mester6van (76)
Domináns
Férfi, Biszex
Cikkek idő szerint
2024. 11. (46)
2024. 10. (55)
2024. 09. (59)
2024. 08. (70)
2024. 07. (72)
2024. 06. (51)
2024. 05. (55)
2024. 04. (62)
2024. 03. (52)
2024. 02. (63)
2024. 01. (64)
2023. 12. (63)
2023. 11. (52)
2023. 10. (66)
2023. 09. (62)
2023. 08. (64)
2023. 07. (70)
2023. 06. (56)
2023. 05. (59)
2023. 04. (47)
2023. 03. (71)
2023. 02. (44)
2023. 01. (55)
2022. 12. (76)
2022. 11. (54)
2022. 10. (48)
2022. 09. (65)
2022. 08. (75)
2022. 07. (62)
2022. 06. (80)
2022. 05. (52)
2022. 04. (81)
2022. 03. (60)
2022. 02. (54)
2022. 01. (66)
2021. 12. (63)
2021. 11. (56)
2021. 10. (45)
2021. 09. (58)
2021. 08. (76)
2021. 07. (74)
2021. 06. (55)
2021. 05. (63)
2021. 04. (67)
2021. 03. (54)
2021. 02. (56)
2021. 01. (65)
2020. 12. (45)
2020. 11. (82)
2020. 10. (64)
2020. 09. (51)
2020. 08. (61)
2020. 07. (53)
2020. 06. (49)
2020. 05. (66)
2020. 04. (69)
2020. 03. (82)
2020. 02. (48)
2020. 01. (55)
2019. 12. (55)
2019. 11. (37)
2019. 10. (52)
2019. 09. (51)
2019. 08. (75)
2019. 07. (58)
2019. 06. (53)
2019. 05. (71)
2019. 04. (60)
2019. 03. (61)
2019. 02. (71)
2019. 01. (74)
2018. 12. (39)
2018. 11. (46)
2018. 10. (34)
2018. 09. (58)
2018. 08. (41)
2018. 07. (50)
2018. 06. (36)
2018. 05. (39)
2018. 04. (30)
2018. 03. (30)
2018. 02. (34)
2018. 01. (40)
2017. 12. (27)
2017. 11. (47)
2017. 10. (26)
2017. 09. (28)
2017. 08. (42)
2017. 07. (51)
2017. 06. (28)
2017. 05. (36)
2017. 04. (44)
2017. 03. (54)
2017. 02. (28)
2017. 01. (50)
2016. 12. (49)
2016. 11. (46)
2016. 10. (43)
2016. 09. (37)
2016. 08. (44)
2016. 07. (56)
2016. 06. (48)
2016. 05. (55)
2016. 04. (35)
2016. 03. (40)
2016. 02. (69)
2016. 01. (69)
2015. 12. (44)
2015. 11. (43)
2015. 10. (65)
2015. 09. (65)
2015. 08. (68)
2015. 07. (74)
2015. 06. (85)
2015. 05. (102)
2015. 04. (69)
2015. 03. (68)
2015. 02. (74)
2015. 01. (57)
2014. 12. (56)
2014. 11. (56)
2014. 10. (55)
2014. 09. (63)
2014. 08. (64)
2014. 07. (58)
2014. 06. (42)
2014. 05. (64)
2014. 04. (48)
2014. 03. (92)
2014. 02. (59)
2014. 01. (44)
2013. 12. (46)
2013. 11. (53)
2013. 10. (33)
2013. 09. (41)
2013. 08. (48)
2013. 07. (52)
2013. 06. (62)
2013. 05. (60)
2013. 04. (55)
2013. 03. (83)
2013. 02. (62)
2013. 01. (61)
2012. 12. (58)
2012. 11. (45)
2012. 10. (54)
2012. 09. (56)
2012. 08. (61)
2012. 07. (63)
2012. 06. (31)
2012. 05. (30)
2012. 04. (33)
2012. 03. (24)
2012. 02. (20)
2012. 01. (37)
2011. 12. (33)
2011. 11. (33)
2011. 10. (30)
2011. 09. (26)
2011. 08. (25)
2011. 07. (29)
2011. 06. (25)
2011. 05. (21)
2011. 04. (21)
2011. 03. (20)
2011. 02. (19)
2011. 01. (29)
2010. 12. (24)
2010. 11. (21)
2010. 10. (25)
2010. 09. (14)
2010. 08. (26)
2010. 07. (32)
2010. 06. (24)
2010. 05. (23)
2010. 04. (32)
2010. 03. (25)
2010. 02. (33)
2010. 01. (42)
2009. 12. (34)
2009. 11. (26)
2009. 10. (26)
2009. 09. (16)
2009. 08. (26)
2009. 07. (37)
2009. 06. (32)
2009. 05. (31)
2009. 04. (39)
2009. 03. (41)
2009. 02. (23)
2009. 01. (56)
2008. 12. (24)
2008. 11. (22)
2008. 10. (13)
2008. 09. (32)
2008. 08. (41)
2008. 07. (31)
2008. 06. (10)

