Casting - 2. rész
2022. 03. 28. 13:18 | Megjelent: 1075x
Casting – 2. rész
(Kitalált történet, fiktív szereplőkkel és helyszínen E/1-ben elmesélve, az egyik karakter szemszögéből. Szokásomtól eltérően a történetet most a jelen korba helyeztem, amiről talán a cím is árulkodik. Figyelmeztetések: medical, spanking, hetero- és homoszexuális aktus részletes leírása, durva beszéd. A figyelmeztetés a történet egészére vonatkozik, tehát ami az első részben nincs, az a többiben kerül sorra.)
A folyosókon elhelyezett hangszórókkal hívtak minket újra munkára. Ezúttal egy másik terem volt a helyszín.
Nehezen találtam meg, mert Mr. Samm ezúttal nem kísért el, így nem segített eligazodni a kastélyban. Négy férfi várakozott egy boltíves ajtó közelében, tőlük kérdeztem meg, hogy itt lesz-e a délutáni forgatás. Igenlő választ kaptam tőlük. Felületesen néztem meg mindegyiket, fotós szemmel, elvégre valami azt súgta, hogy ők lesznek a délutáni forgatás sztárjai. Meglehetősen fotogén volt mindegyik, régebben lehettek köztük modellek, esetleg színi pályán is kipróbálhatták magukat. Életkorukat 25-35 év közöttire saccoltam.
Nem álltam le velük beszélgetni, mert nem ezért fizettek. Benyitottam a terembe, ahol megtaláltam az ide áthordott felszerelésemet.
Ezúttal egy másik stábtag segített a statívok felállításában, a Jupiterlámpák beállításában. Itt is összehúztuk a vastag bársonyfüggönyöket, egyrészt mesterséges fénynél jobb dolgozni, másrészt akár kamerával felszerelt drónok is lebeghettek kinn, és a forgatás titkosságáról hamar lehullott volna a lepel, ha nem teszünk efféle óvintézkedéseket.
A terem nagyobb volt, mint az előző, orvosi szobának berendezett forgatási helyszín, és több részre tagolták, melyeket mozgatható spanyolfalakkal különítettek el egymástól. Így elérték, hogy a stabil állványon álló kamerát elég volt megfordítani, nem kellett áttelepíteni a felvételek készítésének érdekében a terem egyik végéből a másikba.
A Főnök ezúttal is a sofőr és mindenes Mr. Samm kíséretében érkezett, behívta a négy férfit a folyosóról. A kinn megkezdett beszélgetést folytatták. Mr. Joe vitte a szót.
- Tehát, ahogy megbeszéltük: Nick, Jack, Will és Ted lesz a nevetek, ez fog látszani a filmen az életkorotokkal együtt. Mindenki jegyezze meg a sajátját. Vetkőzzetek le, erre nem lesz idő, aki épp nincs jelenetben, vegyen takarót a vállára, és telepedjen le úgy, hogy ne legyen útban. A falnál vannak padok, székek – intett a terem oldala felé. – Mindenki tudja a feladatát? Van kérdés?
- Uram, Mr. Joe – kezdte a legfiatalabb, egy kese hajú, kimunkált izmú férfi, miközben a többiekkel együtt engedelmesen levetkőzött. – Először vagyok ilyen forgatáson, és… - ránézett a Főnökre, aztán a másik három férfira, akik már meztelenek voltak, még az én tekintetemet is megkereste zavarában.
- Mit nem értesz, Nick? – vonta fel a szemöldökét Mr. Joe. Mit húztál a kalapból?
Eszerint ki kellett húzniuk a feladatot, nyugtáztam, és filmet fűztem a fényképezőgépbe
- A pálcázást – bökte ki, és ismét nyugtalanul körülnézett.
Ekkor lépett be Mr. Cane, kitárva az ajtót Mr. Thomnak, a pálcák őrének.
