Új Subommal való megismerkedésünk és gyakorlataink (1)

Még a múlt év negyedik negyedéve elején kaptam egy levelet egy számomra ismeretlen sráctól, akit – félrenézve – kezdetben nőnek hittem, de igen hamarosan ráébredtem tévedésemre. (nick neve tévesztett meg)
Kezdtünk levelezni, majd egyre több, közös vonást, vágyat, tervet fedeztünk fel kölcsönösen egymásban. Ő ugyan végig, mereven s az óta is magáz – bár én már felajánlottam a tegezést neki – de nem él vele, viszont egyre szimpatikusabb. A többszöri levélváltások során már arra is eljutottunk, hogy megosztjuk álmainkat, vágyainkat, történet-töredékeket egymással, mint egy ötletet adva a másiknak.
Ő álmait, vágyait inkább verses formában fejezi ki, osztja meg, én meg történetekben, így készült ez is:
Már közel voltunk ahhoz, hogy egyik nap januárban – mikor Pestre jön – időt szakít arra is, hogy ne csak személyesen megismerkedjünk, de „tapasztalatokat” is szerezzünk egymásról. Én így terveztem megvalósítani:
Felhív napközben a mobilomon, hogy hol jár éppen és bejelenti, miszerint közel fél óra múlva megérkezik hozzám. Megerősítem, hogy várom már és itt vagyok a lakásomban.
Megérkezik és kérése szerint azonnal pucérra vetkőzik, ruháit lerakva az előszoba-konyhába, majd elintézi szükséges dolgait, alaposan kezet mos, és mielőtt bejön a szobába, felteszi az előkészített nyakörvet a pórázzal és felcsatolja a csuklóira a bőr bilincseket a karabinerekkel. Ott ül előttem a szőnyegen, de a csuklóit hátul a karabinerekkel összekapcsolom, hogy még kényelmetlenebb legyen neki.  Sorolja vágyait, tabuit, amit nálam rabszolgaként át - meg szeretne élni.
Látom, feszeng közben, nem kicsit, nagyon, mert nincs teljesen hozzászokva, hogy ő tök mez-telen, míg a másik felöltözve ül vele szemben, de tel’avi, ez van. (feszengjen csak, ez is a rabszolga teendői közé tartozik. )
Mikor már sok mindenről szó esett, akkor utasítom, hogy menjen ki a konyhába, főzzön kávét, hozzon hozzá tejet, tejszínt és üdítőt is.
Tétován, nehezen feltápászkodik az összecsatolt csuklóival és tétlábol még. Rájövök, visszaintem, kicsatolom a bilincses csuklóit, így a kezei szabadok lesznek, szóban instruálom mit, hol talál és várok.
Ügyes, mert sok mindent megtalál, elkészít, jól s ízlésesen szervíroz a szobában. (Nagyon nem lepődik meg, mikor magát is kiszolgálhatja a kávéval, bár azt a megjegyzésemet nem engedem el, hogy ne cukkoljam őt, amiért tehéntejet s nem „testmeleg” tejet szervírozott a kávénkhoz. )
Mosolyog, vagy inkább somolyog ezt hallva. Nem is kell noszogatni, de szinte magától beszél tovább a kávézás előtti témáról, hogy milyen régóta álmodozik, ábrándozik arról, hogy rabszolga lesz, valakinek szolgál, persze csak neki – mondja, majd megakad, rám néz merőn s kicsit elsápadva azért hozzáteszi: - Ha persze Uram úgy szeretné, kívánja, akkor természetesen mást, másnak is szolgálok. 
Ha már itt tartunk, akkor kifaggatom arról, hogy szolgált-e már valakinél, mire azt válaszolja nem, domnál még soha, mert eddig Ő volt az úr, neki szolgáltak s mesél, szinte ömlik belőle a szó, hogy mit tett, hogyan tett, alázott meg hozzá tartozó nőt, csajt. (Meg kell hagynom, nem volt szívbajos a módszereit tekintve.)
