Egy kapcsolat szabályai 1.

Sarah álmosan üldögélt a busz megálló kopott padján.A város még most ébredezett.Kihalt volt még minden ,csak a munkába indulók tettek hozzá a város utca képéhez.
Barátságtalan szürke zord idő arra késztette,hogy kabátját jobban össze húzza.
Nem sok minden volt alatta,pontosan annyi amit a levélben utasításként megkapott.A levelezések során minden ruhadarabjáról fényképet készített mellettük számokat kíírva egy kis papíron.

Akkor mindezt nem értette miért csak tette amit a férfi utasításba adott.Csak reggel mikor öltözött szembesült azzal mi is volt ennek az utasításnak a lényege.A férfi gondosan válogatta össze mit is vegyen fel az első alkalomra.
Hosszú csizmája adott némi védelmet a lábának de inkább volt dekoratív mint funkcionális.Furán is hatott a munkába igyekvő emberek között a tűsarkú comb csizmás lány képe.A kis bőr szoknya sem sok meleget adott a viselőjének.AZ átlátszó necc felsőt szinte kiszúrták a hidegtől megkeményedett mell bimbői.A hosszú kabát volt az egyetlen ami megvédte a viselőjét az idő közben rákezdő havas esőtől.
Fázott.

Egyszerre volt benne a félelem a bizonytalanságtól,az izgalomtól ,az új dolgoktól .

Jöttek mentek a buszok, hatalmas gyomruk elnyelve a sok embert.Újra és újra kiürítve a buszmegálló ember tömegét.

Gondolatait egy kérdés törte meg ,amit ha jól érzékelt hozzá intéztek.

-A tizes busz elment már,nem tudja véletlenül ?

Szinte fásultan válaszolt ,még a kérdezőre sem nézve.

-Nem tudom nem láttam még jönni.
-Szerencse ,akkor még elértem.nyugtázta az idegen.
-Munkába megy ön is?hangzott el a következő kérdés.

Na pont ez hiányzott így reggel,egy idegen aki kihasználva a várakozás idejét,és valószínűleg a látvány hatására egy könnyű kis prédát vél látni benne.
Saraht bosszantotta ez így korán reggel.Ehhez nincs kedve .Mit képzel ez?A legnagyobb gondja az ,hogy fázik és nem,hogy egy idegen szürke valaki közeledését hárítgassa.

Kénytelen kelletlen válaszolt.

-Nem .hangzott a kurta válasz.

A férfi láthatóan nem elégedett meg a válasszal ,újjal fordult felé.

-Tanul?
-Nem.

Saraht kezdte felbosszantani az idegen a kérdéseivel.Ehhez rohadtul nincs kedve.
Mit kérdezgeti őt?Mi köze hozzá?

- Elnézést de megkérhetem,hogy hagyjon ,mert kisebb gondom is nagyobb annál mint önnek válaszoljak így korán reggel miközben majd szét fagyok .-csattant ki ,a férfinek intézve szavait.
-Elnézést ,hangzott a válasz.
Sarah egy kicsit megnyugodott,hogy lerázta zaklatóját.Ehhez nagyon nincs kedve.

A férfi közelebb jótt és kettejük közé a padra egy kis táskát tett.

-Tudom,hogy fázol Sarah.Itt van ez ,vedd fel.Pontosan tíz percet várok amikor innen el mentem.Ezt felveszed és utánam jössz .A C parkoló tömb ,utolsó sorában,a legutolsó helyén áll az autóm.Ott megtalálsz.Majd a férfi meg sem várva,hogy Sarah fel ocsudjon ,határozott léptekkel ott hagyta a nagy szemekkel csodálkozó lányt.

Sarah pulzusa megugrott.Az izgalom kerítette hatalmába.Remegő kézzel bontotta ki a kis csomagot.A csomagban egy nagyon finom Bőr kesztyűt talált.Vaj puha tapintású igazi minőségi darab volt.Sietve felhúzta.Remegő kezeit szinte második bőrként ölelte körbe a kesztyű finom bőre.
Sietve szedte a lépteit a megadott irányba,Kereste a jelzéseket.Elfogta a kapkodás ,nagy nehezen találta meg a megadott parkolót.

Csizmái kopogása felverték az üres parkoló nyugalmát.Megtalálta a kocsit.
Lassan közelített,remegő lábakkal állt meg az ajtaja mellett.Az ablak halk zümmögéssel lentebb ment.
-Szállj be hangzott az utasítás,miközben a férfi még fel sem nézett.