- Felhasalsz a franciaágy közepére, Mr. Thom kikötöz a bokáidnál és csuklóidnál fogva az ágy lábaihoz rögzített szíjakhoz. Így vársz, míg végigsvenkel rajtad a kamera. Ajánlom, hogy mielőtt kikötnek, igazítsd 12 órába a farkadat, fújd ki az orrod, vakard meg, ahol viszket, mert verés közben erre nem lesz erre lehetőség. A kikötözés azért kell, hogy nyugton tartson verés közben. Úgy látom, ez lesz az első alkalom, hogy elvernek. Negyven ütést fogsz kapni Mr. Cane-től, ő a pálcák mestere. Nyugodtan rábízhatod magad.
- Értem, de… akkor is megkapom az összeget, ha… nem bírom ki a negyvenet? Vagy ha túl hangos leszek közben? Ismeretlen nekem a pálca, nem tudhatom előre, hogyan állom ki.
- Menekülőszó: repülősó. Ha ezt kimondod, megállítjuk a kamerát, vége a jelenetnek. Az összeg csak akkor jár, ha mind a negyvenet kibírod. Kevesebbért, akár harminckilenc ütésért is, csak a fele összeget kapod. A hangokért ne aggódj. Sírhatsz, jajonghatsz közben, rázhatod a segged, az összeg akkor is jár, ha kibírod a negyvenet. Mr. Cane sokat látott már, tudni fogja, mennyire verjen el. Bízd rá magad! Most menj, ott a franciaágy.
Nick sóhajtva elindult a mutatott irányba. A sivár szobának berendezett részben elhúzták a spanyolfalat, a kamerával ráközelítettem a franciaágyra, az egyetlen bútordarabra. A meztelen férfi feltérdelt rá, hátranézett, majd végighasalt középtájon, és felemelve ölét elrendezte farkát és heréit, majd széles terpeszben, széttárt karokkal jelezte, hogy Mr. Thom leszíjazhatja. Csuklóira, bokáira bélelt bőr simult, majd az ágy lábaihoz csatlakoztak a karabinerek. Mr. Thom lerákolt az ágyról, kisimította a meggyűrt ágytakarót, majd jelezte, hogy ő kész.
Ráközelítettem a hasaló férfira. Végigvittem a kamera szemét a fel-felemelt fején, a derekán átívelő szíjon, a fenékemelő párnán, melynek puha fészkében rejtőztek ivarszervei, a terpesz miatt enyhén szétnyíló fenékvágatán, a hófehér farpofákon, melyek zömök alakjához mérten elég hangsúlyosak voltak, a feszes izmú lábakon, egészen a várakozás közben idegesen görbítgetett lábujjakig.
A kese fej megint előrebukott, majd a léptek neszére a férfi kábán felnézett. A kézi kamerával vettem fel riadt arckifejezését. Az ágy mellé érkező Mr. Cane fekete maszkot, hasonló színű, feltűrt ujjú inget és kordnadrágot viselt. Haját kalózkendő fedte, kezén puha bőrből készült kesztyűt viselt, mely szintén az éj színét utánozta. A hasaló férfi elé tartotta a pálcát, melyen Nick riadtan végigsvenkelt tekintetével.
Mr. Cane elvette előle a pálcát, mire a férfi felsóhajtott, de egyéb hangot nem adott.
Elkezdődött a verés. A pálca süvítését követő becsapódás vörös csíkokat rajzolt a hófehér fenékre. Nick megnyikkant, feneke megfeszült, megrázta kissé, majd felkészült a következő ütésre. Mögöttem a másik három meztelen férfi takaróval a vállán ült a padon, hanyagul szétvetett térdekkel, könyökükre támaszkodva nézték a jelenetet. Pusmogásukat Mr. Joe egy szemvillanással némította el.
Az ütések szépen sorakoztak Nick szépen domborodó fenekén. Mr. Cane időnként átment a franciaágy másik oldalára, szakértő szemmel megszemlélte művét, majd néhány mesterien elhelyezett ütéssel abból az oldalból is lesújtott.