Cezanne kiállítás és érdekes látogatói (4)

2022. 04. 08. 19:45 | Megjelent: 606x
Dani ment előttem a kabátban, amiből persze alul kilátszottak a meztelen, szőrös lábai, ezért sietett, inkább ügetett (futott) előttem a járdán, majd szerencséjére zöld volt a lámpa, így hamar átért a Dózsa György úton s már csak az újonnan épült mélygarázs feletti parkrészen kellett átjutnia, ami eléggé ki volt világítva, és bejutott a Liget fái közé. Ott is volt ugyan némi világítás a sétányokon, de jóval kisebb fénnyel, és egymástól távolabbi lámpákkal.
Dani szinte hátra sem nézett, ledobta magáról a kabátot s úgy, mez-telen eliramodott be a Ligetbe, iparkodva mindig a sötétebb, nem megvilágított részeken maradva.
Én nem mentem utána, hanem leültem az egyik padra s vártam vissza őt, ölemben a kabáttal.
Már jó idő eltelt, hogy eltűnt és végre megláttam visszafelé ügetni, futni, felém. Érdekes volt látni, ahogyan himbi-limbizett a félig merev farka a combjai között, ahogyan ide – oda ütődött futása közben.
Ránéztem az órámra, mikor elém ért és nyúlt a kabátért, de ráütöttem a kezére:
- Még van öt perced a fél óráig. – szóltam. – Futsz még egy kisebb kört, vagy itt tornázol előttem addig? – kérdeztem meg tőle.
- Hát, ha lehet, inkább itt tornázom. – válaszolta s ott, előttem, a pad előtt, kezdett guggolni, majd fel,s újra leguggolni.
- Kicsit menj távolabb tőlem, hogy jobban lássalak! – szólítottam felés Dani összeszorítva a száját, vontatottan hátrált pár lépést miközben folytatta a guggolásait, de észrevettem, hogy egyre gyakrabban maradt a lenti guggolás állásában és egyre gyorsabban állt fel és süllyedt újra le, guggolásba.
Lassan letelt az öt perc s nyújtottam Daninak a kabátot. Örömmel odaugrott érte és felkapta magára. Közben még azt is megláttam, hogy alaposan felkeményedett, állt már, meredt előre a farka, mint a zászlórúd.
Iparkodott előttem haza,a járdán is futva közlekedett, majd gyorsan nyitotta a kaput és besiklott rajta a lépcsőház sötétjébe.
Mikor én is beléptem s becsuktam a kaput, lassan, de levette a kabátot, a kezembe adta s újra tök meztelenül sprintelt fel a lépcsőn a második emeletig, a rácsom elé. Ott állva várt.
Én is lassan felértem, de nem nyitottam azonnal a rácsot, bár Dani sürgetően nézett rám, hanem tétláboltam – látszólag céltalanul - ott. Dani megszólalt:
- Nyissa már Uram a rácsot s az ajtót, mert sürgős nekem! – hallottam, de én nem mozdultam, hanem felparázslott egy cigi vége a rövid folyosón, a másik rács mögött, és ez hallatszott:
- Ott is elvégezheted. – szólt a hang.
Dani összerezzent ezt hallva, rám nézett elcsodálkozva és megkérdezte csodálkozón:
- Itt? Hol? Hogyan? – sorjáztak a kérdései.
Én nem válaszoltam, de a sötétből újra hallatszott a hang:
- Senki sem látja, igen ott, állva, dugd csak ki a rácson s minél távolabbra célozz! – hangzott a jó tanács a sötétből.
Dani most már érzékelte, hogy nem én beszélek, jobban odafordult a sötétben lévő másik, rövid folyosó-részhez és visszakérdezett:
- Innen, oda, le, az udvarra? – hitetlenkedett Dani.
- Igen. Nem megy? Segítsek? – hangzott újra a sötétből, majd a zár nyitása hallatszott, előlépett a szomszéd srác, akin csak egy fürdőköpeny volt és odalépett Dani mellé.
