Zozzer_1981 (43+)
Switch, Mazochista
Férfi, Hetero
  • Van nyilvános albuma 
  • Van blogja 
  • Adott meg telefonszámot 
Cikkek idő szerint
2024. 12. (10)
2024. 11. (72)
2024. 10. (55)
2024. 09. (59)
2024. 08. (70)
2024. 07. (72)
2024. 06. (51)
2024. 05. (55)
2024. 04. (62)
2024. 03. (52)
2024. 02. (63)
2024. 01. (64)
2023. 12. (63)
2023. 11. (52)
2023. 10. (66)
2023. 09. (62)
2023. 08. (64)
2023. 07. (70)
2023. 06. (56)
2023. 05. (59)
2023. 04. (47)
2023. 03. (71)
2023. 02. (44)
2023. 01. (55)
2022. 12. (76)
2022. 11. (54)
2022. 10. (48)
2022. 09. (65)
2022. 08. (75)
2022. 07. (62)
2022. 06. (80)
2022. 05. (52)
2022. 04. (81)
2022. 03. (60)
2022. 02. (54)
2022. 01. (66)
2021. 12. (63)
2021. 11. (56)
2021. 10. (45)
2021. 09. (58)
2021. 08. (76)
2021. 07. (74)
2021. 06. (55)
2021. 05. (63)
2021. 04. (67)
2021. 03. (54)
2021. 02. (56)
2021. 01. (65)
2020. 12. (45)
2020. 11. (82)
2020. 10. (64)
2020. 09. (51)
2020. 08. (61)
2020. 07. (53)
2020. 06. (49)
2020. 05. (66)
2020. 04. (69)
2020. 03. (82)
2020. 02. (48)
2020. 01. (55)
2019. 12. (55)
2019. 11. (37)
2019. 10. (52)
2019. 09. (51)
2019. 08. (75)
2019. 07. (58)
2019. 06. (53)
2019. 05. (71)
2019. 04. (60)
2019. 03. (61)
2019. 02. (71)
2019. 01. (74)
2018. 12. (39)
2018. 11. (46)
2018. 10. (34)
2018. 09. (58)
2018. 08. (41)
2018. 07. (50)
2018. 06. (36)
2018. 05. (39)
2018. 04. (30)
2018. 03. (30)
2018. 02. (34)
2018. 01. (40)
2017. 12. (27)
2017. 11. (47)
2017. 10. (26)
2017. 09. (28)
2017. 08. (42)
2017. 07. (51)
2017. 06. (28)
2017. 05. (36)
2017. 04. (44)
2017. 03. (54)
2017. 02. (28)
2017. 01. (50)
2016. 12. (49)
2016. 11. (46)
2016. 10. (43)
2016. 09. (37)
2016. 08. (44)
2016. 07. (56)
2016. 06. (48)
2016. 05. (55)
2016. 04. (35)
2016. 03. (40)
2016. 02. (69)
2016. 01. (69)
2015. 12. (44)
2015. 11. (43)
2015. 10. (65)
2015. 09. (65)
2015. 08. (68)
2015. 07. (74)
2015. 06. (85)
2015. 05. (102)
2015. 04. (69)
2015. 03. (68)
2015. 02. (74)
2015. 01. (57)
2014. 12. (56)
2014. 11. (56)
2014. 10. (55)
2014. 09. (63)
2014. 08. (64)
2014. 07. (58)
2014. 06. (42)
2014. 05. (64)
2014. 04. (48)
2014. 03. (92)
2014. 02. (59)
2014. 01. (44)
2013. 12. (46)
2013. 11. (53)
2013. 10. (33)
2013. 09. (41)
2013. 08. (48)
2013. 07. (52)
2013. 06. (62)
2013. 05. (60)
2013. 04. (55)
2013. 03. (83)
2013. 02. (62)
2013. 01. (61)
2012. 12. (58)
2012. 11. (45)
2012. 10. (54)
2012. 09. (56)
2012. 08. (61)
2012. 07. (63)
2012. 06. (31)
2012. 05. (30)
2012. 04. (33)
2012. 03. (24)
2012. 02. (20)
2012. 01. (37)
2011. 12. (33)
2011. 11. (33)
2011. 10. (30)
2011. 09. (26)
2011. 08. (25)
2011. 07. (29)
2011. 06. (25)
2011. 05. (21)
2011. 04. (21)
2011. 03. (20)
2011. 02. (19)
2011. 01. (29)
2010. 12. (24)
2010. 11. (21)
2010. 10. (25)
2010. 09. (14)
2010. 08. (26)
2010. 07. (32)
2010. 06. (24)
2010. 05. (23)
2010. 04. (32)
2010. 03. (25)
2010. 02. (33)
2010. 01. (42)
2009. 12. (34)
2009. 11. (26)
2009. 10. (26)
2009. 09. (16)
2009. 08. (26)
2009. 07. (37)
2009. 06. (32)
2009. 05. (31)
2009. 04. (39)
2009. 03. (41)
2009. 02. (23)
2009. 01. (56)
2008. 12. (24)
2008. 11. (22)
2008. 10. (13)
2008. 09. (32)
2008. 08. (41)
2008. 07. (31)
2008. 06. (10)