Nick még mindig jól állta a sarat, noha már tizenvalahány ütést kapott. Szemlátomást igyekezett megdolgozni a pénzéért. A huszadik ütés meglepett nyögést csalt ki belőle, felkapta a fejét, majd lassan lehajtotta újra. Feneke megfeszült és elernyedt. Szemünk előtt hangolódott rá a verésre, és innentől kezdve nem szenvedő alanya, hanem részese volt a pálcázásnak. Mr. Cane újra szünetet tartott, kesztyűs ujjai érzőn tapogatták meg a vörös csíkokat. Nick felemelte a fejét, és hálásan tartotta fenekét a simogató kéznek. Lehunyt szemmel sóhajtott, megnyalta kicserepesedett ajkát.
Újra a fenekére fókuszáltam. A verés folytatódott. A férfi rátalált a hangjára, és visszafogottan, szabadkozva nyögdelt, miközben feszítgette, elernyesztette fenekét. Mr. Cane valóban mesterien kezelte a pálcát. Átment a másik oldalra, és néhány célzott ütéssel nyögdeltette tovább. A csíkok nem olvadtak össze, elkülönültek, ez egyrészt Mr. Cane szaktudását, másrészt Nick elhivatottságát is jelentette, mert ha kapkodja, rángatja a pálcázott seggét, akkor keresztül-kasul érték volna az ütések. Eljött a negyvenedik, és Nick ezt is kinyögdelte. Könnymaszatos arcát az ágytakaróba törölte, és diadalmasan felnézett.
Ebben a pillanatban Mr. Joe leállíttatta a kamerát.
- Nick, rendben vagy? – lépett az ágyhoz.
Az összetapadt, kese fürtök felemelkedtek, a megkínzott férfi felnézett:
- Igen… uram – felelte lassan. – Meglehetősen jól, leszámítva, hogy ég a seggem.
- Férfiasan álltad a pálcát, noha igencsak féltél tőle. Kibírnál még tízet?
- Repeta? – a hasaló Nick szeme tágra nyílt, majd fújt egyet. – Mr. Cane milyen véleményen van?
Mind a pálcával játszadozó, hollószín ruhájú kínzóra néztünk. Ő egyik tenyerébe ütögetve a pálcát vállat vont.
- Jól bírja, nem fog ártani neki még egy sorozat – felelt tűnődve nézve Nick seggét.
- Kapsz még tízet – döntött Mr. Joe. – Jár érte a bónusz. Na, told ki!
Visszatért a kamera mögé, Mr. Cane pedig az ágy mellé lépett. A kamera ismét befogta Nick hasaló testét, ráközelített az elvert fenékre. Megjelent a pálca, majd Mr. Cane könnyedén lecsapott rá újra. A férfi mély hangon morrant, visszahúzta fenekét, majd bátortalanul újra ellazította, és kitolta. Mr. Cane értette, és nem késlekedett. Ügyes csapásával újra megnyögdeltette Nicket.
Még Mr. Joe, aki már sokat látott, ő is meglepődött. Nick az ötven kemény pálcaütés után is élénk maradt, amikor lekerültek róla a béklyók, szinte fürgén tolatott le az ágyról. Hetyke vigyorral arcán tapogatta elvert fenekét, miközben nem kerülte el figyelmünket félkemény farkának látványa. Ez a srác felizgult attól, hogy verték, és ha még többet kap, tán el is élvez a mesterien kezelt pálca ütésétől?
- Nagyszerű volt, Nick! – dicsérte Mr. Joe. – Nem számítottam rá, hogy elsőre ilyen jól fogadod. Azért nem kaptál előre, mert fontos volt a film szempontjából, hogy a seggeden ne látszódjon, hogy korábban már bemutattak a pálcának.
- Köszönöm, uram! – pironkodott Nick. – Bevallom, nem számítottam rá én sem. Mr. Cane valóban beváltotta a hozzá fűzött reményeimet.