- No, nem, azt nem! – húzódott Dani ijedten hátrébb.
- Miért nem? Szívesen segítek. – jelentette ki a szomszéd és maga is levette a rajta lévő fürdőköpenyét s azt rátette a rácsra. Ott állt anyaszült mezítelenül, de jól láthatóan előre meredő farokkal.
Azt be-, illetve kidugta a rácson s már látszott, de hallatszott is, ami folyt belőle. Le, az udvarra.
Dani hitetlenkedve nézte.
A szomszéd srác végzett, majd Dani mögé lépett, megfordította az udvar felé, és hátulról elé nyúlva már fogta is a markába Dani méretes, merev farkát s bíztatta: - Csurgass!
Dani megrázkódott testelállt egy ideig, reszketett ott, majd lassan csak megindult belőle is…
A szomszéd srác hátra nézett rám kérdőn, de én vállat vontam, bizonytalanul, válaszképpen.
Így határozott. Odaszorította Dani testét a rácshoz és már nyomta is bele a farkát.
Dani vergődött, de odaszorítva a rácshoz, nem tudott elhúzódni a srác farkáról. 
No meg a srác volt az erősebb, legalább is most s ott.
Dani kiáltani nem mert, csak sziszegett halkan, fogcsikorgatva.
Próbált szabadulni, de nem sikerrel.
Végre ráütöttem a srác vállára, amit értett, azonnal hátra húzódott, ki Daniból.
Ekkor már kinyitottam az én rácsomat is s a két srácot belódítottam azon, majd az ajtómat is kinyitva ott is, magam még visszaléptem a rácsomat bezárni és utánuk mentem.
Még sötét volt az előszobába, így villanyt kapcsoltam.
A két srác állt egymással szemközt. Dani szeme villogott, a szomszéd srácé mosolygott.
Megszólaltam:
- Látod, most érezhetted, milyen, mikor váratlanul kerülsz ilyen helyzetbe. Sakk-matt helyzet az ilyen. Jól esett? – érdeklődtem Danitól.
- Egy frászt! Dehogy is volt az! Hogy merted?- kiáltott rá a szomszéd srácra és mellbe is ütötte azt, váratlanul. Nem túl erősen, de dühösen.
Az hátratántorodott a váratlan ütéstől, de szenzációsan reagált…
Mert, elkapta Dani még mindig merev farkát, amit a markába fogott, megszorította és úgy tartott el, de bizonyos távolságra mégis magától.
Dani vonaglott, próbált szabadulni, de a szomszéd srác erősen fogta, tartotta a markában, a farkánál fogva s csillapítóan szólt közben:
- Nyughass már! Még letéped. Csillapodj!
Dani még vergődött a markában, de már nem ütötte meg és látszott lassan megnyugszik is. Ekkor megszólalt a szomszéd srác:
- Ha akarod, és az kielégítene, akkor add vissza! Dugj meg Te is engem! – hallatszott.
Dani rámeredt, majd haragosan megmozdult, megfordította a srácot, rádöntve a konyhapultra és már hatolt is bele s durván dugattyúzott benne. Lihegett, szuszogott s továbbra is durván kezelte, de az csak nevetett ezen.
Dani felpaprikázódott, hogy kinevetik s még durvább próbált lenni. Végre oldalt nyúlt, kihúzta az egyik fiókot s abból fakanalat vett elő és már azzal is csépelte a srác szabadon lévő, hozzáférhető farát. Nem kis ütésekkel, de nagyokat sózott rá, csak úgy csattantak.
A szomszéd srác csak tovább nevetett, ezzel cukkolva Danit.
Mire Dani elá nyúlt, markába fogta, megszorongatta annak farkát és nem sok idő múlva már hallani, de általam látni is lehetett, ahogyan kipriccelt.
Ekkor végre Dani megnyugodott, kihúzódott a srácból, aki gyorsan megfordult és leszopta Danit.
(itt a vége, fuss el véle!)

Hozzászólások (0)

A hozzászólások belépés után olvashatók.






 
aaaaaaaaaaaa