Sperma Cuvée

Azt gondolnám, mindennek van határa. Újra és újra bizonyítást nyer, hogy van, aminek nincs. Ide tartozik Úrnőim perverzitása, amit nem csak egymás között, de velem is gyakran kiélnek. Ez történt legutóbb is, amikor hanyatt fekve feküdtem, kezemnél, nyakamnál, lábamnál fogva az ágy rácsaihoz láncolva. Ebben még semmi szokatlan nincs, mint ahogy abban sem, hogy mindketten mellém, két oldalamra feküdtek úgy, hogy Lábaikat az arcomhoz fektették, hogy bármely oldalra fordítva is a fejem, valamelyikük Talpát mindig tudjam kényeztetni. Ez számomra is elunhatatlan örömforrás, ami előbb-utóbb merevedés formájában is kifejezésre jut. Ezúttal sem volt ez másként, ekkor azonban egy váratlan dolog történt. Krisztina Úrnőm csinos óvszerbe öltöztette merev hímtagomat – ez eddig nem volt gyakorlat –, majd kényelmesen helyet foglalt benne és finoman elkezdett ringani rajta. Karola Úrnőm, aki ennek mindeddig csak passzív szemlélője volt, kellő merevséggel foglalt helyet a mellkasomon, majd a szokott módon, szépen, egyenletesen a számba hatolt. Így ringtak rajtam Úrnőim, mindhármunk közös örömére, élvezetére. Krisztina Úrnőm eközben Karola Úrnőm hátát, vállát simogatta, nyakát csókolgatta, állát néha a vállára téve gyönyörködött a látványban, ahogy Úrnő társa szopat, miközben Ő engem lovagol. Eszményi érzés volt, mindhárnunknak. Összehangolt támadásuk eredményeképpen, nem kevés idő elteltével mindhárman egyszerre élveztünk el, jóllehet, esetemben ez nem volt szempont, de hát a sok éves gyakorlat azért csak érvényre jutott. A meglepetés viszont csak ezután következett. Krisztina Úrnőm előbb leszállt a nyeregből, majd könnyed mozdulattal távolította el a gumiköpenyt annak petyhüdő tartalmáról, ügyelve persze arra, hogy minden csepp a rugalmas tartályban végezze. Karola Úrnőm, még ha éppen Krisztina Úrnőmmel szeretkezik is, mániákusan ragaszkodik nem csekély termésének maradéktalan hasznosulásához, így rendszerint megvárja, míg drága nedűjét nemcsak az utolsó cseppig lenyelem, de álomszép Falloszát még a számban tartva vegytisztára nem szopom, majd nyalom. Ebben sincs újdonság, ám amikor Krisztina Úrnőm átadta neki gyönyöröm tartalmát, akkor értettem meg, álmaim két gyönyörű Istennője milyen merényletet készített elő ellenem. Mindezt Krisztina Úrnőm tetézte, amikor Karola Úrnőm mögött a mellkasomon helyet foglalt, majd Őt átkarolva figyelte a fejleményeket. Karola Úrnőm pedig előbb kicsusszant a számból, éppen csak annyira, hogy Fallosza vége a számon pihenjen, majd a gumiköpenyt félig visszahajtva, a saját spermámat Falloszára csepegtetve folyatta a számra, ügyelve arra, hogy folyamatosan le tudjam nyalni az ajkaim széléről. Miután így kiürítette a zsákocska tartalmát, így félig visszahajtva finoman teljesen a számba tolta és a végénél fogva, csukott ajkaim között lassan kihúzta, hogy egyetlen csepp se vesszen kárba. Nemcsak Karola Úrnőm Falloszát nyaltam, szoptam patyolattiszta állapotba, de még az óvszert is, melyet Krisztina Úrnőm az én nedűmmel töltetett meg. Úrnőim ezt követően, mint akik jól (de milyen jól!) végezték dolgukat, két oldalamon oldalfekvésben elnyújtóztak, felül lévő Lábaikat egymás mellé, a számhoz, a mellkasomra fektették, hogy egyszerre nyalhassam, csókolhassam Őket, miközben Ők egymást simogatták, csókolgatták gyengéden. Így készül hát a sperma cuvée. Így is… Szerelmi bájital, ami azonban az utolsó cseppig az én gyomromban végzi. Az azt követő Talpnyalás és -csókolgatás pedig az elmaradhatatlan, legédesebb desszertek egyike. Isten áldja Istennőimet, minden perverzitásukkal együtt!