrület abbamaradt, és erősen lélegezett, és szabadon izzadt. Megállás nélkül csaptam rá a másik 5-öt. Végre mindennek vége volt... legalábbis a Bikakorbácsnak. Enyhe mosoly suhant át Niki arcán, és egy kicsit elernyedt.

Mindketten tudtuk, hogy még hosszú út áll előttünk, de 6 eszközből egy sikerült. Nagy fájdalmai voltak, de furcsa módon nagyon boldog is volt.

Eltávolítottam a szájpecket, hogy ihasson, mielőtt megkínáltam egy itallal, és gratuláltam az eddigi bátorságához, és megkérdeztem, hogy a melle vagy a feneke legyen a következő. Úgy döntött, Niki, hogy mellre kéri, hogy megpróbálja kiegyensúlyozni a fájdalmat.

Előlvettem a lovaglópálcát, és a nagy bőrvéggel a mellbimbóival játszottam, úgy állítottam fel őket, hogy Niki nem kívánt volna ilyen eredményt, mert tudta, hogy ez mit jelent.

Hirtelen a pálca nagy sebességgel hátra, majd előre mozdul. Szakértően megütöttem a jobb mellbimbót, és olyan szabadon rándult, amennyire csak tudott. A bal mellbimbó következett, de a pontosság némileg rontott, mivel a bőr csapó elkapta a melle felső részét, mielőtt eltalálta volna a felálló mellbimbó területét, eltávolítva a csípés egy részét a közvetlen találatból.

További két lefelé irányuló mozdulat még égetőbb fájdalmat okozott a felálló és most duzzadt mellbimbóinál. Még 6 ütés volt hátra. Ezúttal nem döntöttem úgy, hogy gyors egymásutánban bármit is teszek. Minden ütést kimértem, hogy a tökéletes találatot biztosítsák.

Niki meg akart próbálni elhúzódni, ahogy látta a pálcát emelkedni, de valamiért úgy éreztea, hogy egy ilyen akció veszélyesebb lehet, ezért sztoikusan állt a helyén, hogy megkapja a cicikre irányuló ütést. A végére azt hitte Niki, hogy a fájdalom most a vérén keresztül száguldott végig a teste minden sejtjébe.

- Megbirkózol a további kínzással, amit még végrehajtanék? - kérdeztem.

- Remélem, és be is akarom bizonyítani, még akkor is, amikor a könnyek végigcsordulnak az arcomon, és úgy érzem, hogy legszívesebben azt kiabálnám a gegen keresztül: Elég volt! Állj meg!

Aztán mellé álltam, és a lovaglópálca utoljára közvetlenül érintkezett a nagyon fájó és egyre duzzadtabb jobb mellbimbóval. Niki tudta, hogy a következő napokban melltartót bizonyos nem fog viselni.

Felvettem a pozíciót, és az utolsó ütést a bal mellére lendítettem. Fogalma sem volt, miért, de Niki számára ez tűnt a legrosszabbnak mind közül. Nemcsak olyan érzés volt, mintha valaki egy kést szúrt volna közvetlenül a jobb keblébe, hanem nagy öröme is volt, hogy keményen megforgatta. Reszketett, remegett, hintázott, és csak hagyta, hogy a kötelek megtartsák remegő testét. Aztán azt vette észre, hogy az izzadság szabadon folyik végig a testén, olyan hevesek voltak az érzései, amelyeket átélt, csuromvizes volt.

Ismét egy üdvözlő szünet és egy lehetőség, hogy elfogyasszon egy pohár vizet a következő menet előtt. A paddle a fenekén. Volt egy olyan érzése, és nekem is, ami igaznak bizonyult, hogy Niki ezzel fog a legkönnyebben megbirkózni, mivel széles és kevésbé okoz közvetlen fájdalmat.

Amikor minden készen állt, és megkérdeztem, hogy szeretné-e folytatni, fogtam a paddle-t, és mögé álltam, készen a tettre. Néhányszor meglendítettem, mintha teniszütűvel gyakorolnám az ütést.