Kesztyűs kezei remegve keresték a kilincset.Kinyitotta és gyorsan beszállt a férfi mellé.
Meleg ,végre kellemes meleg fogadta.

-Itt már jobb az idő,felfűtöttem ,hogy ne fázz.Így jobban tudunk beszélgetni.
-Köszönöm uram.

Lassan ,lopva mérte végig a férfit .Eddig még meg sem nézte magának.Erős testalkatú átlagos kinézet.őszülö halánték .Semmi extra ,de egy valami még sem az átlagos kategória.A szemei ,a sugárzó mélyre ható szemei.Úgy érezte a lelkéig lát vele.
Fekete bőrnadrágot ,fekete bőr kabátot viselt.Kettejük között ,a kar támaszon egy bőr autós kesztyű pihent.

A férfi úgy kezdett bele a mondandójába,hogy felé sem nézett.

-Örülök,hogy itt vagy és elfogadtad az ajándékom.Itt és most még kiszállhatsz szabad akaratodból.A te döntésed ,bármit is döntesz azt én elfogadom és tiszteletben tartom.Ez az első találkozásunk,és rajtad áll,hogy az utolsó e.
-Ha a folytatás mellett döntesz és elfogadsz Uradnak akkor jelzed felém oly formában,hogy a közöttünk lévő kesztyűt kéred,hogy vegyem fel.Ezzel átlépsz egy kapun,amin egy más világba lépünk,de bármikor ott a lehetőség,hogy vissza léphetsz.
-Ha úgy érzed nem felel meg a személyem ,akkor most kiszállsz és tovább lépsz.Természetesen az ajándékom megtarthatod ,mert az a tiéd mindentől függetlenül.
-Sok újat nem kell,hogy megbeszéljünk mert azt megtettük az eddigi levél váltások során.
-Most kapsz tíz percet ,hogy válaszod át gondold.Nem előbb és nem később adod meg a konkrét választ.Majd a férfi bekapcsolva a rádiót egy újságot kezdett olvasni,magára hagyva gondolataival Saraht.

Sarah agyában veszettül cikáztak a gondolatok.Vissza gondolt a levelezésekre ,a most lezajlott beszélgetésre,történésre.Nem volt a férfi az a kiköpött zsánere de volt benne valami ,valami ami biztonságot adott ,megnyugtatta, és talán a határozottsága még egy kicsit fel is izgatta.
Az ereiben szinte dübörgött a vér ,amint a határ idő lejárta közeledett.Szíve a torkában dobogott.A kesztyűbe bújtatott kezei,izzadtak a bőr alatt.
Az utolsó percre fordult az óra.Nem bírta tovább .Remegő kezekkel a kesztyűért nyúlt.

-Kérem vegye fel a kesztyűt Uram.mondta remegő hangon.

A férfi tovább unottan olvasott.Meg sem szólalt,szóra sem méltatta.
Sarah ideges lett.Semmi válasz.Az óra mutatói határozottan meneteltek a céljuk felé.Majd el is érték azt.

-Szállj ki és köszöntsd Uradat úgy,hogy kinyitod az ajtót,letérdelsz és megcsókolod a cipőket.

Sarah ledermedt.Itt és most?Itt a parkolóban tegye meg amit a férfi mond?Idő közben a parkoló is lassan megtelt.A város elkezdte élni a szokásos menetrendjét.

Sarah kiszállt a kocsiból és átment a másik oldalra.Lopva körbe nézett és lassan kinyitotta az ajtót.Letérdelt ,az aszfalt hidegje szinte sütött a csizmáján keresztül is.Lassan megcsókolta a cipőket majd lopva a férfire nézett.A férfi a kesztyűit igazgatta a kezén ,majd felé nyújtotta.Sarah meglepődött.
-Csókold az Urad kezét.hangzott a magyarázat a tettre.

Sarah megtette amit utasításba kapott.A kesztyűs kéz finoman megsímogatta a fejét,az arcát.Lassan símította az ajkait,majd hirtelen egy pofonban kiteljesedve csattant az arcán.

-Azt mondtam a válaszod sem előbb sem később nem kérem mint azt ahogyan meghagytam.Türelmetlen voltál és előbb szóltál mint azt meghagytam.Nem szeretem ha nem pontosan azt teszed amit mondok.Jegyezd meg ,minden hibát büntetek.Szállj be indulunk.

Sarah sietve felállt,és beült a férfi mellé.Arcán égett a pofon .Jó eső érzés járta át a testét...

Elindultak...


Folyt.köv..