Egy angol lovaglóiskola kegyetlen lányai (tizedik rész)

A fenekünk megkínzása után, leoldoztak a bakról és megparancsolták, hogy igyunk a csizmában álló pisiből, nehogy szomjasak maradjunk. Az igazság az, hogy valóban szomjas voltam, bár tudtam, hogy a sós és büdös pisi csak félig othatja a szomjamat. Mindenesetre azért valamennyire jól esett a folyadék. Ezután az istálló falához kellett térdepelnünkfeltartott kézzel. A lányok közben mind elmentek, mi pedig feltartott kézzel egyedül maradtunk. Szánalmas lúzer azonnal leeresztette a kezeit, mi pedig továbbra is megpróbáltuk fentartani. Arra gondoltam, hogy valahonnan figyelnek és ha letenném a karjaimat nagy büntetést kapnék. Persze egy idő után, szerintem 10 perc lehetett, már nagyon elfáradtam, a karjaim és remegni kezdett. Láttam, hogy kispöcsű lovászfiú karja is remegtek. Aztán valahogy felmondták az izmaim a szolgálatot és muszáj volt leeresztenem a kezeimet. Egy kicsit pihentettem, majd ismét kinyújtottam. Kispöcsű lovászfiú is így tett. Nagyon jó volt ez a kis pihenés. Aztán agyalágyult izomtömeg is leeresztette a kezeit. Rabszolgacsicska pedig megszólalt: szerintem mind eresszük le a kezeinket és ha halljuk az Úrnők lépteit, hamar emeljük vissza. Így is tettünk és jól tettük, mert több mint egy órát térdepeltünk a fal fele fordulva. Ennyi időn keresztül, szinte senki nem lenne képes magasbanyújtott karokkal megmaradni. Szóval amikor hallottuk, hogy jönnek a lányok mind felemeltük a karjainkat, mintha végig ebben a pózban lettünk volna.

Jemma jött elől és azt parancsolta, hogy eresszük le a kezeinket, vaamint forduljunk feléjük. Meg is fordultunk. Érdekes látvány tárult szemeink elé. Mindegyik lány más színű lovaglónadrágban és más-más lovaglócsizmában, ruhában volt volt. Jemma lovaglócsizmája példál aranyszínűre volt festve. Volt, aki lovaspólóban maradt, de volt aki inget vett fel, vagy topot. A gyönyörű Olivia például meztelen felsőtesttel érkezett. Kimeredt szemmel figyeltük a lépéseire ringatózó kerek melleit.

Most Natalie szólalt meg: -a seggetek, farkatok már eléggé el van verve, de a többi testrészetek még ép. Ezért a következő órákban jól megverjük a talpatokat, tenyereteket, hátatokatcombotokat, de sok pofot is fogtok kapni. A lényeg, hogy fájjon mindenetek. Ja és közben végig szexuálisan is ki kell elégítnetetek. Kezdjük is.

Hozzám Myunghee, a szép koreai lány jött először. Most fekete lovaglónadrágban volt és világosbarna drága lovaglócsizmában, felül csak egy topban. Pofozni kezdett. Mindkét kezével jobbról és balról is. A kis keleti kezei, hiába csattantak erősen az arcomon, mégis nagyon élveztem ahogy ez a fenomenális szépség velem „foglalkozott.” Szerintem Ő is élvezte. Mindenesetre egyre nagyobb pofonokat kaptam és egyre több fülespofont is. Már zúgott a fejem, de akkor is élveztem az édes kezei ütéseit. Aztán egyszercsak, váratlanul tökön rugodt, felordítottam és összegörnyedtem, Myunghee pedig felnevetett és tovább pofozott. Ezek után a pofonok között még párszor tökön rugott szórakozásból. Miután meggyőzödött arról, hogy már eléggé mélyvörös, kék az arcom, elővette a lovaglópálcáját és megparancsolta, hogy nyújtsam előre a tenyereimet.