Váratlan tlaálkozás 3.

2021. 11. 27. 14:32 | Megjelent: 1097x
Nagyon szomorúan mentem haza a találkozóról, igazán lehangolt, hogy M-nek nem volt kedve velem lenni, velem foglalkozni, szinte rám sem nézett. Egy idő után átvette helyét a bosszankodás, arra gondoltam, hogy packázik velem és visszaél a helyzettel, játszadozik és ezt nem teheti. Én felajánlkoztam mindenre is, ő pedig szórakozik és szívat. Eltelt egy nap és arra gondoltam bár írna és ismét odahívnak magához, akkor sokkal inkább a kedvére tennék. Majd elkezdett bennem formálódni a hozzá állás és a haragot, gőgöt kezdte felváltani a tisztelet, mert rájöttem pontosan azt tette amire annyira vágytam és elkezdtem tisztelettel gondolni rá. Ahogy telt az idő és főttem a levemben, egyre nehezebben tudtam koncentrálni, gyakran rá rápillantottam a telefonra hátha kapok tőle egy hívó szót, vagy csak csevegésre invitálást. Persze az is megfordult a fejemben, ha hívna lehet nem lenne könnyű szabaddá tennem magam, de mégis nagyon vágytam, hogy halljak felőle ismét. Egyre gyakrabban néztem rá a telefonra üzenetére várva, nehezen kötöttek le az otthoni dolgok. Már kezdtem feladni mikor egyik reggel munkába menet érkezett az SMS. Furcsa volt ahogyan az autó felolvasta szokott tömörséggel fogalmazott, ellentmondást nem tűrő felszólítását arra, hogy látni óhajt.
Egész nap csak arra tudtam gondolni, hogy megyek és találkozhatom vele. Szabaddá tettem a délutánt és az estét. Már elszállt minden mérgem, délutánra pedig az izgalmon túl valami higgadtság ért utol. Torkomban dobogó szívvel mentem fel a lépcsőkön. Nagyon alázatosan viselkedtem és lopva csendesen csodáltam csak meg, mikor ajtót nyitott. Egyszerű hosszú ujjú V nyakú piros toppban és testhez simuló farmerban fogadott. Haja ki volt engedve, lágyan omlott a vállaira, arcán nem volt smink csak leheletnyi rúzs az ajkain. Körmei lábán és kezein a topphoz passzoló piros színben csillogtak. Igazán visszafogottnak tűnt, de mégis azonnal ellentmondást nem tűrően a nappaliba parancsolt. Körbesétált. Amikor másodszor került elém akkor egy női bugyit nyomott a kezembe és annyit mondott öltözzem át. Míg én levettem magamról minden ruhám és összehajtogatva a kanapéra tettem őket, addig hallottam a konyhában tett vett. Már egy ideje kínosan feszengve álltam a nappali közepén a bugyijában szemközt az ablakkal és azon töprengtem szándékosan van-e elhúzva a függöny, amikor kezében teáscsészével bejött a szobába és letette az asztalra. Fülig érő szájjal ment el mellettem és foglalt helyet szemben a kanapén. Kényelmesen elhelyezkedett a lábait is felhúzta maga mellé. Egy ideig mosolyogva szemlélt, majd így szólt:
-Felkészültél, szolga?
-Igen Kisasszony, felkészültem hogy szolgáljam. – láttam ez a mondat, az aktivitás, de mégis a jelzése annak, hogy tudom hol a helyem, tetszett neki. Hátradőlt, kihúzta magát és mosolygott, magában jól szórakozott, miközben észleltem, hogy a top alatt nem visel melltartót és a bimbói most át akarják döfni a felsőt.