A nevezett a kamera leállítása után levette a maszkját, és most büszkén felszegte állát, elvégre ritkán esik meg, hogy nem elég, hogy jó a pálcázásban, de az dicséri meg, akit olyan alaposan elvert. A jelenlévők közül többen is gratuláltak, kezet ráztak vele. Mr. Joe meg volt győződve arról, hogy ez lesz az egyik legjobb felvétel, ami valaha készült felnőttfilmes vállalkozásában.
Nicket az ápoló személyzet gondjaira bízta, akik kikísérték a szobából.
A következő jelenet felvételére ismét átrendezték a termet, néhány spanyolfalat máshová toltak, Mr. Joe utasítást adott Tednek, hogy szopja fel Willt, miközben Jack kenjen síkosítót Ted és a saját ánuszra. A tégelyt Mr. Thom a kezébe is nyomta.
Ted így ledobva a takarót előrehajolt, előbb végignyalta Will farkát, majd rendezői utasításra szopni kezdte, miközben Jackre is figyelt, aki gondosan kenegetni kezdte mindkettőjük fenéklyukát.
Hamarosan folytatódott a forgatás. Az instrukciók szerint Will hátulról keféli Tedet, amikor megérkezik Jack. Ő is csatlakozik kettősükhöz a szűkös heverőn. A jelenet csúcspontján olyan vonatot alkotnak, melynek élén Jack a masiniszta, mögötte szorosan Ted, a sort Will zárja, aki az ütemet diktálja, így a három férfi a csúcsra keféli egymást.
Sikerült felvennem, amikor Will ujjával tágítja a férfit, majd szinte durván felnyársalja. Jack mozdonyként csatlakozott, úgy fordult fenekével, hogy a Ted számára hozzáférhető legyen. A vonat veszített sebességéből, de többszöri próbálkozás után Tednek sikerült felnyársalnia Jack bekent fenéklyukát. A buja szerelvény lihegve, fel-felgyorsulva érte el végsebességét.
Kisvártatva Jack makkján megjelent a gyönyörnedv néhány cseppje, ujjai közül az ágyra hullva, majd Ted szeme is fennakadt, végül hörögve Will is utolérte őket, a trió elernyedt, és kisvártatva kicsusszantak egymásból. Arcuk piroslott, szemük ragyogott, ujjaik egymást simogatták, öntudatlanul meg-megbabrálták ernyedő farkukat. Nem tagadom, felizgatott a látvány, de tudok uralkodni magamon. Majd este. Majd éjjel eljön az én időm is.
Mr. Joe kiválasztotta a pillanatot, és az elégedetten sóhajtozó trióra pillantva hátraintett nekem, hogy álljon le a kamera. Néhány képet még készítettem az ernyedten pihegő férfiakról.
Ismét szünetet tartottunk. Mr. Samm szólt, hogy visszavárunk két statisztát zuhanyozás után. Még egy-egy felvétel vár rájuk, ahol Mr. Cane és Mr. Pain bemutathatja tudását. Igen, a Ted és Will verést fog kapni.
Nevetgélve, viccelődve tértek vissza a terembe, a derekukon viselt törölközőn kívül egyebet nem viseltek.
Mr. Joe szigorúan nézett rájuk.
- Ahhoz képest, hogy verés vár rátok, elég vidámak vagytok.
- Elnézést, uram – szabadkozott Ted. – Készen állunk a verésre.
- Meghiszem azt! Ti már nem vagytok kezdők. Will, tudom, nagy drámakirálynő vagy, ezúttal se kell visszafognod magad. Ted, mivel te vagy rangidős, te leszel az első. Választhatsz: szíjjal vagy pálcával?
- Elég kényes vagyok a seggemre, de ha ez a választék, akkor legyen a szíj. – fanyalgott Ted.
- Ez a beszéd! – a Főnök megenyhült. – Helyezkedj el a bakon, és Mr. Thom leszíjaz. Utána ötvenet kapsz arra a keszeg seggedre.