Mikor arra kérdezek rá, ha ezeket vele is megtenné valaki, például én, mit szólna, hagyná-e, azt feleli, hogy azt tesz, amire utasítom, mindig s mindenkor. Ő szolgának született, arra vágyik és nincs olyan, amit ne tenne meg, ha arra parancsot kap.(Lázszik, hogy komolyan is gondolja, nem csak mondja.)
Előbújik belőlem a kisördög, mert ott, most szaván fogom, s azt kérdezem tőle, hogy akkor, ha legközelebb egy nyakörvet pórázzal és egy korbácsot teszek a kisasztalra mikor jön és hagyom, hogy válasszon, mit választ?
- Természetesen a nyakörvet teszem fel és hozom be a fogaim között a korbácsot, hogy Uram azzal tanítson fegyelemre s büntessen meg, ha kell. – válaszolja természetes komolysággal.
- És ha a kezedbe adom a korbácsot s megparancsolom, hogy üss?- kérdezem, mire természetes mosollyal válaszolja, hogy:
- Akkor ütök, persze magamra.  - így a válasza.
- Aha, és ha azt is meghatározom, hogy kire és mennyit üss?
- Akkor azt hajtom végre, mert remélem, a parancs rám vonatkozik. – néz rám teljesen természetesen.
Nem tudom megingatni ebben!
Így cselekszem inkább! Felkapom a lovaglópálcát és jobbommal lesújtok azzal a törökülésben szabadon hagyott combjára, majd a másikra is és meglepetten látom, hogy elveszi az útból a kezeit a combjai felett-től, hátra támaszkodik vele maga mögött a szőnyegre, hogy tudjam megütni továbbra is zavartalanul. 
Megdühödöm. Nekem ne segítsen senki, egy sub, egy szolga pláne ne! 
Most már célzottan, fájdalmat okozóan ütök: a combjaira, a hasára, mellkasára, különösen a mellbimbóira, de kap a kézfejeire is és persze a felkarjaira is. (Nem sziszeg, fel sem jajdul, pedig fáj neki, látom a szemén, a teste rándulásain. Még talán magában somolyog is, hogy így feldühített. )
Odakapok, marokba szorítom a löttyedt farkát a golyóival együtt és szorítom, csak szorítom vadul, élvezettel. Én élvezem, ő nem, de nem mutatja, nem sziszeg, nem szól egy szót sem, még a teste sem tiltakozik. Nem ellenkezik.
Amilyen hirtelen jött, olyan hirtelen párolog el a dühöm is.
Elszégyellem magamat, hogy ez előfordult velem. 
Legszívesebben ráordítanék, hogy kézbe a lovaglópálcát és üss! Engem! De nem teszem, mert tudom, hogy nem tenné meg. Semmi esetre sem, most nem.
Hirtelen nem tudom, mit tegyek, vagy mit ne tegyek most, mikor hallom, hogy nyílik a lakás ajtaja, és valakik belépnek: egy férfi s egy nő a hangjaik alapján.
Én talpra ugrom ijedtemben, de ő nyugodtan marad, ahogyan van.
Kisietek a szobából és látom, hogy az itt lakó srác és egy nő jött be.
Ők is megrökönyödve állnak bent. (Azt hitték, üres a lakás.)
A nőt felismerem. Ismert domina a bdsm világból.
Hirtelen megértem, hogy a srác azt hitte szabad a kégli s felhozta magával a dominát, hogy ott dominálja őt.
Más ötletem támadt.
Szívélyesen köszöntöttem őket, majd a dominát bekísértem a szobába s rámutattam az ott még mindig törökülésben üllő, mezítelen rabszolgára:
- Íme, akit dominálhatsz addig is, amíg mi kint megbeszéljük a helyzetet. – mondom és hozzáteszem: - Jól nevelt szex-rabszolga. Bármit tehetsz vele, Úrnőm!
Majd a rabszolgához fordulok:
- Azt teszed, azonnal, amire a Domina utasít, különben Ő is megbüntet, de tőlem is kapsz, ha visszajöttem és panasz lesz rád! Megértve, köcsög?
- Igenis, Uram, parancsod szerint lesz. – válaszolta és már kúszott is a domina elé.
Lábcsókra.
(folyt. köv.)