-Add ide a teám! – parancsolta én pedig igyekeztem mielőbb kedvére tenni, de szavai megállítottak. – Állj! Térden állva szolgálj ki. – pontosította a feladatot én pedig korrigáltam, visszatettem a teát, letérdeltem és a forró teás bögrét a kezembe fogva odaimbolyogtam elé, majd odanyújtottam. ¬– Túl forró. Fújd meg az Úrnődnek. – szó nélkül elkezdtem fújni a csészét, miközben M láthatóan jól szórakozott. – Remélem tetszik az új egyenruhád, egy darabig ebben fogsz szolgálni. Hazaviszed és következőnek ebben érkezel. Nem vagyok még kíváncsi a kis pöcsödre. Ez majd eltakarja előlem és veled pedig érezteti mi is vagy te. Remélem bevág. – Köszönömöt rebegtem, miközben tovább fújkáltam a forró teát. Nem néztem M szemébe hanem hol a teát hol a melleit lestem lopva. Ő pedig engem nézett mosolyogva, tűnődve. Egy idő után úgy éreztem eleget fújtam a teát.
-Úrnőm, úgy érzem már iható a tea.
-Remek. Lássuk. – mondta kíváncsian és átnyújtottam a csészét. Mélyet belekortyolt, láttam összeszűkül a szeme, mozgatja a szájában a teát majd előre hajolt és az egészet az arcomba köpte. A döbbenettől mozdulni sem mozdultam, úgy éreztem elsülyedek szégyenemben, de nem éreztem túl forrónak az arcomról lecsorgó teát. Az úrnő viszont nagyon dühös volt. – Le akarsz forrázni, te dög?! Mit képzelsz?! - Felpattant és lekevert egy pofont. – Elő ne forduljon ilyen még egyszer.
-Bocsásson meg, úgy éreztem már elég langyos a tea és nem fogja megégetni.
-Úgy éreztem úgy éreztem… megérdemelnéd hogy az egészet a képedbe öntsem. – Füstölgött magában aztán a csésze oldalát az arcomhoz nyomta. Valóban elég melegnek tűnt, ezt biztos látta a grimaszomból. – Megérdemelnéd, hogy a pöcsödet lógassuk bele. – Ijedten nézhettem rá, mert felkacagott. – Menj a oda az ajtó elé. Feküdj a földre, úgy told ki magad a kezeddel. –dirigált határozottan, mint egy tornatanár - Sosem csináltál még fekvőtámaszt? Gyerünk! Csinálj csak egyet. Úgy. Állj. – legugolt mellém és éreztem hogy a farkamnál matat és kihúzza oldalt a bugyiból. Hallottam hogy a csésze koppan a parkettán. – Előre nézz! Ne leskelődj. Na gyerünk most csináld a fekvőtámaszt. – parancsolta és én pedig leengedtem magam a föld közelébe. Éreztem, hogy a makkom beleér a vízbe. Hú tényleg meleg volt. Igyekeztem rögtön visszatolni magam. Egyszer csak éreztem M lábát a fenekemen, ahogy rám nehezedik. – Ne csalj! – egészen leengedtem magam a föld közelbe remegő karral, zacsiig a vízbe csattantam. Ott már sokkal melegebbnek tűnt. Aztán újból felnyomtam magam nyújtott karral. További három nehezített fekvőtámaszt csináltatott velem, aztán megkönyörült rajtam. – Térdelj ismét. - Visszaült a kanapéra. Ingatta a fejét. – Nem vagy valami fitt. Nekem ilyen puhapöcs szolga nem kell. Vagy elkezdesz adni magadra és erősíteni vagy ide többet ne gyere. Állóképességet várok el tőled. Na tedd el a farkad, hogy nézel így ki. – szólt rám én pedig gyorsan próbáltam visszatuszkolni a bugyi alá a félig merev csöpögő farkam. – Jól összekented máris az új bugyid. Hogy mennyire nem tudsz vigyázni. Hozd ide a vasalódeszkát a sarokból.
Négykézláb mentem a deszkáért, majd felállítottam a szoba közepén. Nem tudtam mi következik. Ahogy elnéztem spéci darab volt a vasalódeszka, nagyon vastag, volt benne anyag, elég stabilnak tűnt. Akkor kezdtem kicsit aggódni mikor mondta, hogy hasaljak rá és tárjam szét a két karom. Köteleket hozott és az erős lábakhoz rögzítette a csuklóim és nagy terpeszben a bokáim. Körbejárt. Az ujjait éreztem a hátamon végig simítani aztán a fenekem végig karmolta. A bugyit megfogta középen és feljebb rántotta, eléggé bevágott. Kicsit felnyögtem.
folyt. köv.

Hozzászólások (0)

A hozzászólások belépés után olvashatók.






 
aaaaaaaaaaaa