- Finom lesz – sóhajtott Ted. Ledobta a törölközőt a padra, és tekintetével a következő forgatási helyszínt kereste. Mr. Joe a háta mögé bökött hüvelykujjával. Megint elhúzódott egy spanyolfal.
A kisebb rész közepén bak várakozott, terpeszben fel kellett térdelni rá, és a felsőtest végighasalt a párnázott részen. Igazán kényelmes találmány. Látszott, hogy a vékony, inas termetű Tednek kedvére van. Először feltérdelt, majd farok és herék igazítása után végighasalt. Mr. Thom először a lábait szíjazta a hevederekhez, majd a derekát, és még engedte, hogy utoljára a férfi végigsimítson keszeg fenekén.
Akaratlanul is összehasonlítottam a testem az övével. Magasabb, izmosabb vagyok, és a hátsóm is említésre méltó.
Mr. Joe intésére elindítottam a kamerát. Végigsvenkeltem vele a verésre várakozó Ted arcán, testén, kiszolgáltatott fenekén. Mr. Pain következett. Megigazított maszkját, majd a kamera látóterébe lépett. Magas, izmos, fekete ruhás, ruganyos mozgású férfi volt. Mr. Thom a kezébe adta a szíjat.
Ted felkészült, tekintete a távolba meredt a fal egy pontjára, és várta, hogy a szíj lecsapjon csenevész fenekére. Mr. Pain odalép, végigsimította a farpofákat, majd kellő távolságban elhelyezkedett. A szíj hamarosan a felkínált seggen csattogott. Ted mély hangon nyögdelt, kínlódva szedte a levegőt, időnként fintorgott, aú-kat sóhajtott, feszítgette hátrameresztett fenekét.
Mr. Pain ügyelt arra, hogy a farpofák egyenletesen pirosodjanak. Célzott ütései nyugtalankodásra bírták Tedet, aki kezeivel a bak lábazatát markolta, bokái, lábujjai meg-megrándultak. A szíj csapásaitól fel-felhorkant, vinnyogva nyögdelt.
A kamera hideg szeme felvette a kínos jelenetet, egy férfi szenvedését, aki újra és újra szembeszáll a szíjjal, fenekével tartóztatja fel, és keserves aú-kat sóhajt. Mr. Pain munkálkodása nyomán bevörösödött csaknem a fenékvágat felső csücskétől a combhajlatig az érzékeny bőr. Mr. Pain úgy értett a szíjhoz, mit Mr. Cane a pálcákhoz. Meglehetősen gyakorlottan mérte az ütéseket a célterületre, időnként közel hajolva hozzá, és megtapogatva, ekként ellenőrizve, mennyit bír még.
Mire feleszmélnénk, Mr. Pain jelezte, hogy megvan az ötven csapás. Leállítottam a kamerét. Mr. Thom eloldozta a karabínerekbe akasztott szíjakat, vártuk, hogy Ted lemásszon a bakról.
Végre elkezdett letolatni róla. Félúton megállt, két keze a farpofáit tapogatta, majd ismét megkapaszkodott, végül hitetlenkedve áll meg lábain.
- Fuck it, én aztán alaposan el vagyok verve – tapogatta ismét hitetlenkedően lángoló seggét. Hangja egy pillanatra elcsuklott, majd folytatja: - Köszönöm, Mr. Pain!
- Örülök, hogy ismét elégedett vagy! – legyint a nevezett. - Nem ártana meglepni magad egy edzőtermi bérlettel. Tavaly még nem volt ilyen keszeg a segged.
- Hogy érzed magad, Ted? – érdeklődik Mr. Joe, és látszik, hogy a válasz is érdekli. – Jólesett?
- Tudja, uram, hogy kedvelem a szíjat – fújta ki a levegőt zavartan Ted, még mindig a fenekére tett megjegyzés miatt feszengve. – Ide azért jövök szívesen, mert minőségi verést kapok.