Aztán egy masszív csapással érintkezett a fenekével. Lengett, mormolt valamit és elernyedt. Tudta, hogy valóban megbirkózik ezzel, bár mire az ötödik ütésnél, Niki a fenekét nagyon nyersnek és fájónak érezte. Összeszorította a fogait, amikor a paddle újabb 5 alkalommal érintkezett, mire a feneke úgy érezte, mintha lángokban állna, és tudta, hogy élénkvörösen világít.

Végre kiszabadítottam a kötelek közül. Nem tudta, hogy üljön-e, feküdjön vagy térdeljen a földre.

- 3-4 van hátra, ne feledd, hogy nekem sincs fogalmam arról, hogy mivel kell még szembenézned. - mondtam, miközben Niki letérdelt a kínzója előtt, ha nevezhet annak, mivel Ő szervezte ezt magának, én mindössze csak a végrehajtó voltam.

Egy idő után megkérdeztem tőle, hogy készen áll-e a következő " foglalkozásra ".

- Akár készen állok, akár nem, elhatároztam, hogy végigcsinálom. - válaszolta.

Meglehetősen fájdalmasan lefektettem az ágyra, és megkértem, hogy nyissa szét a lábát. Akkor tudta, mi következik.

Az a puha bőröv a legintimebb és legérzékenyebb területén. Ahogy szétnyitotta a lábait, hogy felfedje a punciját, először jött rá, hogy nem csak a teste ázott az izzadságtól, hanem a puncija is csuromvizes a várakozástól. A sok fájdalom mellett, amit átélt, ez a reakció elmúlt.

- Kezdhetjük?

Felsóhajtott, és beleegyezően bólintott az ágyon fekvésből, miközben a lábai még távolabbra húzódtak egymástól.

Kezem finoman tapogatózott a most már nyitott és elérhető puncijába, csöpög.

- Te perverz kis kurva szereted, ha kínozlak?

Néhány percig dugtam be és ki az ujjaimat, hogy szokás szerint feltárjam, és közelebbről is megnézzem, hogyan is néz ki egy természetes 19 éves nő nedves és csöpögő pinája. Azt hiszem, élvezte volna, ha a kemény farkammal van megtöltve, mint ha övvel korbácsolom.

Végül visszatértünk arra, hogy miért voltunk ott, és Niki tudta, hogy a frissítő kikapcsolódás ideje véget ért. Ideje volt puncit korbácsolni.

Miután széttárta a lábát, Niki-t megint megkérdeztem, hogy akar e, hogy bekössem a szemét, de ismét visszautasította. Néhány nagyobb férfi nemi szervre gondolt, amik már megjárták szűk punciját.

- Felhasználható-e itt az a fájdalom, amit akkor átéltem, és az ebből a kellemetlenségből fakadó élvezet? Ha pozitívan gondolkodnék, legalább elviselhetőbbnek találnám. - gondolta.

Hirtelen visszatért a valóságba, amikor a bőröv fájdalmasan és erőteljesen telibe ütötte a szőrös punciját. Fájt. Hirtelen újabb éles fájdalom támadt, amikor ismét megütöttem. Felsóhajtott, és egy kicsit felsikított a döbbenettől és a meglepetéstől.

Innentől kezdve a fájdalom egyre intenzívebbé vált, ahogy Niki legintimebb és legérzékenyebb területén csattntak az ütések. Érezte, hogy az ajkai megduzzadnak és fájdalmasabbak lesznek minden egyes csapástól. A 7. ütés után Niki teljesen összetört a fájdalomtól, de azt mondta, hogy folytassam. Így megtettem.

Hirtelen 3 nagyon gyors és hihetetlenül fájdalmas suhintás erősen megütötte, hogy befejezzem a büntetést. Fájdalomtól kínlódva vonaglott, és végül teljesen kétségbeesetten kiáltott fel, amikor az utolsó 3 csapás érte, és harcolt a szabadulásért. Érezte, hogy folyadék folyik le a lábai között. Izzadság volt, néhány iszonyatos másodpercig azonban azon tűnődött, vajon vér volt-e.

Most már tudta, hogy csak az utolsó kettőt, a korbácsolást, és a botozást kell elviselnie még vörös és meleg fenekén. Lehetőséget adtam, hogy válasszon, melyik legyen előbb. A megkorbácsolás mellett döntött, de csak azután, hogy megnézte a tükörben a duzzadt pinája állapotát.

Folyt köv...