Módszeresen verte a tenyereimet. Nagyokat ütött, miközben kéjesen, élvezettel figyelte miként torzul egyre jobban a fájdalomtól az arcom. Tudtam, hogy nem lesz kegyelem, a parancs szerint kékre, hólyagosra kell Myunghee verje a tenyereimet, ezért hűségesen tartottam oda a pálcának. Szerencsémre tényleg „csak” a tenyereimet verte az Úrnő, az ujjaimra csak ritkán kaptam. Ugyanis az ujjak verése kibírhatatlan fájdalommal jár, azt érezni, hogy mindjárt eltörnek a csontok. Ami viszont nem tetszett, hogy sokat ütött a hüveykujjaim tövére, ahol lassan fel is hólyagosodott a bőr. Egyszer akkorát ütött erre a hólyagos részre, hogy elkaptam a jobb kezemet. Azonnal erősen tökön rugott, hogy összegörnyedtem, majd a hajamnál fogva visszarántott és a lovaglópácájával elkezdett pofozni. Hirtelen a sok fájdalomtól azt sem tudtam mit tegyek. Myunghee Úrnő dühösen pofozott a lovaglópálcával, ezért nem figyelt oda csak ütött amilyen erősen tudott. A csapó a pálca végén már a kék arcomat verte brutálisan. Egyszer a halántékomat is eltalálta, azt hittem elájulok, utána pedig a szemem közvetlen közelébe csapott oda. Ekkor nagyon megijedtem, nehogy az Úrnő kiverje a szememet, vagy komoly sérülést okozzon. Miután elég sokáig pofozott a pálcájával a fiatal Úrnő rámparancsolt, hogy ismét tartsam ki a veréshez a tenyereimet. Igen ám, csakhogy ezuttal nem akkorákat ütött mint eddig, hanem hátralépett, a fejéhez emelte a lovaglópálcát és nagy lendülettel sujtott a bal tenyeremre. Az ütés akkora volt, hogy a kezemet is magával vitte, de mégsem kaptam el a tenyeremet, mert féltem, nehogy ismét pofozni kezdjen a pálcájával.

A jobb kezeddel tartsd meg a bal tenyeredet mocskos rohadék! -parancsolt rám Myunghee Úrnő.

Én úgy is tettem, Ő pedig ugyanilyen nagyokat ütött tovább a bal tenyeremre. Hihetetlenül fájt. Látszott az Úrnőn, hogy még mindig fel van háborodva, amiért elkaptam az előbb a kezemet és meg akar leckéztetni. Pontosan huszonöt ilyen erős ütést mért ki a bal tenyeremre, ami teljesen lekékült és felholyagosodott.

-most a jobbat támaszd alá! -adta ki a következő parancsot.

Úgy is tettem, Myunghee pedig arra is kimérte a huszonöt brutális ütést. Nagyon kellett koncentrálnom, hogy ne húzzam el a kezemet, de valahogy kibírtam. A végén az Úrnő ismét tökön rugott, de annyira erősen, hogy elszédültem és kidőltem a földre. Közben hallottam, hogy elmegy.

Ekkor lépett hozzám Clarissa a vastag bőrostorral a kezében:
Négykézlábra mocskos rohadék! -adta ki a parancsot.

Hamar négykézlábra álltam. Clarissa lassan körbejárt. Kék lovaglócsizma, kék lovaglónadrág és egy fehér ing volt rajta. Aztán jöttek a csapások az ostorral a hátamra. Elég erősek voltak az ütései, de korántsem annyira, mint Myunghee tenyeresei. Clarissa Úrnő biztosan nem gondolta volna, hogy sokkal jobban fájnak a tenyereim, amiken támaszkodtam, mint az ostorcsapások a hátamon. Az Úrnő miközben vert foyamatosan körbejárt engem, így minden irányból kaptam az ütéseket. Sajnos mindig amikor a hátam mögé került elég nagyokat húzott a fenekemre is, ami ekkorra már teljesen szét volt verve. Ilyenkor nyögtem, sikítottam, amit Clarissa kimondottan élvezhetett, mert minden alkalommal amikor mögém került legalább tíz erős ostorcsapást mért a fenekemre. Tudtam, hogy kegyetlen Úrnő, de most be is bizonyította.

folytatása következik