- Értem. A nyomok néhány nap alatt elmúlnak. Tehát csak a verés miatt jössz? Hogy mindig változatós módon megbaszatlak, az semmi? – Mr. Joe nevetése őszinte, ahogy félrebillentett fejjel gyönyörködik a mindössze a zavarába öltözött Tedben.
- Uram, megtisztelő, hogy két ilyen izgalmas férfi közé kerülhettem szendvicsnek – hálálkodott Ted. – Mindazonáltal a verés sem utolsó, amit kaptam.
Az ápolók közrefogják, kifelé menet odaint Willnek: „bátorság!”. Will egyik térdét felhúzva, átkarolva ücsörög a tenyérnyi törölközőben, és készül a feladatra.
A forgatás kisvártatva a terem újabb helyszínén folytatódott. Will, a barna bőrű, félhosszú hajú férfi egy dereshez lépdelt, majd elszántan felhasalt rá.
- Állj, állj! – kiáltja Mr. Joe. – Várd meg a kamerát. Amikor odaérsz, torpanj meg, sóhajts, tapogasd meg a segged, és utána hasalj fel!
- Értem, uram.
Pöccintem a kamerát. Az indiános külsejű férfi odalépdelt a dereshez, meztelen fenekét tapogatta, majd sóhajtva felhasalt. A maszkos Mr. Thom gyakorlott mozdulatokkal deresre húzta.
Ismét Mr. Cane lépett a színre. Izmos, fekete alakja félelmet keltett. Ezúttal botozás lesz, ez kiderült számomra a Mr. Thom által a kezébe nyomott, félelmetes eszközről.
A hajánál fogva emelte fel a hasaló férfi fejét, és elé tartotta a botot. Will szája résnyire nyílt, majd becsukódott, tekintete riadalmat tükrözött. Mr. Pain elengedte a haját, mire a férfi lehajtotta a fejét, és vállai megfeszültek. Két kézzel rámarkolt a deres lábaira.
A bot nyekkenve csattant a fenekén, jelezve, hogy elkezdődött. Will felkapta a fejét, kínosan nyögött, majd szégyenkezve ismét letette homlokát a deresre.
Hamarosan kiderült, miért nevezte a Főnök drámakirálynőnek. Az izmos, jó testű, barna bőrű férfi úgy nyüszített és visongott, hogy többen is fejcsóválva nézték. Mr. Cane nem kímélte. Gondosan kimért ütésekkel vinnyogtatta, és időnként egy sírós jajdulást is kicsalt belőle. Mr. Cane nem sietett. Elgyönyörködött a megkínzott fenék látványában, majd a csendesen szűkölő férfit felriasztotta egy váratlanul kimért ütéssel, amitől Will keservesen aú-zni kezdett. Fekete hajsátra mögé rejtette arcát, és biztos voltam benne, hogy a drámakirálynő valódi könnyeket hullat. Mégis kitartott, és nem mondta ki a menekülőszót.
Negyven botütés után minden ízében remegve lekecmergett a deresről, leguggolva dajkálta fenekét, majd összeszedte magát, és talpraállt.
A Főnök intésére itt állítottam le a felvételt.
Will most ezúttal valóban nem játszotta drámakirálynőt. Felsebzett bőrén vérpatakok csordultak, és annyi ereje sem maradt, hogy megköszönje a kapott ütleget. Az ápolók őt is gondjaikba vették.
Mr. Joe megköszönte mindenkinek a részvételt, és a forgatást a mai napra befejezettnek nyilvánította.
Mire biztonságba helyeztem a felszerelésemet, és nekiálltam a felvett anyag vágásának, már alkonyodott. Vacsoráig visszatértem a számomra kijelölt lakosztályba, és lezuhanyoztam. Jólesett a langyos víz, zsongott a fejem a gondolatoktól.
Folyt. köv.
Hozzászólások (2)