Kezdetek vége, már játékban 4.

Miközben egyre hűvösebb lett a kapualjban, szinte izzott a testem a kíntól, ahogy próbáltam egyensúlyozni anyaszült meztelenül – immár reménytelenül. Lábam ujjai épp, hogy érték a kifényesedett kockakövet, felsőtestem kérdőjelként dőlt előre, ahogy hátul összekötözött kezem, a mennyezetre felhúzott kötélről lógva tartotta a testem. Vállaim, minden pillanatban égő fájdalmat közvetítettek anyaszült meztelen, elgyötört testem felé, karjaimból rég kiszaladt a vér, kézfejeim kékesfeketéllettek a kötél szorításában.
- Félsz?
Kérdezte szinte angyali hangon a lány, miközben a világ legnagyobb természetességével a szandáljával egy fasz kontúrját rajzolta a kövezetre, a gagball mellett kifolyt és a földön tócsába gyűlt nyálamból. Szürreális volt az egész! Zakatoltak a gondolatok a fejemben, úgy tűnt, hogy millió szálon fut az esemény, melynek egyetlen közös pontja volt, a kiszolgáltatott reménytelen helyzetem. Uram istentelen rég itt hagyott, fogalmam sem volt, hová ment, mikor jön vissza, ki a lány, hol vagyok, mi lesz és ekkor…
…Ekkor újra kattant a kapu zárja, szinte visszhangzott a folyosón a kulcs fordulata a reteszvasak lassú súrlódása és kinyílt a kapu. Az utca felől ismét kellemes langymeleg huzat és immár a délutánnak köszönhetően napfény szökött be a kapualj sötét ridegségébe. Romantikusnak is hathatna a helyzet, ha nem egy idős hölgy lépett volna be egy fiatal srác kíséretében. Amikor megláttam őket – elég viccesen – becsuktam a szemem, mint a kisgyerekek a bújócskánál, ha én nem látok, akkor talán engem se látnak módon. Az olajfék behúzta a kaput, esküdni mernék, hogy most nem is nyikorgott, csak kattant egy nagyot, ezzel jelezve, hogy ismét bezárt. A srác jött elől, egy pillanatra megállt mellettem, végigmért, de nem nagyon törődött velem, a szája sarkából egy flegma hellóval üdvözölte a mellettem álló lányt és tovább ment. Nem tudom hová, gyorsan eltűnt. Nem úgy a néni. Ő megállt mellettem.
- Leszeded? – kérdezte a lányt.
- Leszedjem? – kérdezett vissza, de ekkor a néni olyat kiálltott, hogy félelmemben egy kis vizelet csorgott végig a lábaimon.
- Minek mondom, hogy szedd le?! – üvöltötte szinte artikulátlanul.
És ekkor szó nélkül zuhantam először térdre, majd szinte magzatalakzatba fekve a földre, ahogy a pillanat tört része alatt engedett a kötél feszítése. Ahogy ott feküdtem, pont abba a stilizált fasz formába csapódott a fejem, amit a saját nyálamból rajzot a lány az előbb. A porral keveredett nyál sárként ragadt az arcomra. Próbáltam ellazítani magam, a feszítő érzés megszűnése után, de a kezeim még mindig össze voltak kötve a hátam mögött és emiatt nem tudtam olyan helyzetet felvenni az oldalamon fekve, ami kényelmes lehetett volna. Mivel a kezem nem tudtam használni a zuhanás tompítására, a vállam és a fejem is bevertem, így az épp szűnő fájdalom helyébe új lépett.
- Nyald! – dugta elém a lábát a néni, a nyitott orrú körömcipőjét az orrom elé dugva!
A tőlem telő legodaadóbb mohósággal próbáltam térdre állni, majd előre dőlve tisztára nyalni az ismeretlen hölgy cipőjét, amikor a lány olyat rúgott a hátsómba, hogy ismét elfeküdtem a kövön. A következő pillanatban a fejemre (arcomra) lépett és így hajolt közelebb hozzám, hogy a fülembe súgja:
- Ki engedte meg, hogy feltérdelj te fasszopó?!
- Sssssssnnnnnnnnnnnnngggggggggg – próbáltam artikulálni érthetően a golyóval a számban a lány cipőjével az arcomon, lenyomva a fejem a kapualj kövezetére, de nem jött ki értelmes szó a számon.
- Mi van?! – kérdezett vissza a lány, miközben, mintha egy cigaretta csikket taposna, mozgatta, nyomogatta jobbra, balra a talpát a fejemen.
- Sssssssnnnnnnnnnnnnnkkkkkkkkki – ismételtem újra, a lehető leggondosabban formálva a golyótól hátrafeszített nyelvemmel a hangokat, de ismét csak hörgés és fröcsögő nyálbuborék lett az eredménye…
- Legalább a nevedre hallgatsz fasszopó – nyugtázta a lány a hallottakat, és nevetve folytatta – nézze Margó, hogy meregeti a szemét!
A néni nem szólt semmit, csak köpött egyet felém, pont a szemeim találta célba, így nem láttam, csak éreztem, amikor valaki a bal lábam combjába rúgva fordított hanyatt fekvő helyzetbe és rálépett a férfiasságomra, jól megtaposva a farkam és a golyóim.
- Hidd el, nem fogod élvezni a mi jön, nem fog meredezni a faszod, te kis köcsög! – hallottam a néni hangját és épp felnéztem volna a slájmfüggöny mögül, amikor ismét leköpött.
Ismét elárasztotta a nyál a szemem, így csukott szemmel engedelmeskedtem a felszólításának:
- Nyald!
És amilyen mohón tudtam – immár mozdulatlanul – nyaltam valakinek a cipőjének Isten se tudja milyen koszos a talpát, miközben újra és újra csavart, nyomott egy újabbat valaki más lába a farkamon…
folyt. köv.