A szub fiú felmegy új Ura lakására - 4

Könny szökött a szemembe, enyhén terpesztett lábaim közé nézve láttam, hogy hímtagom most petyhüdten lóg. Éreztem hogy egyik ujjával gyöngéden végig cirógat cirógat a fenekemen az esetleg ribanc felirat nyomán.
- Jól esett ezt magadra írnod?
Most sokkal halkabban, lágyabban kérdezett.
- Igen Uram.
Feleltem, nem tudom mennyire őszintén, de azt hiszem eléggé.
- Tetszik az odaadásod. A feneked pedig annál is jobban, kár hogy nem dughatom meg.
- Sajnálom Uram.
Felállt mellőlem, az egyik polcáról vett le valamit
- Nézz előre.
Elém tartotta, egy bélyegző volt.
- Ez a személyes bélyegzőm a cégnél. Rányomnám a feneked másik oldalára. Idővel lekopik, de lehet eltart egy darabig. Jobban a tulajdonomnak éreznélek tőle.
Nagyot nyeltem, ezt nem beszéltük meg előre, de tetszett az ötlet, és nem is akartam volna csalódást okozni neki. Azt mondtam, hogy rám írhat filccel olyan helyeken ahol nem fog látszani, és hát ott nem szokott nézni senki. Jól esett, hogy megkérdezte, és nem is akartam elrontani a jelenetet, próbáltam valami jó választ kitalálni, de eléggé le voltam blokkolva.
- A tulajdona vagyok Uram.
Ennyit sikerült kinyögni, aztán lehajtottam a fejem és esetlenül megráztam a farom, jelezve, hogy benne vagyok a dologban.
- Feszítsd meg azt a csontos popsit.
Felelte, nem láttam, de biztos voltam benne, hogy mosolyog. Hogy most jó voltam.
Mögém lépett, nem néztem oda éreztem, hogy a bélyegző hűvös műanyag keretét a fenekemhez illeszti, aztán egy jellegzetes klikkelő kattanó hanggal rám zárja, kellemesnek találtam az érintését. Felötlött bennem, hogy szeretném látni, de ugyanakkor mégsem szeretnék itt képeket csinálni, na majd otthon a tükörben megnézem! Aztán az is eszembe jutott, hogy így még abban sem lehetek biztos, hogy tinta volt-e rajta egyáltalán.
- Köszönöm Uram!
- Gazdád talán rabszolga!
Már készültem, hogy rám csapjon, de ezúttal elmaradt.
- Köszönöm Gazdám!
Ezt talán még jobban esett kimondani mint az előzőt, éreztem, hogy kezd visszatérni a merevedésem is.
- Érdekel mennyi idő alatt jön le, ha összejön egy hosszú hétvége az arcodra vagy máshova is kapsz. Jól esett, tegyünk fel még egyet.
Ez már nem kérdés volt, oda illesztette a másik oldalra is a bélyegzőt, talán egyenesen a ribanc feliratra, és rányomta. Kevésbé kimérten, lassan mint az előzőt, mintha csak rutin feladat lenne.
- Ma te leszel Timike a rabszolgalány. Kicsit szőrös, kicsit faszos, de az enyém.Gyere, körbe vezetlek.
Nem tudtam megszólalni, el sem tudtam képzelni mennyire élénk vörös lehetett az arcom.
folyt.köv.